Felszólító levél: Mit tegyen, ha ilyet kap?
Egy felszólító levél kézhezvétele sok vállalkozás számára ijesztő élmény lehet. Az ilyen levél rendszerint azt állítja, hogy Ön megsértette valaki szellemi tulajdonjogát – például védjegyet, formatervezési mintát, szerzői jogot vagy szabadalmat – és azt követeli, hogy azonnal hagyja abba a jogsértőnek vélt tevékenységet.
De mit jelent pontosan egy ilyen levél Magyarországon és az Európai Unióban, és mit érdemes tenni, ha ilyet kap?
Egy felszólító levél kézhezvétele sok vállalkozás számára ijesztő élmény lehet. Az ilyen levél rendszerint azt állítja, hogy Ön megsértette valaki szellemi tulajdonjogát – például védjegyet, formatervezési mintát, szerzői jogot vagy szabadalmat – és azt követeli, hogy azonnal hagyja abba a jogsértőnek vélt tevékenységet.
De mit jelent pontosan egy ilyen levél, és mit érdemes tenni, ha ilyet kap?
1. Mi az a felszólító levél?
Ez nem bírósági végzés, hanem a jogtulajdonos hivatalos felszólítása. Általában tartalmazza:
a vélt jogsértés leírását,
a hivatkozott jogalapot (pl. védjegytörvény, szerzői jog),
a követelést a jogsértőnek vélt tevékenység megszüntetésére,
határidőt, és sokszor kártérítési vagy nyilatkozattételi igényt is.
Bár önmagában nem kötelező erejű, a figyelmen kívül hagyása perhez vezethet.
2. Hogyan reagáljon?
Őrizze meg a nyugalmát: a levél kézhezvétele még nem jelenti azt, hogy Ön ténylegesen jogsértést követett el.
Forduljon szakértőhöz: az ügyek többsége összetett, a határidők pedig rövidek.
Ne válaszoljon meggondolatlanul: minden elismerés vagy ígéret később felhasználható Ön ellen.
Gyűjtse össze a bizonyítékokat: dokumentálja, hogyan és mióta használja a megjelölést, terméket vagy művet.
3. Magyar és uniós gyakorlat
Magyarországon – ahogyan az EU legtöbb tagállamában – a jogtulajdonosokat bátorítják arra, hogy a pereskedés előtt megkíséreljenek egyezséget. A felszólító levél ennek az első lépése.
A bíróságok gyakran előnyben részesítik azokat a feleket, akik megpróbálták békésen rendezni a vitát. Ezért célszerű a levelet komolyan venni és szakszerűen reagálni – sok esetben ezzel elkerülhető a költséges pereskedés és a jó hírnév sérülése.
4. Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak
Vizsgálja meg a követelés megalapozottságát: valóban fennáll-e a jogsértés?
Mérje fel, mennyire erős a jog, amelyre hivatkoznak.
Gondolja át a tárgyalás vagy peren kívüli megállapodás lehetőségét (pl. licence, együttélési megállapodás).
Mérlegelje a kockázatokat: per, kártérítés, reputációs veszteség.
Összefoglalás
Egy felszólító levelet soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Bár önmagában nem bírósági döntés, jelzés értékű: a másik fél hajlandó jogi útra terelni az ügyet. Ugyanakkor lehetőséget is ad arra, hogy a vitát per nélkül rendezzék.
Mivel minden eset egyedi, a legbiztonságosabb, ha szakértő ügyvédhez vagy szabadalmi ügyvivőhöz fordul, aki segít a legmegfelelőbb stratégiát kialakítani.
Szoftver és szabadalom: Mit lehet védeni Európában és Magyarországon?
A szoftverek szabadalmaztatása az egyik legtöbbet vitatott terület a szellemi tulajdonban. Az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) kimondja, hogy a „számítógépi programok önmagukban” nem szabadalmazhatók. Ez sokszor félreértéshez vezet, és sok fejlesztő azt hiszi, egyáltalán nincs lehetőség szabadalomra. A valóság azonban ennél árnyaltabb: ha a szoftver technikai problémát old meg technikai eszköz igénybevételével – például hardver működését irányítja vagy javítja –, akkor lehet szabadalom tárgya.
A szoftverek szabadalmaztatása az egyik legtöbbet vitatott terület a szellemi tulajdonban. Az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) kimondja, hogy a „számítógépi programok önmagukban” nem szabadalmazhatók. Ez sokszor félreértéshez vezet, és sok fejlesztő azt hiszi, egyáltalán nincs lehetőség szabadalomra. A valóság azonban ennél árnyaltabb: ha a szoftver technikai problémát old meg technikai eszköz igénybevételével – például hardver működését irányítja vagy javítja –, akkor lehet szabadalom tárgya.
1. Hardveres elemek és technikai hatás
A szabadalmazhatóság kulcsa a technikai hozzájárulás. Önmagában egy szoftver nem szerezhet oltalmat, de ha egy készülék működését vezérli vagy a számítógép teljesítményét javítja, már szóba jöhet a szabadalom. Példák:
Egy orvosi eszköz működését vezérlő program.
Egy algoritmus, amely gyorsabb adatfeldolgozást biztosít.
Egy rendszer, amely javítja a hálózati adatátvitelt.
A joggyakorlat tehát világosan kimondja: nem az számít, hogy a találmányban van-e „szoftver”, hanem az, hogy az milyen mérhető technikai hatást fejt ki. Az EPO és a SZTNH is következetesen így dönt.
2. Szerzői jog és önkéntes nyilvántartás (Magyarország)
A szoftverek automatikusan szerzői jogi oltalmat élveznek, amint létrejönnek. Ez a védelem azonban csak a kódra magára terjed ki, nem az ötletekre vagy az algoritmus működésére.
Önkéntes műnyilvántartás révén (SZTNH) hitelesen igazolható, hogy egy adott program egy adott időpontban már létezett. Ez nem új jog, de nagyon fontos eszköz, ha később vitás helyzet áll elő, például szerzői jogsértés gyanúja esetén.
3. Miért érdemes többféle védelmi formát kombinálni?
A szoftverek komplexek: egyszerre hordoznak technikai és kreatív elemeket. Ezért gyakran a réteges védelem a legcélszerűbb. Szabadalom biztosíthatja a technikai megoldás monopóliumát, a szerzői jog automatikusan óvja a kódot, az önkéntes nyilvántartás pedig megkönnyíti a bizonyítást.
Ez különösen fontos lehet start-upok és KKV-k esetében, akik befektetőt keresnek: egy jól dokumentált, több lábon álló IP-stratégia jelentősen növelheti a cég értékét.
Összefoglalás
A szoftverek oltalma nem lehetetlen, de tudatos stratégiát igényel. Szabadalom akkor szerezhető, ha a program technikai problémát old meg, különösen, ha hardverhez kapcsolódik. A szerzői jog automatikus védelmet ad, az önkéntes nyilvántartás pedig erős bizonyíték viták esetére.
Minden helyzet egyedi – a legjobb megoldás mindig az adott szoftver jellegétől és a vállalkozás céljaitól függ. Érdemes szakértő segítségét kérni, hogy a megfelelő kombináció biztosítsa a fejlesztés hosszú távú biztonságát.
Védjegyfigyelés: miért érdemes befektetni ebbe a szolgáltatásba?
Sok vállalkozás úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozásával lezárul a folyamat. A valóságban ez csak a kezdet: a jog valódi értéke attól függ, hogy időben észleli-e a jogosult a hasonló új bejelentéseket. Ebben segít a védjegyfigyelés, amely folyamatosan nyomon követi az újonnan közzétett védjegybejelentéseket.
Sok vállalkozás úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozásával lezárul a folyamat. A valóságban ez csak a kezdet: a jog valódi értéke attól függ, hogy időben észleli-e a jogosult a hasonló új bejelentéseket. Ebben segít a védjegyfigyelés, amely folyamatosan nyomon követi az újonnan közzétett védjegybejelentéseket.
1. Mit jelent a védjegyfigyelés?
A védjegyfigyelés során a szakértők rendszeresen ellenőrzik a hivatalok adatbázisait, hogy időben jelezzék, ha az Önéhez hasonló védjegybejelentést nyújtottak be.
Magyarországon a figyelés kiterjed az SZTNH, az EUIPO és a WIPO adatbázisaira.
Az EU-szintű figyelés nemcsak az EUIPO, hanem az összes tagállami nemzeti hivatal új bejelentéseit is lefedi.
2. Miért fontos?
Rövid határidő: Magyarországon és az EU-ban egyaránt csak 3 hónap áll rendelkezésre, hogy felszólaljon egy új bejelentéssel szemben. Ha lemarad, később már nincs lehetőség a lajstromozás megakadályozására.
Költséghatékonyság: egy időben benyújtott felszólalás sokkal olcsóbb, mint egy későbbi pereskedés.
Márka biztonság: a partnerek és befektetők számára is biztonságot jelent, ha látják, hogy Ön aktívan védi jogait.
3. Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak
Tekintse a védjegyfigyelést a lajstromozás szerves folytatásának.
Kérjen személyre szabott figyelést: az Ön iparágára és termékkategóriáira szabva.
Ne feledje: a bejegyzés önmagában kevés – a jog csak akkor érvényesíthető, ha időben észreveszik a hasonló új bejelentéseket.
Összefoglalás
A védjegyfigyelés nem luxus, hanem a védjegyjogvédelem elengedhetetlen része. Magyarországon és az EU-ban a monitoring szolgáltatás biztosítja, hogy Ön időben tudjon fellépni, és valóban megőrizhesse védjegye értékét.
Fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos védjegybejelentés: mikor érdemes így megvédeni a logót?
Amikor egy vállalkozás védjegybejelentést fontolgat, az egyik első kérdés, hogy milyen formában nyújtsa be a logót: színesben, fekete-fehérben vagy akár szürkeárnyalatosan. Sokan úgy gondolják, hogy ha fekete-fehérben jegyzik be a védjegyet, akkor az minden színváltozatra automatikusan kiterjed – ám ez már nem teljesen így van. Az európai gyakorlat az elmúlt években egységesült, és érdemes tisztában lenni a szabályokkal.
Amikor egy vállalkozás védjegybejelentést fontolgat, az egyik első kérdés, hogy milyen formában nyújtsa be a logót: színesben, fekete-fehérben vagy akár szürkeárnyalatosan. Sokan úgy gondolják, hogy ha fekete-fehérben jegyzik be a védjegyet, akkor az minden színváltozatra automatikusan kiterjed – ám ez már nem teljesen így van. Az európai gyakorlat az elmúlt években egységesült, és érdemes tisztában lenni a szabályokkal.
Miért merül fel a kérdés?
Egy logót gyakran többféle színben használ egy cég: lehet, hogy a weboldalon kék, a névjegykártyán fekete, reklámanyagokon pedig aranyszínben jelenik meg. Sokszor az is előfordul, hogy a vállalat arculata idővel megváltozik, és a logó színeit is lecserélik. Ilyenkor logikus kérdés, hogy vajon a korábban lajstromozott védjegy elegendő védelmet nyújt-e, vagy új bejelentést kell tenni.
Felszólalások és vitás ügyek
A felszólalás során azt vizsgálják, hogy egy újonnan bejelentett védjegy azonos-e vagy hasonló-e egy korábbi lajstromozott védjeggyel.
A közös uniós gyakorlat szerint:
Egy korábbi fekete-fehér védjegy és annak színes változata nem tekinthető automatikusan azonosnak.
Csak akkor beszélhetünk azonosságról, ha a színbeli különbségek annyira elhanyagolhatók, hogy az átlagfogyasztó csak egymás mellé téve venné észre őket.
Ez fontos különbség, mert:
Ha például egy vállalkozás fekete-fehérben jelentette be a logóját, de a későbbi bejelentő színes változatban nyújtja be ugyanazt a megjelölést, a két változat nem biztos, hogy azonosnak minősül.
Ilyenkor az is előfordulhat, hogy a hivatal nem azonosságot, hanem csak hasonlóságot állapít meg, és a felszólalás sikeréhez már azt is bizonyítani kell, hogy fennáll az összetéveszthetőség veszélye.
Az EUIPO (Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala) és a magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyaránt így értelmezi a szabályokat. Ez tehát az egész EU-ban egységes megközelítés, ami a jogbiztonságot szolgálja.
Gyakorlati következmény:
Ha a vállalkozásod logójának a színe a megkülönböztető erejének része, akkor nem elég csak fekete-fehérben bejelenteni – mert egy színes változat elleni felszólalásnál előfordulhat, hogy a hivatal nem tekinti a két védjegyet azonosnak, és így gyengébb a jogi pozíciód.
Tényleges használat
Jó hír a cégeknek, hogy a színbeli eltérés önmagában nem érinti a védjegy megkülönböztető képességét, ha a logó szöveges és képi elemei ugyanazok maradnak, és a színek nem számítanak a fő megkülönböztető elemnek.
Ez azt jelenti, hogy egy fekete-fehérben lajstromozott védjegyet a gyakorlatban színes formában is lehet használni, és ez elfogadható tényleges használatként – és fordítva is.
Mikor ajánlott fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos bejelentés?
Ha a logó fő megkülönböztető elemei (például a szöveg, forma, jelképek) fontosabbak, mint a színek.
Ha a vállalkozás többféle színben tervezi használni a védjegyet, és nem szeretne minden színváltozatra külön bejelentést tenni.
Ha idővel változhat a logó színe, és rugalmasságra van szükség.
Mikor lehet jobb színes védjegyet bejelenteni?
Ha a szín a márka legfőbb megkülönböztető eleme (pl. Coca-Cola piros, Tiffany-kék).
Ha a fogyasztók elsősorban a szín alapján ismerik fel a márkát.
Ha a szín önmagában a brand része, és annak jogi védelme is cél.
Praktikus tanácsok
Gyakran érdemes kombinálni: egy logót fekete-fehérben és színesben is bejelenteni, így nagyobb rugalmasság érhető el.
Magyar és EU-s védjegy esetén is ugyanaz a logika érvényesül, mivel mindkét szinten azonos közös gyakorlatot követnek.
Ha a logó többféle színváltozatban is használatban van, célszerű mérlegelni, hogy melyik a „brand magja” – és ahhoz illeszkedő bejelentési stratégiát választani.
Összegzés
A fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos védjegy bejelentése jó választás lehet azoknak a cégeknek, akik rugalmasan, többféle színben szeretnék használni a logójukat, vagy akik nem akarják minden egyes színváltozatot külön védeni. Fontos azonban tudni, hogy a teljes körű színvédelemhez szükség lehet színes bejelentésre is – különösen, ha a szín a brand kulcseleme.
Mivel minden logó és ügy egyedi, érdemes szakértőhöz fordulni, hogy a legmegfelelőbb védjegystratégiát alakíthassák ki.
Védjegy és szabadalom útikalauz nem stopposoknak, hanem vállalkozóknak
Védjegy és szabadalom. Két kulcsfontosságú téma, amelyek kapcsán meglepően hiányos a vállalkozók tudása. Holott egy ötlet, jól csengő márkanév vagy különleges termék évekre meghatározhatja egy cég eredményeit, sikerét, jövőjét.
A jogi védelem kérdésköre gyakran mégis csak akkor kerül elő, amikor már baj van. Például akkor, ha valaki más már lefoglalta, amit Ön kitalált. A cikk segít a megelőzésben, illetve a védjegy és szabadalom témakörének átlátásában.
Védjegy és szabadalom. Két kulcsfontosságú téma, amelyek kapcsán meglepően hiányos a vállalkozók tudása. Holott egy ötlet, jól csengő márkanév vagy különleges termék évekre meghatározhatja egy cég eredményeit, sikerét, jövőjét.
A jogi védelem kérdésköre gyakran mégis csak akkor kerül elő, amikor már baj van. Például akkor, ha valaki más már lefoglalta, amit Ön kitalált. A cikk segít a megelőzésben, illetve a védjegy és szabadalom témakörének átlátásában.
Mikor kerüljön napirendre a védjegy és szabadalom témaköre?
Minél előbb, annál jobb. Az üzleti életben gyakran az nyer, aki időben lép. Bár egy ötlet még nem védhető, de amint névként, logóként, design elemként vagy technológiaként formát ölt, már érdemes megvizsgálni a védelem lehetőségeit.
Akár a weboldalunk vagy az első közösségi média megjelenésünk is leleplezheti, amit építünk. Innentől kezdve más is felfigyelhet rá. Ha nincs védelem, akkor bárki bejegyezheti és szabadon felhasználhatja azt, amink van.
Hiszen a név nem attól a miénk, hogy használjuk, hanem attól, hogy hivatalosan bejegyeztettük. Logó, ötlet, termék vagy védelem kérdéskörben a következő sorrendet javasoljuk:
Először történjen meg annak az ellenőrzése, hogy szabad-e, amit kitaláltunk.
Utána gondoskodjunk a jogi védelemről.
Ezután minden további nélkül publikálhatjuk, amit szeretnénk.
Védjegy vagy szabadalom, mikor melyik kellhet?
Amit célszerű észben tartani, hogy a védjegy egy márkát azonosít. Például nevet, logót, szlogent, vagy bármely olyan vizuális és jellegbeli elemet, amely alapján a vásárló megkülönbözteti az adott terméket vagy szolgáltatást a többitől.
Tehát, ha van egy ütős márkanév, grafikai arculat, vagy szlogen, amit hosszú távon használni szeretnénk és gondoskodni akarunk a jogi védelemről, akkor védjegybejelentésre van szükség.
Ezzel szemben a szabadalom műszaki megoldást véd. Tehát, ha valamilyen technikai újdonságot fejlesztettünk (pl. új eljárást, szerkezetet, összetételt), akkor szabadalommal lehet biztosítani, hogy azt csak mi használhassuk üzleti célra akár 20 éven át.
Fiktív példák:
● Ha kifejlesztettünk egy különleges csomagolási technikát, akkor a szabadalom az, amit kereshetünk.
● De ha ehhez egy emlékezetes márkanevet és színvilágot is kitaláltunk, azokat védjegy segítségével tudjuk biztosítani.
Mikor elég a hazai és mikor kellhet nemzetközi védjegy vagy szabadalom?
Akkor, amit a józan vállalkozói ész is diktálna. Amennyiben ott szerepel a tervek között, hogy hosszabb távon nemzetközi piacokon is meg akarunk jelenni, akkor már az induláskor célszerű európai vagy globális védelemben gondolkodni.
Egy hazai védjegy csak Magyarországon nyújt jogi védelmet, míg egy uniós vagy nemzetközi bejegyzés több országban biztosítja ugyanazt a nevet vagy szellemi terméket.
Mennyibe kerül a védjegy vagy szabadalom?
Konkrét védjegy árakról már írtunk ebben a cikkünkben. Szabadalom díjakról is szívesen adunk tájékoztatást, például ide kattintva. De fontosabb talán, hogy a konkrét árak mellett a szemléletmódra is felhívjuk a figyelmet.
Hiszen a védelem ára eltörpül ahhoz képest, amit egy elvesztett márkanév vagy lemásolt ötlet képviselhet. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a védjegy és szabadalom nem kiadás, hanem befektetés.
Egy hazai védjegy bejegyzése jelenleg kevesebb, mint nettó 165.000 forint és ebben már a védjegyjogász díja is benne van. Egy uniós védelem ennél drágább, de cserébe 27 országban biztosít jogokat. Szabadalom esetében is bőven megéri az invesztíciót, mert cserébe egyedülálló piaci előnyt és hosszú távú érték maradhat a birtokunkban.
Amit ma levéd, az holnap is a miénk marad
Védjegy és szabadalom kérdéskörben legnagyobb hiba a halogatás. A második legnagyobb pedig az, ha nem kérünk segítséget. Jó hír, hogy akár önállóan, akár szakmai segítséggel is relatíve könnyen lehet gondoskodni a jogi védelemről.
Első lépésként érdemes átnézni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nyilvános adatbázisát. A felületen gyorsan ellenőrizhető, hogy a kiválasztott név vagy forma már szerepel-e bejegyzett védjegyként.
Azonban ez az adatbázis nem terjed ki minden Magyarországon is érvényes védjegyre, ezért érdemes ezért szakértőhöz is fordulni egy szakszerű kutatás elkészítéséért. Szintén javasolt az ötlet dokumentálása, a dátumozott fájlok, fejlesztési jegyzetek, belső prezentációk, mind bizonyítékként szolgálhatnak később, ha szükség lenne rá.
Persze nem kell önállóan megbirkózni a védjegy és szabadalom kérdéskörével!
A Pintz és Társai Ügyvédi Iroda - többek között - védjegyekre, szabadalmakra és iparjogvédelemre szakosodott. Hosszú évek óta segítünk hazai és külföldi vállalkozásoknak az ötleteik, szellemi tulajdonaik védelmében.
IP-jogi ellenőrzőlista webshop indításhoz
A cégalapítás egyik legvonzóbb formája még mindig a webshop indítás. A kezdeti lelkesedés közepette viszont könnyű megfeledkezni olyan jogi kérdésekről, amelyek kiemelt fontossággal bírhatnak.
Mire figyeljünk a márkanév, termékleírások, képek, logó, design használata kapcsán? Milyen engedélyek szükségesek, ha más termékét áruljuk? Hogyan lehet elkerülni az esetleges jogvitákat?
A cikk segít eligazodni az IP-jog sűrűjében, és praktikus ellenőrző listát ad ahhoz, hogy a webáruház jogilag is stabil alapokra épüljön.
A cégalapítás egyik legvonzóbb formája még mindig a webshop indítás. A kezdeti lelkesedés közepette viszont könnyű megfeledkezni olyan jogi kérdésekről, amelyek kiemelt fontossággal bírhatnak.
Mire figyeljünk a márkanév, termékleírások, képek, logó, design használata kapcsán? Milyen engedélyek szükségesek, ha más termékét áruljuk? Hogyan lehet elkerülni az esetleges jogvitákat?
A cikk segít eligazodni az IP-jog sűrűjében, és praktikus ellenőrző listát ad ahhoz, hogy a webáruház jogilag is stabil alapokra épüljön.
Webshop indítás és a szellemi tulajdon védelme
Egy webáruház kinézete, termékleírásai, a rajta megtalálható képi anyagok szerzői jogi védelem alatt állhatnak. A logó vagy a márkanév pedig védjegyoltalom alá eshet. Ha ezek bármelyike nincs megfelelően levédve, mások gond nélkül lemásolhatják, és akár még perelhetnek is a használatért.
Az alábbiak segíthetnek elkerülni a nemkívánatos kellemetlenségeket:
Termékleírások és képek használata szerzői jogsértés nélkül
Sokan nyúlnak sablonokhoz, más webáruházak tartalmaihoz, amikor termékleírásokat és képeket keresnek. Ez könnyen jogsértéssé válhat. Nem elég feltüntetni a forrást. Ha nem mi vagyunk a szerzők vagy nincs engedély a használatra, akkor jogsértés állhat fenn.
Különösen igaz ez a gyártói fotókra és szövegekre, amelyeket sokan automatikusan másolnak át a saját felületükre.
Márkanév és logó ellenőrzése mielőtt elindul a kampány
Indulás előtt érdemes utánanézni, hogy a választott név vagy logó nem ütközik-e bejegyzett védjeggyel. Egy már védjegy megsértése ugyanis jogvitát eredményezhet, még akkor is, ha erről nem tudtunk.
Célszerű a magyar és uniós adatbázisokban keresni. De még biztosabb szakértő segítségét kérni.
Arculati elemek design és csomagolás védelme IP-jogi oldalról
Ha a webshopja egyedi felületet, arculatot vagy csomagolási megoldást alkalmaz, ezekre is kérhető jogi védelem. A formatervezési mintaoltalom például gyorsan és viszonylag alacsony költséggel biztosíthat védelmet az ötletekre.
Ez különösen akkor hasznos, ha valaki át akarja venni vagy másolni az általunk alkalmazott design megoldást.
Más gyártó termékeinek forgalmazása jogszerűen
Ennél az üzleti modellnél rendkívül fontos, hogy a beszerzési forrás teljesen jogtiszta legyen. Jogvita esetén ugyanis nem a gyártót, hanem az eladót kérik számon. Különösen, ha nem uniós termékekről van szó, mert az ide sorolható áruk értékesítése gyakran engedélyköteles.
Számos termékkörben (pl. kozmetikum, elektronika, élelmiszer) kötelező lehet, hogy a beszállító írásban hozzájáruljon a termék továbbértékesítéséhez. Ennek hiánya akár az áru visszahívását is eredményezheti.
Amikor kötelező vagy erősen ajánlott a gyártói hozzájárulás:
● márkás kozmetikumok (pl. parfüm, smink, bőrápolók)
● étrend-kiegészítők és vitaminok
● elektronikai cikkek (pl. okostelefon, töltő, fejhallgató)
● orvostechnikai eszközök (pl. vérnyomásmérő, inhalátor)
● gyógyhatású készítmények, teák
● hűtést igénylő élelmiszerek (pl. tejtermékek, húsáruk)
● védett márkanevet viselő édességek, italok
● állateledelek vagy állatgyógyászati készítmények
● vegyi áruk (pl. tisztítószerek, fertőtlenítők)
● játékok és baba termékek (pl. cumi, etető)
Az újracímkézéssel járó jogi kockázatok
Sok webáruháznál újracsomagolják vagy átcimkézik a beszállítói terméket. Ez nemcsak etikailag kérdőjeles, hanem a márkabitorlás veszélyét is magában hordozza. Egy eredeti termék módosítása a gyártó engedélye nélkül jogsértő lehet. A felelősség a forgalmazót terheli.
Amikor a webshop nem saját gyártású termékekre épül, kiemelten fontos, hogy a partnerekkel kötött megállapodások egyértelműen rögzítsék a felelősségi köröket.
Fontos tudnivalók bérgyártás és dropshipping esetén
Mindkét formátumnál célszerű valamennyi felmerülő részletet szerződésben rögzíteni. Ez különösen igaz az adatkezelésre, a szállítási határidőkre és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó kérdésekre.
Egy körültekintően megírt szerződés mindkét fél érdekeit védi, és megelőzi a félreértéseket.
IP-jogi ellenőrzőlista webshop indításhoz
Márkanév, logó és vizuális arculat jogi védelme
● Ellenőriztem, hogy a választott márkanév és logó nem ütközik más védjegybe
● Megvizsgáltam a domain név és a márkanév egyezőségét
● Szükség esetén elindítottam a védjegy bejelentési folyamatot
● Áttekintettem, hogy az arculat egyes elemei (színek, betűtípus, layout) mennyire egyediek és megkülönböztethetők
● Meggyőződtem arról, hogy az AI segítségével vagy sablon alapján készült logók mögött van emberi hozzájárulás (különben nem védhető jogilag)
● Szükség esetén iparjogvédelmi tanácsadóval egyeztettem a vizuális elemek levédhetőségéről (pl. formatervezési minta, szerzői jog, védjegy)
Webshop tartalmi elemek
● A termékleírásokat saját magam készítettem vagy jogtiszta forrásból vettem
● A képek és illusztrációk jogtiszta forrásból származnak (vagy saját készítésűek)
●Nem használok más webshopból másolt szöveget, képet, táblázatot
Termékforgalmazás és újracímkézés
● Írásban rendelkezem a gyártói vagy beszállítói forgalmazási engedéllyel
●Egyértelműen szabályozott, hogy újracímkézhetem-e a terméket
● Tudom, hogy milyen információk szerepelhetnek jogszerűen a terméken
Arculat, design, csomagolás
● Egyedi design vagy csomagolás esetén fontolóra vettem a formatervezési mintaoltalmat
● Nem használok más cégre jellemző színeket, elrendezést, UI-t, ami megtévesztő lehet
Partneri kapcsolatok és felelősség
●Szerződésben rögzítettem a beszállítóval a felelősségi köröket (szállítás, panaszkezelés, visszáruzás stb.)
●Dropshipping vagy bérgyártás esetén külön szerződést kötöttem a szellemi tulajdonjogokra is
Webshop indításnál a jogi háttér se maradjon ki a sorból
Ahogy egy webáruház sikeres működéséhez elengedhetetlen a reszponzív design vagy az automatizált logisztika, ugyanúgy szükség van erős, tiszta jogi háttérre is. Ez egyfajta biztonsági háló.
Ne utólag kapkodjon tűzoltással! Indítson tudatosan, biztonságosan!
AI-generált logó és arculat jogi védelme
AI-generált logó egyetlen gombnyomással? Látszólag kézenfekvő, de ki a jogtulajdonos? Egyre több vállalkozás választ mesterséges intelligencia alapú logót, arculatot, grafikai megoldásokat. De mi történik, ha ugyanazt más is használja?
Levédhető-e egyáltalán az, amit nem emberi alkotó készített? Kié lesz az arculat, ha nincs szerzői jog? Hogyan lehet AI-generált logó és arculat alapján védjegyet kérni?
A mesterséges intelligenciával készült kreatív elemek korábban elképzelhetetlen jogi kérdéseket vetnek fel. Cikkünk segít átlátni, hogyan kerülhető el a bizonytalanság.
AI-generált logó egyetlen gombnyomással? Látszólag kézenfekvő, de ki a jogtulajdonos? Egyre több vállalkozás választ mesterséges intelligencia alapú logót, arculatot, grafikai megoldásokat. De mi történik, ha ugyanazt más is használja?
Levédhető-e egyáltalán az, amit nem emberi alkotó készített? Kié lesz az arculat, ha nincs szerzői jog? Hogyan lehet AI-generált logó és arculat alapján védjegyet kérni?
A mesterséges intelligenciával készült kreatív elemek korábban elképzelhetetlen jogi kérdéseket vetnek fel. Cikkünk segít átlátni, hogyan kerülhető el a bizonytalanság.
Szerzői jog vs. védjegy, mi a különbség?
A cikkben két jogi fogalom is előkerül:
a szerzői jog,
és a védjegy.
Bár mindkettő a szellemi tulajdon védelmét szolgálja, de nem ugyanarra vonatkozik.
A szerzői jog automatikusan keletkezik, és az egyéni, eredeti alkotásokat (pl. grafikát, zenét, szöveget) védi. Ahogy arra a későbbiekben kitérünk, egy AI-generált logó esetében az a kérdés, hogy történt-e emberi közreműködés. Enélkül ugyanis a szerzői jog nem alkalmazható.
A védjegy hivatalosan bejegyezhető jog, amely a kereskedelmi azonosításra szolgál. Nevek, logók, szlogenek védelmét biztosítja. Itt a fő kérdés, hogy az adott logó megkülönböztethető-e másoktól.
Fontos, hogy a logónak nem feltétlenül kell szerzői jogi védelem alatt állnia ahhoz, hogy védjegyként bejegyezhető legyen. Feltéve, hogy kellően egyedi és az ügyfelek az adott márkával társítják. A cikk további részében ezekre is kitérünk.
Kinek a tulajdona az AI által létrehozott logó?
Egy szoftver nem lehet szerző, így jogilag nem tekinthető alkotónak. A kérdés tehát az, hogy történt-e érdemi emberi hozzájárulás a létrejött logóhoz? Amennyiben nem, úgy az alkotás nem minősül eredeti műnek, ez pedig komoly akadálya lehet a jogi védelemnek.
Ha egy logó nem elég egyedi és nem lehet megkülönböztetni másoktól, akkor védjegyként sem védhető.
Egy AI által generált logó akkor tekinthető eredetinek, ha túlmutat a puszta gépi generáláson. Vagyis jól felismerhető benne az emberi gondolat, kreativitás, ízlés. Az automatikusan létrehozott kép önmagában még nem elegendő, legfeljebb kiindulópontként szolgálhat.
Ami emberi többletet adhat, és segíthet megalapozni a jogi védelmet:
a tudatos szerkesztés,
az egyedi látványelemek hozzáadása,
valamint a kompozíciós döntések jelenléte.
Az AI által létrehozott logó tehát akkor lehet a vállalkozásunk a jogosultja, amennyiben az emberi munkát sem spóroljuk ki belőle.
Számít-e, hogy sablont vagy egyedi AI-generálást használunk?
Abszolút! A sablon alapú logó megoldások kétségtelenül kényelmesek, ugyanakkor jogi szempontból kockázatokat hordoznak. Mivel nem tekinthetők egyedinek, előfordulhat, hogy más vállalkozások is hasonló arculati elemeket hoznak létre.
Ilyen esetekben a védjegyhivatal akár el is utasíthatja a bejelentést, mégpedig a megkülönböztethetőség hiánya miatt. Ezzel szemben az egyedi utasítás alapján készült, ember által továbbformált logó, arculat, grafika és egyéb vizuális megoldás már alkalmas lehet a jogi oltalom megszerzésére.
Mi történik, ha más is ugyanazt a tervező sablont használja?
Nem az élvez előnyt, aki először készíti el a logót. Hanem az, aki időben gondoskodik a jogi védelemről. Ugyanis a védjegyhivatal nem az ötlet újszerűségét, hanem a bejelentés időpontját, valamint a szóban forgó kreatív elem egyediségét vizsgálja.
Amennyiben a logónk túlságosan hasonlít egy korábban bejegyzett védjegyre, a hivatal elutasíthatja a kérelmet. Még akkor is, ha már hónapokkal korábban használtuk az adott grafikát.
Nyújtanak-e jogi védelmet az AI-szoftverek felhasználási feltételei?
Tegyük fel, hogy elkészül egy logó Midjourney vagy Leonardo AI segítségével. Fontos, hogy a legtöbb ilyen platform nem biztosít kizárólagos felhasználási jogot a létrejövő képre. Vagyis bármely más felhasználó generálhat ugyanilyen vagy hasonló vizuális tartalmat.
Ennek az lehet a következménye, hogy a saját logónk egy versenytárs honlapján jelenik meg. Méghozzá jogszerűen. További kockázatot jelent, hogy sok AI-eszköz kifejezetten tiltja a generált képek védjegyként való regisztrációját.
Ez azt jelenti, hogy a logó sem egyedi, sem védjeggyel nem védhető, ami a márkaépítés szempontjából súlyos következményekkel járhat.
Hogyan lehet mégis levédetni egy AI-logót?
Amennyiben algoritmus által készített vállalati emblémát szeretnénk jogi védelem alá helyezni, előrelátóan kell gondolkodni és cselekedni. Hiszen a védjegy nem csupán technikai vagy esztétikai elem. Jogi és piaci eszköz, amely az üzleti identitást védi.
Mivel a gépi generálás önmagában nem elégséges, szükség van emberi közreműködésre is, amely biztosítja a kreatív hozzájárulást. Egy tudatosan formált, ember által finomított logó nemcsak egyedi és felismerhető lesz, hanem jogilag is védhető.
Ennek jegyében 2 stratégiai lépést javaslunk:
Alkotói közreműködés hozzáadása
Az AI által generált kép nem végleges mű, hanem kiindulási alap. Ha szeretnénk, hogy jogi védelem is kapcsolódjon hozzá, akár szerzői jogi, akár védjegyjogi alapon, érdemes emberi kreativitással kiegészíteni. Új színek, egyedi formák, tudatos kompozíció, vagy akár a logó funkciójához igazított módosítások révén.
Ezek az elemek azt bizonyítják, hogy a végső forma nem pusztán gépi eredmény, hanem emberi szellemi alkotás. Ez az emberi hozzájárulás kulcsfontosságú, ha védjegybejelentést tervezünk.
Egységes arculati rendszer részeként történő kezelés
Egy logó önmagában nem elég. Akkor válik jogilag is erős azonosítóvá, ha egy teljes arculati rendszer részeként használják. Azonos betűtípusokkal, harmonikus színvilággal, következetes megjelenéssel.
Ez nemcsak a piaci felismerhetőséget növeli, hanem megerősíti a védjegy megkülönböztető képességét is. Az egységesség jogi előny. A hivatalok és bíróságok is könnyebben ismerik el valódi márka azonosítóként.
Ne utólag derüljön ki a céges logó kapcsán, hogy nem védhető!
A technológia gyorsabban változik, mint valaha. Amennyire lehetséges, a szabályozás próbál lépést tartani vele. Ebben a dinamikus környezetben nem könnyű eligazodni a jogi lehetőségek és kockázatok között.
A Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda tapasztalt csapata segít biztonságos alapokra helyezni arculati elemeit. Legyen szó egy AI-generált logó jogi vizsgálatáról, egyedi védjegybejelentésről, vagy az egész arculat stratégiai védelméről.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy arculata ne csak szép, de jogilag is biztosított legyen.
Startup nevek és ötletek, amikből védjegyper lett
Vajon egy ígéretes startup név vagy ötlet önmagában fél siker? Nem tisztünk eldönteni. De az biztos, hogy a név- és ötletválasztás pont annyira izgalmas, mint amennyire kockázatos egy startup életében.
A cikkben három megtörtént eset tanulságain keresztül igyekszünk kézzelfogható tippeket adni ahhoz, hogy az olvasó elkerülhesse a balul sikerült választásból fakadó jogi kellemetlenségeket.
Vajon egy ígéretes startup név vagy ötlet önmagában fél siker? Nem tisztünk eldönteni. De az biztos, hogy a név- és ötletválasztás pont annyira izgalmas, mint amennyire kockázatos egy startup életében.
A cikkben három megtörtént eset tanulságain keresztül igyekszünk kézzelfogható tippeket adni ahhoz, hogy az olvasó elkerülhesse a balul sikerült választásból fakadó jogi kellemetlenségeket.
Facebook vs. ConnectU
Aligha él ma olyan ember a bolygón, akinek a Facebook név ne csengene ismerősen. Azt viszont kevesebben tudják, hogy Mark Zuckerberg a 2004-es alapítást megelőzően már dolgozott egy ConnectU nevű közösségi platform létrejöttén.
A projekt társalapítói, Cameron és Tyler Winklevoss később beperelték Zuckerberget azt állítva, hogy ellopta az ötletüket és a koncepciójukat.
A jogi csata következményei:
65 millió dolláros egyezség 2008-ban, amit a Facebook volt kénytelen fizetni Cameron és Tyler Winklevossnak, valamint üzlettársuknak, Divya Narendrának
Évekig tartó jogvita, amely elvonta a figyelmet az innovációról
A Facebook brand reputációs kára
Mit tanulhatunk ebből?
A szellemi tulajdon kérdéskörét célszerű szerződésbe foglalni bármilyen típusú együttműködés kezdetekor. Pláne, ha a vállalkozás kiemelkedő üzleti potenciállal kecsegtet. Egy felkészült ügyvédi csapat számára nem jelenthet kihívást, hogy elkerülhető legyen a szellemi tulajdonból fakadó későbbi pereskedés.
Zoom vs. Zoom
Aki rendszeresen folytat megbeszéléseket online, annak a Zoom név sem lehet ismeretlen. De vajon melyik Zoom?
Tudniillik, a világjárvány idején berobbanó videokonferencia szolgáltatást fejlesztő Zoom Video Communications 2019-ben lépett tőzsdére (ZM tickerkóddal). Igen ám a befektetők egy része tévedésből egy másik céget kezdett el vásárolni.
Méghozzá a kínai székhelyű Zoom Technologies Inc.-et, amely már 2011 óta használta a „Zoom” nevet, és teljesen más iparágban (vezeték nélküli technológia) működött.
Ami a történetből kikerekedett:
A Zoom Technologies részvényeinek árfolyama egyetlen nap alatt közel 1800%-kal emelkedett
Befektetők tévesen a videokonferencia cég részvényeit vásárolták
Az SEC vizsgálatot indított a félrevezető kereskedés miatt
Mit tanulhatunk ebből?
Még ha különböző iparágakban is működünk, az azonos név komoly zavart okozhat, különösen a digitális térben. Itt jön képbe a szakértői védjegykutatás fontossága, hiszen egy tapasztalt ügyvédi iroda nem csak a nyilvánvaló konfliktusokat szűri ki, hanem a potenciális problémákat is előre jelzi.
A magyar Bookline vs. nemzetközi versenytársak esete
Lelkes könyvszeretők minden bizonnyal a Bookline.hu felületén is jártak már. Nem véletlenül, hiszen 2000-es évek elején indult magyar könyv értékesítő oldal kiemelt publicitást ért el az évek során.
Idővel viszont kiderült, hogy hasonló név alatt működnek más országokban is hasonló szolgáltatásokkal. Ahogy az sejthető, a jogi következmények itt sem maradtak el.
A nemzetközi terjeszkedés akadályai felületes névválasztásnál:
Védjegy problémák az EU-s terjeszkedés során
Költséges átnevezési folyamat mérlegelése
A brand építésbe fektetett energia veszteségének kockázata
Mit tanít a Bookline.hu esete a magyar startupoknak?
A globális gondolkodás már a névválasztásnál kezdődik. Még akkor is, ha jelenleg csak helyi piacra tervezünk. Aki egyszer megégeti magát, legközelebb bizonyára szakértő ügyvédi csapattal térképezi fel az elérhető neveket.
3 tanulság, amit érdemes megjegyezni
A márkanév-választás nem kreatív játék, hanem üzleti döntés jogi következményekkel. De mi a teendő? Hogyan lehet elkerülni a fentiekhez hasonló a költséges hibákat?
1. A védjegykutatás a legjobb biztosíték
Egy alapos védjegykutatás töredékébe kerül annak, amit egy elhúzódó védjegyper felemészthet. Pláne ha azt vesszük, hogy nemcsak az azonos, hanem a megtévesztően hasonló nevek is komoly gondot okozhatnak. Ezért a kutatásnak nemcsak hazai, hanem európai uniós és nemzetközi szinten is át kell világítania a névhasználat lehetőségeit.
Gyakorlati lépések:
Használjuk az SZTNH (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) adatbázisát
Nézzük meg az EUIPO (European Union Intellectual Property Office) rendszerét
Ellenőrizzük a WIPO Global Brand Database-t
Ne felejtsük el a domain neveket és social media handle-okat
Egy professzionális ügyvédi iroda ezeket a lépéseket rutinszerűen elvégzi, és olyan részletekre is figyel, amelyekre egy laikus nem is gondolna.
2. A szellemi tulajdon tisztázása kritikus fontosságú
A szellemi tulajdon védelme nem utólagos adminisztráció, hanem már az első ötletektől kezdve tudatos dokumentálást igényel. Fontos rögzíteni a kreatív munkák keletkezésének dátumát, és világosan lefektetni, ki mit hoz be a projektbe.
Ebben segítenek az együttműködési megállapodások (például NDA-k), valamint az alapítói szerződések, amelyekben a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat már az elején érdemes tisztázni.
3. Márkaépítés és jogbiztonság egyensúlya
A kreatív névválasztás és a jogi biztonság nem zárják ki egymást. Érdemes olyan név mellett letenni a voksot, amely egyedi, megjegyezhető, és jogilag is védhető. Célszerű felmérni, hogy a kiszemelt név alkalmas-e védjegybejegyzésre, továbbá néhány alternatívát is készenlétben tartani, ha a preferált opció jogi akadályba ütközne
A megelőzés mindig költséghatékonyabb, mint a kárenyhítés
A villámgyors startup világ gyakran arra ösztönöz, hogy "majd később megoldjuk" alapon szülessenek döntések. A márkanévnél azonban ez végzetes hiba lehet. A bemutatott esetek mindegyike jól mutatja, hogy egy alapos jogi háttérmunka milliós megtakarítást jelenthet.
Amit javasolni tudunk:
Védjegykutatás elvégzése még a név véglegesítése előtt
Jogi tanácsadó bevonása a kritikus döntésekbe
Dokumentáció és szerződések rendbetétele az indulástól
Nemzetközi perspektíva alkalmazása a névválasztásnál
Kockázatkezelési stratégia kidolgozása márka perekkel kapcsolatban
A márkaépítés és a jogbiztonság nem ellentétes fogalmak, hanem együtt alkotják egy sikeres startup alapjait. Forduljon bizalommal a Pintz & Társai ügyvédi irodához, segítünk startupját szilárd jogi alapokra építeni!
Hogyan lehet a védjegy nyerőkártya egy domain jogvita esetén?
Védjegy kontra domain, melyik az erősebb? Tévhit úgy gondolkodni, hogy ha megszereztük a kívánt domain nevet, akkor onnantól miénk a márkanév is. Ez jogilag nem ilyen egyszerű.
Valójában egy jól időzített védjegybejelentés kulcsfontosságú is lehet ahhoz, hogy egy már bejegyzett domain nevet is visszaszerezzünk, amennyiben az a márkánkat sérti. A cikk bemutatja, hogyan működik mindez a gyakorlatban, és hogyan segíthet ebben egy szellemi tulajdonra specializált jogi iroda.
Védjegy kontra domain, melyik az erősebb? Tévhit úgy gondolkodni, hogy ha megszereztük a kívánt domain nevet, akkor onnantól miénk a márkanév is. Ez jogilag nem ilyen egyszerű.
Valójában egy jól időzített védjegybejelentés kulcsfontosságú is lehet ahhoz, hogy egy már bejegyzett domain nevet is visszaszerezzünk, amennyiben az a márkánkat sérti. A cikk bemutatja, hogyan működik mindez a gyakorlatban, és hogyan segíthet ebben egy szellemi tulajdonra specializált jogi iroda.
A domain név birtoklása önmagában még nem jog
Sok vállalkozás kezdi úgy az online márkaépítést, hogy bejegyeztet egy domain nevet. Például az értékesíteni kívánt termék vagy szolgáltatás nevét, vagy valami kreatív nevet, ami frappáns és jól hangzik. Aztán indul a weboldal, elindul a marketing, SEO stb.
De azt már jóval kevesebben tudják, hogy egy domain birtoklása nem jelent jogi tulajdont a név felett. A domain pusztán egy technikai azonosító, amelyet „aki előbb jön, viszi” alapon lehet regisztrálni.
Viszont önmagában nem garantálja, hogy az illetőnek joga is van a márkanév használatára. Különösen akkor nem, ha valaki más védjegyoltalommal már korábban levédte a nevet.
A domain név és a védjegy két külön világ
Sokféleképpen meg lehet közelíteni a domain és a védjegy közötti eltérést. Mindenekelőtt azt kell tudatosítani, hogy két teljesen eltérő rendszerben működnek és érvényesek.
Domain név:
a regisztrációja automatizált,
rövid idő alatt megvan,
a regisztrátor (pl. .hu esetén az ISZT) nem vizsgálja, hogy jogszerű-e a névhasználat.
Védjegy:
hivatalos eljárás során keletkezik,
valós jogot biztosít a név kizárólagos használatára meghatározott áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában.
Ez utóbbi kulcsfontosságú. Jogi értelemben a védjegy erősebb. Amennyiben jogosan birtoklunk egy védjegyet, akkor jogi alapon követelhetjük vissza azt a domaint, ami megtévesztő módon a mi márkanevünket használja.
Még akkor is jogos érvényesíteni lehet a követelést, ha a domain évekkel korábban lett bejegyezve. Hogy mennyire valós lehetőségről beszélünk, azt több ismert esettel is alá tudjuk támasztani.
Valós példák olyan helyzetekre, amikor a védjegy nyert
Megszerezni egy ismert márka .hu végződésű domain nevét a majdani haszonszerzés reményében? Látszólag jó ötletnek tűnhet. Ugyanakkor védjegybejelentés hiányában a koncepció meglehetősen ingatag lábakra épül.
Pont úgy, ahogy azt több megtörtént eset is bizonyítja.
Netflix.hu
Érdekesség, hogy a Netflix Inc. védjegyoltalommal rendelkezik a nevére Magyarországon is. Így amikor a netflix.hu domaint egy magánszemély birtokolta, és az oda érkező látogatókat nem a Netflix hivatalos oldalára irányította, a tartalomszolgáltató fellépett az ügyben.
Ahogy azt sejteni lehetett, védjegy birtokában a domain végül a Netflixhez került vissza.
Apple.hu
Hasonló eset történt az apple.hu domainnel is. A magyar domain tulajdonosa ugyanis nem állt kapcsolatban az Apple Inc.-cel, ellenben a domain az Apple márkára utaló módon működött.
A cégóriás védjegybitorlásra hivatkozva rövid úton fellépett, és ennek folyományaként a domain később hozzájuk került.
Tesla.hu
A tesla.hu domain esetében is megtörtént a már ismert forgatókönyv. A domain név hosszú ideig nem a Tesla Motors kezében volt, de mivel a „Tesla” márkanév védjegy alatt állt, a cég végül jogi úton lépett és érvényesíteni is tudta az akaratát.
Bár minden bizonnyal ezek a történetek is szolgálnak érdekességekkel, sokkal fontosabb, hogy a védjegy kontra domain kérdéskörben milyen lehetőségekre, illetve veszélyekre érdemes felkészülni.
Mit tehetünk, ha miénk a védjegy, de a domain másnál van?
Jogi értelemben ez a kedvezőbb pozíció. Ilyenkor:
Ügyvédi felszólítással elindítható a folyamat.
Amennyiben nincs megegyezés, eljárás indítható az ISZT alternatív vitarendezési fórumán vagy akár a bíróságon.
Ha a domain megtévesztő módon használja a márkanevet, úgy védjegybitorlás is felmerülhet.
Mit tehetünk, csak a domaint regisztráltuk, de nincs védjegyünk?
Ez már egyértelműen a komplikáltabb helyzet. Pláne, ha időközben valaki levédeti a márkanevet. Ilyenkor:
A domain megtámadható, amit akár el is veszíthetünk.
Nehéz bizonyítani, hogy mi használtuk először a márkanevet.
Csakis akkor lehet a védjegy nyerőkártya a kezünkben egy domain jogvita esetén, ha rendelkezünk vele. Tehát előnybe kerülhet, aki védjegyet jegyeztetett be, mert jogi alapon hivatkozhat a kizárólagosságra.
Konklúzió
Egy domain megszerzése lehet stratégiai lépés, de ettől még nem egyenlő a jogi értelemben vett márka tulajdonnal. Ezzel szemben a védjegy valódi jogalapot ad a név kizárólagos használatára.
Sőt, bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy más domaint megszerezzünk. Ha tehát márkát építünk, terméket vezetünk, vagy fontos nevet használunk, akkor ne álljon meg a domain regisztrációnál. A jogi védelem akkor teljes, ha védjegy is áll mögötte.
Egy tapasztalt IP-jogi iroda, mint a Pintz és Társai, az alábbiakban nyújthat segítséget:
Előzetes védjegykutatás.
Védjegybejelentés, még az üzleti indulás előtt.
Domain-vitarendezési stratégia kidolgozása, beleértve az olyan lépéseket, mint az ügyvédi felszólítás, ISZT, WIPO, bíróság.
Ha már fennáll a jogvita, akkor jogi képviselet, érvelés, egyezség kidolgozása.
Márka- és név stratégiai tanácsadás, hogy ne csak erős, hanem védett is legyen a márka.
Amennyiben a fentiek bármelyikében szeretne tapasztalt segítséget igénybe venni, vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségeinken.
Egy védjegy ára vs. márkalopás, melyik éri meg jobban?
Milyen nagyságrendben mozoghat egy védjegy ára? Mikor létkérdés a védjegy megléte egy vállalkozás életében? Egyáltalán hogyan döntsön az ember cégvezetőként ebben a kérdésben?
Sok vállalkozásnál akkor döbbennek rá a védjegy fontosságára, amikor már késő. Amikor egy konkurens megjelenik egy szinte azonos márkanévvel, vagy a gondosan felépített arculatával valaki más kezd el kereskedni.
Célszerű mielőbb tisztán a kérdésben: melyik a drágább? A védjegy bejegyzésének egyszeri költsége, vagy az a jogi csata, amit egy elvesztett márka felett kell megvívni?
Milyen nagyságrendben mozoghat egy védjegy ára? Mikor létkérdés a védjegy megléte egy vállalkozás életében? Egyáltalán hogyan döntsön az ember cégvezetőként ebben a kérdésben?
Sok vállalkozásnál akkor döbbennek rá a védjegy fontosságára, amikor már késő. Amikor egy konkurens megjelenik egy szinte azonos márkanévvel, vagy a gondosan felépített arculatával valaki más kezd el kereskedni.
Célszerű mielőbb tisztán a kérdésben: melyik a drágább? A védjegy bejegyzésének egyszeri költsége, vagy az a jogi csata, amit egy elvesztett márka felett kell megvívni?
Melyik éri meg jobban: egy védjegy ára vagy a márkalopás?
A válasz egyértelmű. A védjegyoltalom hiánya sokkal nagyobb anyagi és presztízsveszteséget okozhat, mint maga a védjegy ára. Ráadásul a pereskedés nemcsak költséges, de időigényes és kimerítő folyamat is.
A védjegy ára tehát nem kiadás, hanem stratégiai döntés, ami megóvhatja a vállalkozás jövőjét. Ugyanis a márkalopás valós veszély minden olyan vállalkozás életében, amely sikeres és jól csengő márkanevet épített fel.
Tévhit azt gondolni, hogy a márkalopás kizárólag a nagy cégekre nézve veszély. A gyakorlat azt mutatja, hogy KKV-szinten is bárki áldozattá válhat. Amint egy márka ismertté válik, szinte garantált, hogy valaki megpróbál hasznot húzni belőle.
Miért rizikófaktor, ha nincs bejegyezve védjegy?
Egyrészt a piaci részesedés elvesztésének veszélye miatt. Ha a versenytárs jogtalanul használja a márkanevet vagy logót, az ügyfelek könnyen összezavarodhatnak. Ez nemcsak a forgalom visszaeséséhez vezethet, hanem hosszú távon az üzleti hírnév csorbulásához is.
Következmény lehet a jogi kiadások kérdése is. Egy védjegybitorlási per ügyvédi díjakkal, bírósági illetékekkel és a szakértői véleményekkel járhat, amelyek mind terhet rónak a céges kasszára nézve. Ráadásul a pereskedés hónapokig, akár évekig is elhúzódhat, ami alatt a cég folyamatosan veszíthet a piaci pozíciójából.
Végül ott van még az arculatváltás kényszere is. Ha a jogvita eredményeként a márka használati joga kérdésessé válik, előfordulhat, hogy teljes arculatváltásra lesz szükség. Ez magába foglalja
az új név,
új logó
és új arculati elemek kialakítását,
valamint azok kommunikációját a vásárlók felé.
Az arculatváltás nemcsak költséges, hanem kockázatos is, hiszen a vásárlók nem feltétlenül fogadják el az új megjelenést.
Intő példa: Steve Jobs nevének bejegyzése olasz ruhamárkaként
Egy olasz testvérpár (Vincent és Giacomo Barbato) 2012-ben bejegyezte a "Steve Jobs" nevet védjegyként. Történt ugyanis, hogy az Apple soha nem tette ezt meg. Sőt, a bejegyzett védjegy logója is hagyott kívánnivalót maga után.
Elvégre egy „J” betű volt, amelyet egy alma formába ágyaztak, harapással az oldalán. Ha a kedves olvasó most az Apple híres logójára gondol, az nem a véletlen műve.
Természetesen az Apple jogi lépéseket tett, de elvesztette a pert. Merthogy az olasz bíróság szerint a Steve Jobs név védjegyként bejegyezhető volt, miután az Apple elmulasztotta korábban levédeni.
A szóban forgó cég így teljes joggal használhatta a „Steve Jobs” márkanevet ruházati termékein. (Forrás)
A tanulság
Még a világ egyik legnagyobb márkája is sebezhető, ha nem gondoskodik időben a védjegybejegyzésről. Pláne nemzetközi terjeszkedés esetén.
A védjegyoltalom olyan befektetés, amely hosszú távon garantálja a márka stabilitását és piaci pozícióját, miközben megelőzi a presztízsveszteségeket és a botrányokat.
Hogyan lehet előre kiszámítani a védjegy árát?
Sokan azért halogatják a folyamatot mert attól tartanak, hogy a teljes folyamat túlságosan drága és bonyolult lesz. Pedig megfelelő kalkulációval elkerülhetők a kellemetlen meglepetések.
De hogyan lehet vele kalkulálni?
Célszerű tisztázni, hogy pontosan mire szeretne védjegyoltalmat kérni: csak Magyarországon vagy nemzetközi szinten is szükséges a védelem? Az igényelt oltalom földrajzi hatóköre alapvetően befolyásolja a költségeket.
Szintén fontos tényező az ügyvédi közreműködés díja. A tapasztalatot érdemes megfizetni, ugyanis egy profi iroda akár magasabb díjai is megtérülnek hosszú távon a jogi biztonság révén.
Emellett számolni kell az adminisztrációs és bejegyzési díjakkal, amelyek eltérhetnek attól függően, hogy hazai vagy európai szinten kérjük a védjegyoltalmat.
Ne feledje: Érdemes már az elején előre látni, hogy mikor és mennyibe fog kerülni a megújítás. Így nincs váratlan meglepetés. Igény szerint a tervezésben és a pontos költségkalkulációban is szívesen segítünk.
Mikor éri meg jobban az Európai Uniós, és mikor a több külföldi országot lefedő védjegy?
A nemzetközi piacra lépés mindig kockázatot rejt magában, különösen a márka védelme szempontjából. Az európai, illetve az akár több országot is lefedő védjegy látszólag magasabb költséggel járhat, de hosszú távon komplexebb biztonságot nyújthat.
Mikor érheti meg befektetni az Európai Uniós, valamint a több külföldi országot lefedő védjegybe?
Ha a termékek vagy szolgáltatások külföldön is forgalomba kerülnek.
Amikor exporttevékenység vagy nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése a cél.
Franchise vagy licencelés esetén, hogy a márkanév jogi védelme biztosított legyen.
Az európai védjegy egyetlen bejegyzéssel az EU összes tagállamában oltalmat ad, míg a globális védjegy több országra terjed ki. A nemzetközi védelem nemcsak jogi biztonságot nyújt, hanem növeli a márka piaci értékét és hitelességét is.
Konklúzió: a védjegy ára és a márkalopás költségeinek mérlege
A mai versengő piaci környezetben egy jól védett márka nem csupán presztízst, hanem biztonságot is jelent. Hiszen egy váratlan jogvita nemcsak költséges, de hosszú távon akár a vállalkozás fennmaradását is veszélyeztetheti.
Ne hagyja, hogy vállalkozása eredményei kárba vesszenek! Gondoskodjon róla, hogy márkája védett és támadhatatlan legyen. A védjegyoltalom hosszú távon megtérülő befektetés, amely biztosítja az üzleti stabilitást és a hitelességet.
A Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda szakemberei támogatást nyújtanak a védjegybejelentéstől kezdve a hosszú távú jogi védettség biztosításáig. Velünk garantáltan elkerülheti a jogi buktatókat és a kellemetlen meglepetéseket.
Márkaépítés védjegy nélkül? Kockázatosabb, mint gondolná!
Tudta, hogy védjegybejelentés nélkül a márkaneve nincs biztonságban? Hiába építi azt gondosan, megfelelő jogi oltalom hiányában bárki levédetheti, használhatja, vagy akár meg is akadályozhatja, hogy Ön továbbra is éljen vele.
A védjegyoltalom megszerzése kulcsfontosságú. Ugyanakkor nem bonyolult, ha professzionálisan van előkészítve. Szakértői segítséggel gyorsan és zökkenőmentesen zajlik. Befektetés, ami idővel megtérül, hiszen jogi védelmet és üzleti előnyt biztosít.
Előző cikkünkben már ismertettük, hogy miért érdemes védjegy ügyvéd segítségét kérni. Most pedig azt nézzük meg, miért fontos már a kezdetektől tudatosan tervezni., ha valaki megsérti a védjegyét?
A cikkből kiderülnek a válaszok.
Tudta, hogy védjegybejelentés nélkül a márkaneve nincs biztonságban? Hiába építi azt gondosan, megfelelő jogi oltalom hiányában bárki levédetheti, használhatja, vagy akár meg is akadályozhatja, hogy Ön továbbra is éljen vele.
A védjegyoltalom megszerzése kulcsfontosságú. Ugyanakkor nem bonyolult, ha professzionálisan van előkészítve. Szakértői segítséggel gyorsan és zökkenőmentesen zajlik. Befektetés, ami idővel megtérül, hiszen jogi védelmet és üzleti előnyt biztosít.
Előző cikkünkben már ismertettük, hogy miért érdemes védjegy ügyvéd segítségét kérni. Most pedig azt nézzük meg, miért fontos már a kezdetektől tudatosan tervezni.
Miért lehet kockázatos a márkaépítés védjegy nélkül?
A márkaépítés komoly befektetés. Időt, pénzt, energiát igényel, amiért cserébe joggal vár megtérülést. Egy erős márka nemcsak felismerhetővé teszi a vállalkozását, hanem elősegíti, hogy a vásárlók Ön(ök) mellett döntsenek.
De hiába a márkaépítésbe fektetett minden erőforrás, ha jogi oltalom hiányában bárki jogosan használhatja az Ön által felépített nevet vagy logót. Sőt, akár le is azt védetheti sajátjaként.
Valós példa minderre: Az Apple egy 2012-es jogvitában elveszítette az "iPad" név kizárólagos használatának jogát Kínában. Egy helyi cég, a Proview Technology, korábban már bejegyezte a nevet, így az Apple-nek 60 millió dollárt kellett fizetnie a védjegy megszerzéséért (Forrás).
Az eset is jól példázza, hogy a védjegyoltalom nem csupán jogi formalitás, hanem az üzleti biztonság feltétele. Ha nem gondoskodik időben a bejegyzésről, akár évek munkája és jelentős pénzügyi befektetés is kárba veszhet.
Egy jól bejegyzett védjegy nemcsak véd a jogi buktatóktól, hanem üzleti előnyt is jelenthet. De mit kell tudni a folyamatról, és miért éri meg hosszú távon?
A védjegybejelentés nem költség, hanem befektetés
Ma már idejétmúlt a feltételezés, miszerint a védjegybejelentés ára megspórolható kiadás. Valójában hosszú távú befektetés. Megakadályozza, hogy illetéktelenek használják az Ön nevét vagy logóját, egyúttal jogi alapot biztosít, ha valaki mégis visszaélne ezekkel.
A legtöbb cégnél bevett gyakorlat biztosítást kötni akár a céges autóra, akár az irodára. De pont a legfőbb értéknek számító márkanév maradjon védtelen? A védjegybejelentés ezt a kockázatot segít áthidalni láthatatlan pajzsként.
Mennyibe kerül a védjegybejelentés, és mennyi időt vehet igénybe?
A védjegybejelentés ára attól függ, hogy Ön hol szeretné levédetni a márkáját:
● Magyarországon az SZTNH-nál az alapdíj 60.000 forint egy áru osztályra.
● Európai Unióban az EUIPO eljárása 850 euró egy osztályra.
● Nemzetközi szinten a WIPO rendszerében a díjak országonként változnak.
Ár-érték arány tekintetében korántsem kigazdálkodhatatlan összegekről van tehát szó. Még akkor sem, ha a bejelentés mellett érdemes számolni ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői díjakkal is.
Ráadásul pályázaton keresztül a hivatali díjak akár 70%-át vissza is igényelheti, amiről az alábbi cikkünkben írtunk.
Ami a folyamat időigényét illeti:
● Magyarországon kb. 4–6 hónap alatt történik meg a bejegyzés.
● EU-s védjegy esetén az átfutási idő 4–6 hónap, ha senki nem emel kifogást.
● Nemzetközi védjegyeknél az időtartam országonként változik.
Most nézzük meg lépésről lépésre, hogyan zajlik a folyamat a gyakorlatban, és milyen buktatókra célszerű odafigyelni.
A védjegy bejelentés folyamata
A márkavédelem területi hatálya attól függ, hogy hol kívánja érvényesíteni a márkájához fűződő jogait. Más szóval, a védelem kiterjedése azokra a piacokra korlátozódik, ahol a márka használatát biztonságba akarja helyezni.
● Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) kell benyújtani a kérelmet. Ez kizárólag az ország területére biztosít jogi védelmet.
● Az Európai Unióban az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) egyetlen bejegyzéssel 27 országra kiterjedő jogi védelmet lehet szerezni.
● Nemzetközi szinten a Madridi Rendszer (WIPO) lehetőséget biztosít arra, hogy egyetlen eljárással több országban is érvényes védjegyet szerezzen.
A megfelelő bejelentési forma kiválasztása kulcsfontosságú. Ha nem a helyes joghatóságnál vagy földrajzi területen kéri az oltalmat, előfordulhat, hogy a márkája egyes piacokon továbbra is védtelen marad.
Érdemes már a regisztráció előtt átgondolni, hogy a márkavédelem mely piacokon lesz igazán fontos az Ön számára. Az optimális területet kiválasztása után a következő lépés annak biztosítása, hogy a tulajdona valóban egyedi és jogilag védhető legyen.
Konklúzió: Gondoskodjon időben márkája védelemről!
A védjegyoltalom olyan, mint egy üzleti pajzs. Megvédi Önt és vállalkozását azoktól, akik jogtalanul használnák a nevét vagy logóját. A márkaépítés mellett tehát a védjegy bejelentés is megtérülő befektetés hosszú távon.
A folyamat zökkenőmentes menedzseléséhez célszerű tapasztalt védjegy ügyvéd csapat segítségét kérni, aki pontosan tudják, hogyan kell hibamentesen végigvinni a folyamatot.
A Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda csapata abban segít, hogy márkája valóban védett, támadhatatlan és üzletileg értékes maradjon. Nemcsak a bejelentésben támogatjuk, hanem hosszú távon is figyelemmel kísérjük, hogy védjegye mindig biztos jogi alapokon álljon.
Ne hagyja, hogy egy mulasztás miatt elveszítse azt, amit évek alatt felépített. Lépjen időben!
Védjegy ügyvéd: biztonsági pajzs, aki védi Önt a jogvitáktól
Egy professzionális védjegy ügyvéd olyan, mint a biztonsági zár a céges bejárati ajtón. Gondoskodik róla, hogy a márkanév valóban az Öné maradjon, és ne használhassa fel azt jogtalanul bárki illetéktelen.
Nagy érték tehát, ha tapasztalt szakértő támogatja Önt a jogviták megelőzésében, illetve kezelésében. De mit csinál pontosan egy védjegy ügyvéd? Miért kockázatos nélküle intézni a védjegy ügyeket és mi a teendő, ha valaki megsérti a védjegyét?
A cikkből kiderülnek a válaszok.
Egy professzionális védjegy ügyvéd olyan, mint a biztonsági zár a céges bejárati ajtón. Gondoskodik róla, hogy a márkanév valóban az Öné maradjon, és ne használhassa fel azt jogtalanul bárki illetéktelen.
Nagy érték tehát, ha tapasztalt szakértő támogatja Önt a jogviták megelőzésében, illetve kezelésében. De mit csinál pontosan egy védjegy ügyvéd? Miért kockázatos nélküle intézni a védjegy ügyeket és mi a teendő, ha valaki megsérti a védjegyét?
A cikkből kiderülnek a válaszok.
Védjegybejelentés: miért kockázatos egyedül intézni a márkavédelmet?
A védjegybejelentés látszólag egyszerűnek tűnhet: kitölti az űrlapokat, befizeti a díjat, és máris védve van a neve. Vagy mégsem?
A gyakorlatban a védjegybejelentés bonyolult jogi folyamat, tele buktatókkal. Például elég egy helytelenül megválasztott kategória, és a védjegy valójában nem fogja lefedni a szükséges terméket vagy szolgáltatást. Ha pedig már létezik hasonló bejegyzés, a kérelem könnyen elutasításra kerülhet.
Egy tapasztalt védjegy ügyvéd már az elején segít elkerülni ezeket a problémákat. Hiszen a szakszerűen előkészített bejegyzés aranyat érhet, mivel segít elkerülni a rengeteg időt és pénzt felemésztő későbbi jogvitákat.
Tipikus védjegy hiba, Önnek inkább ne okozzon fejfájást
Képzelje el, hogy sikeres kézműves kávézót működtet, amit "Fekete Gyöngy" néven épített fel. Az évek során kialakult egy törzsvásárlói kör, a név ismertté vált, az emberek szeretik és keresik az Ön kávéját.
Aztán egy nap észreveszi, hogy bár másik városban, de új kávézó nyílt ugyanezen a néven. Még a logó is hasonló. Viszont Ön bejegyeztette a védjegyét, tehát semmi gond, igaz?
Itt jön a probléma: ha a bejegyzés során csak az "italok" kategóriára kérte a védelmet, és az nem terjed ki a vendéglátásra, akkor az új kávézó legálisan használhatja ugyanazt a nevet.
Hogyan lehet ezt megelőzni?
Egy tapasztalt védjegy ügyvéd precízen odafigyel a védjegy osztályozás meghatározására. Azért, hogy a név minden olyan területre vonatkozzon, ahol Ön tevékenykedik, ezáltal senki más nem nyúlhasson hozzá.
Mi mindenben segít még egy védjegy ügyvéd?
Nemcsak az űrlapok kitöltésében van szerepe. Egy valódi szakember stratégiai szinten tervezi meg a márkavédelmet, hogy az valóban működjön, ne csak egy papírdarab legyen a fiókban.
1. Előzetes jogi kutatás és elemzés
Gyakori hiba, hogy a vállalkozások minden előzetes ellenőrzés nélkül bejelentik a védjegyüket. Viszont, amennyiben hasonló név már szerepel a nyilvántartásban, a bejelentést könnyen elutasíthatják, és kezdődhet az egész procedúra elölről.
Egy gyakorlott védjegy ügyvéd még a bejelentés előtt ellenőrzi az adatbázisokat, és ha problémát talál, más stratégiát javasol. Ezzel időt és pénzt takarít meg Önnek.
2. Optimális kategória kiválasztása
Fontos tudni, hogy a védjegyek osztályok szerint vannak nyilvántartva. A helytelenül megválasztott kategória pedig nagy luxus: emiatt a védjegy vagy túl szűk körű lesz, vagy felesleges kiadásokkal jár.
Például, ha egy ruházati márka csak a "cipők" kategóriára jegyzi be a védjegyet, akkor valaki más teljesen legálisan használhatja ugyanazt a nevet kabátok és pólók gyártására.
Védjegybejelentés esetén ezért helyezünk kiemelt hangsúlyt arra, hogy milyen szükséges osztályt lefedjünk, ezáltal Ön és a márkaneve védve legyenek.
3. EU-s védjegybejelentés ügyintézése
Külföldön is szeretné biztosítani márkáját? Fontos tudni, hogy az eljárás országonként eltérő lehet. Az Európai Unióban például egyetlen bejegyzéssel 27 országban lesz érvényes a védjegye. Az Egyesült Államokban, Kínában vagy más országokban viszont teljesen más folyamatot kell követni.
A jól megválasztott védjegy ügyvéd tapasztalt idegenvezetőként segít navigálni ebben a labirintusban. Nemcsak a bejegyzésben működik közre, hanem azon dolgozik, hogy a védjegy hosszú távon érvényes, támadhatatlan, üzletileg értékes maradjon.
Mi a teendő, ha valaki megsérti a védjegyét?
A bejegyzett név vagy logó önmagában kevés a védelemhez. Védjegy nélkül Amennyiben bárki visszaél az Ön márkájával, célszerű azonnal megtenni a szakszerű lépéseket.
1. Jogi felszólítás küldése
Gyakran egy hivatalos ügyvédi levél már elegendő. A törvénysértők egy része azonnal visszavonul, ha látja, hogy komoly jogi háttér áll az Ön védjegye mögött.
Azonban, ha nem érkezik érdemi reakció a felszólításra, további lépések szükségesek.
2. Bírósági eljárás indítása
Ha valaki szándékosan másolja a márkáját, és ezzel kárt okoz a vállalkozásának, peres úton javasolt érvényesíteni a jogait. Egy védjegy ügyvéd ezen a ponton szinte elengedhetetlen.
A védjegy ügyvéd keresés szempontjai, ha nem szeretne csalódni
A védjegyjog speciális terület. Nem minden ügyvéd jártas benne, ezért olyan szakemberhez érdemes fordulni, aki kifejezetten ezzel foglalkozik.
A Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda 1983 óta segíti a vállalkozásokat hazai és nemzetközi szinten. Ha biztos akar lenni abban, hogy a márkája valóban védett, kérjen konzultációt most!
Védjegybejelentés árak, megéri-e spórolni rajtuk?
Mik a védjegybejelentés árak 2025-ben? Lehet-e, illetve érdemes-e spórolni a védjegyoltalom kérdésén, ha nemcsak pénztárcabarát, hanem kockázatmentes megoldást szeretnénk?
A cikkben megválaszoljuk ezeket a kérdéseket. Térképet adunk az árak megértéséhez, egyúttal rámutatunk a legfontosabb szempontokra, amelyek a tervezett regisztráció sikeréhez elengedhetetlenek.
Mik a védjegybejelentés árak 2025-ben? Lehet-e, illetve érdemes-e spórolni a védjegyoltalom kérdésén, ha nemcsak pénztárcabarát, hanem kockázatmentes megoldást szeretnénk?
A cikkben megválaszoljuk ezeket a kérdéseket. Térképet adunk az árak megértéséhez, egyúttal rámutatunk a legfontosabb szempontokra, amelyek a tervezett regisztráció sikeréhez elengedhetetlenek.
A védjegybejelentés több, mint jogi kérdés
A védjegy kiemelt értékű szellemi tulajdon bármely cég életében. Biztosítja, hogy az érintett márkanév, logó vagy szlogen kizárólag annak tulajdonosát illesse meg. Továbbá segít megakadályozni, hogy más piaci szereplők jogellenesen használják azt.
Ezzel szemben a védjegy oltalom hiánya rendkívüli kockázati faktor:
● Más vállalkozások visszaélhetnek a márka ismertségével.
●Egy konkurens akár jogi úton is megakadályozhatja a védjegy használatát.
● Mindez pedig jelentős versenyhátrányt generálhat.
Tehát a védjegybejelentés nem pusztán jogi kérdés, akár a vállalkozás jövője múlhat rajta.
Mennyibe kerül a védjegybejelentés 2025-ben?
A folyamat összköltségét több tényező befolyásolhatja. Számít, hogy mely ország(ok)ban kérjük az oltalmat, hány árukategóriára terjed ki a védelem, illetve milyen mértékű jogi támogatásra van szükség a procedúra során.
1. Védjegybejelentés árak Magyarországon
A magyar védjegy regisztrációt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) kezeli. Az alapdíjak a következők:
● Első áruosztály: 60.000 Ft
● Második áruosztály: 80.000 Ft
● Harmadik áruosztály: 110.000 Ft
● Negyedik áruosztály: 150.000 Ft
● Minden további osztály után osztályonként 40.000 Ft
Fontos, hogy a felsorolt díjak nem tartalmazzák a jogi képviselet költségeit, amelyek a bejelentés típusától és összetettségétől függően változhatnak.
2. Védjegybejelentés árak az Európai Unióban
Amennyiben több EU-tagállamban is szeretnénk a megfelelő védelmet, az uniós védjegy (EUTM) jelentheti az optimális megoldást. Ennek költségei:
● Első áruosztály: 850 EUR
● Második áruosztály: 900 EUR
● Harmadik és további áruosztályok: + 150 EUR / osztály
Mit jelentenek az áruosztályok?
Az árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan létezik egy a Szellemi Tulajdon Világszervezete által kiadott lista. Az ún. Nizzai Osztályozás
● 34 osztályra bontja a világon elérhető összes terméket;
● illetve 11 osztályra a szolgáltatásokat.
A védjegybejelentés ára aszerint fog alakulni, hogy ezen osztályok közül hány területen szeretnénk, hogy miénk legyen a használati jog. Minél több áru- vagy szolgáltatási osztályra vonatkozóan indokolt a védjegyoltalom, a díj ennek függvényében emelkedik.
Hosszú távon az olcsó védjegybejelentés lehet a legdrágább
Az “olcsó húsnak híg a leve” mondás védjegy regisztráció esetén is érvényes. A látványosan alacsony díjú “instant-megoldások” hosszú távon komoly kockázatokat rejthetnek, mint például:
1. Hiányos jogi védelem
Az olcsó szolgáltatások gyakran nélkülözik a megfelelő védjegykutatást. Így előfordulhat, hogy a regisztrált védjegy ütközik egy már meglévővel, ami akár az oltalom elutasításához is vezethet.
Szintén probléma faktor, ha az áruosztály nincs pontosan meghatározva, adott esetben túlságosan tág vagy túl szűk. Egy a területen jártas szakértővel ugyanakkor ezek a tipikus hibák nem fordulnak elő.
2. Nem várt extra díjak és rejtett költségek
Az alacsony kezdeti költség megtévesztő lehet. Pláne, ha a folyamat szempontjából elengedhetetlen szolgáltatásokat nem tartalmaz, mint például:
● az előzetes kutatást;
● vagy a védjegy megadást.
3. Jogi támadhatóság
Egy hiányosan vagy felületesen menedzselt védjegy jogilag könnyen támadható. Így bár mit sem sejtünk róla, az olcsó védjegy idővel a márkanév elvesztésével is járhat. Nem beszélve a későbbi pereskedés jelentős költség vonzatáról.
Mi a sikeres védjegybejelentés legfőbb kulcsa?
A valóban hozzáértő, professzionális jogi képviselet kiválasztása. Kizárólag olyan szolgáltatóval javasolt megállapodni, ahol a következők mindegyike adott:
✅ Szakértelem és tapasztalat: Érdemes olyan jogi csapatot választani, akik a védjegyjog területére specializálódtak.
✅Előzetes védjegykutatás: Egy valóban professzionális szakember alapos kutatást végez annak érdekében, hogy az új védjegy ne sértse mások jogait.
✅ Nemzetközi tapasztalat: Ha a vállalkozásunk külföldön is terjeszkedne, fontos az adott piac védjegyoltalmi sajátosságainak ismerete.
Hogy megválaszoljuk a címben feltett kérdést, a védjegy regisztráción nem érdemes spórolni. Hisz valójában nem költségről, hanem befektetésről beszélünk.
Sőt! Egy védjegy szakértő olyan megoldásokat is javasolhat, amivel akár pénzt is meg lehet takarítani, mint például
✅ Elektronikus beadásnál alacsonyabb a hivatali díj Magyarországon;
✅ Pályázati források elérése, amivel visszajárhat a hivatali díj egy része.
A sikeres védjegybejelentés valójában befektetés
Az olcsóbb szolgáltatások sok esetben nem nyújtanak teljes körű jogi védelmet, hosszú távon pedig extra kockázatot is jelenthetnek. Márpedig egy befektetésnél nincs helye kockázatnak!
Amire célszerű odafigyelni a hatékony és problémamentes védjegyoltalomhoz:
● Megbízható, hozzáértő jogi csapat kiválasztása;
● Szakértelem, védjegykutatás, nemzetközi tapasztalat megléte;
● Szolgáltató hátterének leinformálhatósága.
Források a cikkhez:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – Hivatalos magyar védjegyregisztrációs információk: https://www.sztnh.gov.hu/
Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) – Az uniós védjegyregisztráció menete és díjai: https://euipo.europa.eu/
Madridi Rendszer (WIPO) – Nemzetközi védjegyregisztráció hivatalos információk: https://www.wipo.int/madrid/en/
Pintz és Társai Iroda – Saját weboldal és meglévő szakmai anyagok.
2025-ben akár 2500 eurót megtakaríthat az EU-s KKV alappal
Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött lére. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.
Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött létre. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.
Ki részesülhet a kkv‑alapból?
A kkv-alap az Európai Unióban letelepedett kkv-knak nyújt pénzügyi támogatást. A pályázatot az uniós kkv-knak a nevében eljáró meghatalmazott képviselője is benyújthatja, így akár irodánk is segíthet a pályázási teendők során. A támogatásokat mindig közvetlenül a kkv-knak utalják át.
Hogyan működik a kkv-alap?
A kkv‑alap egy visszatérítési program, amely során először pályázni kell, majd annak elnyerésre után utalványokat kapunk, amelyeket utána egy új bejelentésünk során azok a kiválasztott tevékenységek díjainak részbeni fedezésére használhatók fel.
Mire lehet visszatérítést kérni?
A támogatásokat bónok formájában osztják szét, amelyek különféle, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tevékenységekre használhatók fel. A bejelentés típusa és lefedetsége alapján különböző összegű és arányú visszatérítés igényelhető.
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a különböző bónokat:
Forrás: EUIPO oldala
Hogyan lehet pályázni?
Amennyiben az Ön cége egy európai uniós KKV-nak minősül akkor közvetlenül az EUIPO oldalán vagy akár irodánkon keresztül is tud pályázni.
További információkat és a leírásunk forrását ide kattintva találja. A pályázat kapcsán felmerülő gyakori kérdéseket és azok válaszait pedig itt találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk a pályázás során, vegye fel velünk a kapcsolatot.
Újra elérhető az Iparjog pályázat, 100%-os támogatás, akár 7,5 millió forint oltalmazási költségekre
Az NKFI Hivatal újra megnyitotta mind magánszemélyeknek, mind pedig vállalatoknak a lehetőséget, hogy pályázzanak szellemi alkotások hazai és nemzetközi szellemitulajdon-védelmét szolgáló tevékenységek támogatására.
Az NKFI Hivatal újra megnyitotta mind magánszemélyeknek, mind pedig vállalatoknak a lehetőséget, hogy pályázzanak szellemi alkotások hazai és nemzetközi szellemitulajdon-védelmét szolgáló tevékenységek támogatására.
A támogatásból mind magánszemélyek, mind pedig vállalkozások és non-profit szervezetek is részt vehetnek.
A magánszemélyeknek szóló pályázatot itt, a cégeknek és szervezetek szólót pedig itt érhetők el.
A támogatási kérelmet a www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül elérhető Pályázati e-ügyintézés felületen történő bejelentkezést követően, on-line pályázati kitöltő programmal kell elkészíteni.
A támogatási kérelmek folyamatosan benyújthatók.
2024-ben az alábbi határnapokig beérkezett támogatási kérelmek egyidejűleg kerülnek elbírálásra:
2024. június 28.
2024. augusztus 30.
2024. október 31.
2024. december 20. 12:00 óráig.
A támogatási kérelem keretében az alábbi tevékenységek önállóan támogathatóak:
I. Hazai szabadalmi, használatiminta-oltalmi vagy növényfajta-oltalmi bejelentés
II. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti bejelentés
III. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti nemzeti/regionális eljárások megindítása
IV. Európai szabadalom hatályosítása
V. Hazai védjegy bejelentés
VI. Európai uniós védjegy bejelentés
VII. Nemzetközi védjegy bejelentés
VIII. Hazai formatervezésiminta-oltalmi bejelentés
IX. Közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentés
Az igényelhető támogatás mértéke a 2024-as évre vonatkozóan magánszemélyek számára 100 millió forint, cégeknek és szervezeteknek pedig 400 millió Ft.
A támogatás mértéke 100%.
Támogatási kérelmenként az igényelhető támogatás összege tevékenységtől függően maximum 7 500 000 Ft lehet.
A pályázatok futamideje 18 hónap.
További információkat és a leírásunk forrását ide és ide kattintva találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk az ügye kapcsán , vegye fel velünk a kapcsolatot.
Mit kell tudni az ® vagy a TM szimbólum használatáról?
Sokszor láthatunk márkanevek mellett az ® vagy a ™ szimbólumokat. A védjegyek jelölésére használt szimbólumok fontosak az üzleti tevékenység szempontjából, de használatukra vonatkozó szabályok eltérőek lehetnek az egyes országokban.
Sokszor láthatunk márkanevek mellett az ® vagy a ™ szimbólumokat. A védjegyek jelölésére használt szimbólumok fontosak az üzleti tevékenység szempontjából, de használatukra vonatkozó szabályok eltérőek lehetnek az egyes országokban. Az alábbiakban összefoglaljuk ezeket a szimbólumokat és azok jelentését.
Az ®, azaz a bekarikázott „R” betű jelentése: “Registered Trademark”. A regisztrált, már lajstromozott védjegyet jelöli. Előfordulhat pár helyen RTM elnevezéssel is. Használata Magyarországon nem kötelező, de megengedett. Bejegyzés előtti használata azonban megtévesztő, ezért el kell kerülni, még akkor is, ha már megindult a védjegybejelentés, de még nem került sor annak megadására. Az Amerikai Egyesült Államokban akkor kötelező a használata amennyiben bejegyzett amerikai védjegyoltalmunk van. Míg az Egyesült Királyságban inkább akkor szokták használni, amennyiben más országban is van már megadott védjegyünk.
A TM jelentése: “Trademark”, a védjegyet jelöli. Elbírálás alatt lévő termékvédjegy jelzése, főleg az USA-ban elterjedt a használata. Manapság azonban már nem csak termék, hanem általánosan bármilyen nem bejegyzett megjelölésnél szokták használni. A szimbólum használható függetlenül attól, hogy kívánja-e regisztrálni a védjegyet később, vagy sem. Azonban használata sehol sem kötelező.
Az SM jelentése: “Service Trademark”, a ™ szimbólumhoz hasonlóan jelöli az elbírálás alatt lévő védjegyek jelzése, azonban itt az a különbség, hogy ez csak a szolgáltatásokra vonatkozó megjelölésekre alkalmazzák, azaz amiket a Nizzai védjegy osztályzás 35-45. osztály valamelyikébe besorolható. A jelölés használata kevésbé elterjedt és nem is kötelező sehol.
Létezik még további szimbólum, amelyeket gyakran láthatunk, azonban már nem a védjegyekhez kapcsolódik, hanem a szerzői joghoz:
A ©, azaz a bekarikázott „C” betű jelentése: jelentése: “Copyright”, azaz szerzői jog angol megfelelője, a szerzői joggal védett művekre vonatkozik, amely nem egy bejegyezhető oltalmi forma, ezért már a mű létrejöttétől kezdve véd. Gyakran láthatjuk ezt a megjelölést könyvekben, zenei műveknél vagy szoftvereknél is. Használata manapság már nem kötelező.
Arra fontos figyelni, hogy alaposan utánajárjunk ezen szimbólumok használatának az adott országban, ahol exportálni vagy bármilyen üzleti tevékenységet folytatni szeretnénk, hogy véletlenül se folytassunk jogsértő tevékenységet a szimbólumok használatával vagy éppen nem használatával.
Hogyan csökkentheti szabadalmi és védjegy kiadásait?
Főleg a szabadalmi, de a védjegybejelentések költségei is igen magasak. Főleg, amennyiben külföldi bejelentésekkel is próbálkozunk, a helyi irodák munkadíjai még inkább megnövelhetik kiadásainkat. Az alábbiakban összeszedtük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ezen kiadásainkat csökkenteni tudjuk.
Főleg a szabadalmi, de a védjegybejelentések költségei is igen magasak. Főleg, amennyiben külföldi bejelentésekkel is próbálkozunk, a helyi irodák munkadíjai még inkább megnövelhetik kiadásainkat. Az alábbiakban összeszedtük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ezen kiadásainkat csökkenteni tudjuk.
Ahhoz, hogy csökkentsük a szabadalmi és védjegy díjait, fontos szem előtt tartani, hogy a költségcsökkentési lehetőségek különböző szakaszokban merülhetnek fel a folyamat során.
1. Tervezés és stratégia: A szabadalmi és védjegy ügyekben történő költségcsökkentés legelső lépése a megfelelő tervezés és stratégiaalkotás. Szakembereink segítséget nyújthatnak abban, hogy meghatározzuk, mely területeken célszerű szabadalmaztatni vagy védjegyet bejelenteni a legnagyobb hatékonyság érdekében.
2. Piaci elemzés: A megfelelő piaci elemzés segíthet abban, hogy tudatosabb döntéseket hozzunk a szabadalmaztatási és védjegybejelentési folyamat során. Ezáltal elkerülhetjük a felesleges kiadásokat bizonytalan projektjeink esetében. Vannak például több országra is egy bejelentéssel elindítható bejelentési formák.
3. Megelőző kutatások: Védjegyek és szabadalmak esetében is van lehetőség lekutatni a korábbi hasonló oltalmakat. Ez egy befektetés, amelynek van kezdeti költsége, de sokat lehet spórolni az eljárások későbbi szakaszában, hogy elkerüljük a költséges jogi konfliktusokat vagy a Hivatal elutasítását.
4. Pályázatok: Az iparjogvédelem területén egyre több pályázati forma áll rendelkezésre annak érdekében, hogy elsődlegesen magánszemélyek és kisvállalkozások támogatást kapjanak hazai, de akár a költségesebb külföldi bejelentési díjak kapcsán. Az aktuális pályázati lehetőségekről ide kattintva olvashat.
5. Szabadalmi ügyvivővel együttműködni: Elsőre költségesebb megoldás lehet, mintha önmagunk próbálkozunk meg egy bejelentéssel. Azonban sok ügyfelünk fordul hozzánk, hogy tegyük rendbe a már benyújtott bejelentését és sajnos többe kerül utólag rendbe hozni valamit, mint elsőre jól csinálni.
Idén is akár 2250 eurót megtakaríthat az EU-s KKV alappal
Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött lére. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.
Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött létre. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.
Ki részesülhet a kkv‑alapból?
A kkv-alap az Európai Unióban letelepedett kkv-knak nyújt pénzügyi támogatást. A pályázatot az uniós kkv-knak a nevében eljáró meghatalmazott képviselője is benyújthatja, így akár irodánk is segíthet a pályázási teendők során. A támogatásokat mindig közvetlenül a kkv-knak utalják át.
Hogyan működik a kkv-alap?
A kkv‑alap egy visszatérítési program, amely során először pályázni kell, majd annak elnyerésre után utalványokat kapunk, amelyeket utána egy új bejelentésünk során azok a kiválasztott tevékenységek díjainak részbeni fedezésére használhatók fel.
Mire lehet visszatérítést kérni?
75%-os visszatérítés az uniós, nemzeti és regionális védjegyek és/vagy formatervezési minták bejelentési alapdíjaiból, kiegészítő osztályonkénti díjaiból, valamint vizsgálati, lajstromozási, közzétételi és halasztási díjaiból.
50%-os visszatérítés az Európai Unión kívüli védjegyek és/vagy formatervezési minták bejelentési alapdíjaiból, megjelölési díjaiból, valamint későbbi megjelölési díjaiból. Nem tartoznak ide az uniós országokból származó védjegyek és/vagy formatervezési minták megjelölési díjai, valamint a származási hely szerinti hivatal által felszámított kezelési díjak.
75%-os visszatérítés a nemzeti szabadalom megadását megelőző eljárással (pl. bejelentés, kutatás és vizsgálat), a megadással és a közzététellel kapcsolatos díjakból, illetve európai szabadalmak benyújtási és kutatási díjaiból.
Európai szabadalom esetén efölött (maximum 2000 EUR) 50% visszatérítés a szabadalmi bejelentés jogi költségéből (a bejelentés elkészítése és benyújtása) .
maximum 1000 euró védjegyek, valamint formatervezési minták díjaira használható fel.
maximum 1500 euró pedig szabadalmi díjakra költhető.
Mi a pályázás folyamat?
Be kell nyújtani egy űrlapot az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO)
Az űrlapon a következőket szükséges megadni:
Vállalkozása banki igazolása (minta), amelyen szerepelnek a következő adatok: a vállalkozás neve mint számlatulajdonos, a teljes IBAN számlaszám az országkóddal (példák) és a BIC/SWIFT kód.
Vállalkozásának héaigazolása vagy nemzeti nyilvántartási számra vonatkozó igazolása, amelyet az illetékes nemzeti hatóság állít ki.
Amennyiben irodánkat választja képviselőnek, csatolnunk kell egy „kizárási nyilatkozatot” (sablon), amelyet a kkv felhatalmazott tulajdonosa vagy munkavállalója ír alá
Amint a pályázatot jóváhagyták, értesítést kap a támogatás odaítéléséről, valamint megkapja az utalvány(oka)t. Ezután igényelheti a szellemi tulajdonhoz kapcsolódóan kért tevékenységeket.
Ahhoz, hogy a szellemi tulajdonhoz kapcsolódóan kért tevékenységek díjának visszatérítését megkaphassa, űrlapon kell kérnie a visszatérítést a tevékenységek kifizetését követően.
További információkat és a leírásunk forrását ide kattintva találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk a pályázás során, vegye fel velünk a kapcsolatot.
Ábrás vagy szóvédjegyet érdemes-e bejelentenem?
A védjegybejelentés során az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen megjelölést szeretnénk levédeni. Manapság már hang és hologram védjegyeket is le lehet védeni, de azért a két leggyakrabban választott verzió az ábrás és a szóvédjegy.
A védjegybejelentés során az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen megjelölést szeretnénk levédeni. Manapság már hang és hologram védjegyeket is le lehet védeni, de azért a két leggyakrabban választott verzió az ábrás és a szóvédjegy.
Egy ábrás védjegy mindig elősegíti a védjegy megkülönböztető képességét. A vállalkozások üzleti szempontok miatt szívesen alkalmaznak „leíró jellegű”, könnyen megjegyezhető, a termékre utaló neveket. A Hivatal a leíró tartalmat hordozó szóvédjegyeket gyakran elutasítja, arra hivatkozva, hogy nincs megkülönböztető képességük. Egy ábrával ellátott („kombinált” ill. „összetett”) védjegy megkönnyíti a bejegyzési folyamatot. Egy apró megkülönböztető elem (ábrás elem) formai szempontból általában kikezdhetetlenné teszi a bejelentést, legalább is, ami a leíró jelleget illeti. Ebből a szempontból az ábrás védjegy előnyösebb, mivel kisebb a hivatali elutasítás kockázata.
Az ábrás védjegyek sok formában megjelenhetnek. Ezek közé tartozhatnak logók, szimbólumok, ikonok, betűtípusok vagy grafikai elemek, amelyek egyedi és könnyen azonosítható vizuális megjelenést adnak egy vállalkozásnak vagy terméknek. Az ábrák képesek sokkal gyorsabban és hatékonyabban kommunikálni, mint a szavak vagy a szövegek, és képesek emlékezetessé és felismerhetővé tenni a vállalkozást vagy a terméket.
A szóvédjegy előnye, hogy a logó grafikai kinézetének megváltozása esetén nem lesz szükség újabb védjegybejelentésre. Önmagában az ábra (logó) megváltozása egyébként nem feltétlenül követeli meg az új védjegybejelentést. Ha a logó csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben változik, az új logó ugyanúgy a régi védjegy használatának minősül.
Kézenfekvő megoldás tehát, ha olyan védjegyoltalmat szereznek, melyben a vitatható megkülönböztető képességgel rendelkező szavakon kívül valamilyen más ábrás elem szerepel. Ha van egy ábrás elem, akkor a Hivatal lajstromozni fogja a védjegyet, és az nem fog kiderülni a lajstromból, hogy a védjegy szóeleme végül is rendelkezik-e megkülönböztető képességgel vagy sem. Ez a bizonytalanság a bejelentő javára szolgálhat, mert amíg nem állapítja meg egy hatóság, hogy a szó leíró jellegű, addig másokkal (laikusokkal) szemben hivatkozhat arra, hogy védett a megjelölés. A jogi érvényesíthetősége persze az ilyen védjegyeknek más kérdés.
Alternatív opció lehet még, a szóelemmel ellátott ábrás védjegy. Azonban ez közel hasonlóan funkcionál, mint az ábrás védjegy és sok ország Hivatal sem tesz a bejelentés során különbséget.
Összefoglalóan tehát elmondható, hogy a szóvédjegy hátránya, hogy az olyan jelzések, amelyek leíró jellegűek és nincs megkülönböztető képességük, illetve amelyek általánosak az adott nyelvben vagy a kereskedelmi gyakorlatban, alkalmatlanok védjegyként történő bejegyzésre. Azt is fontos figyelembe venni, hogy más védjegyektől eltérő legyen a megjelölésünk. Legtöbbször egy ábra segíthet ezeket a problémákat kiküszöbölni, azonban egy ábrás védjegyet könnyebb is lesz megkerülnie egy későbbi bejelentőnek, mint egy szóvédjegyet. Arra is van lehetőség, hogy mindkettő opcióval élünk, de ez esetben ez két külön bejelentésnek fog minősülni.
Nincsen védjegy áru nélkül - Áruk és szolgáltatások osztályozása
A védjegyek nem Mohamed koporsójaként lebegnek, hanem meghatározott árukhoz, szolgáltatásokhoz (továbbiakban röviden árukhoz) kötődnek. Az általunk kiválasztott áruk – automatikusan kiegészülve az ezekkel összetéveszthető árukkal – adják azt a dinamikus területet, amely területen a védjegy oltalmat ad.
A védjegyek nem Mohamed koporsójaként lebegnek, hanem meghatározott árukhoz, szolgáltatásokhoz (továbbiakban röviden árukhoz) kötődnek. Az általunk kiválasztott áruk – automatikusan kiegészülve az ezekkel összetéveszthető árukkal – adják azt a dinamikus területet, amely területen a védjegy oltalmat ad.
Fontos e terület szakszerű körülhatárolása, mert ez dönti el, hogy mire vonatkozik oltalmunk. Az árukat védjegyeztetés előtt kell kiválasztanunk az alábbi szempontok figyelembevételével.
- Felesleges árukat ne válasszunk, mert a védjegyet használnunk is kell az adott árukkal összefüggésben. A türelmi idő a lajstromozást követő 5 év (egyes országokban 3 év).
- Ha viszont van rá esély, hogy a közeljövőben újabb területen is használjuk a védjegyet, úgy jelentsük be oda is, mert most olcsóbb. Ha az újabb terület az adott védjegyosztályon belül van, akkor nincs teendőnk. Ha egy osztályhatárt átlépünk, úgy – országtól függően – díjat is kell fizessünk, ez azonban általában kevesebb, mint az első osztály díja. Ez azonban nem feltétlen vonatkozik a szolgáltatási, kutatási díjakra, mert több osztály esetén az ügyvivői munka is növekszik.
- Már megtett védjegybejelentésnél az árujegyzék (azaz az oltalmazandó terület) nem bővíthető. Azonban bármikor bővíthetjük a területet oly módon, hogy új védjegybejelentést teszünk az új területre. Ilyenkor hiába ugyanaz a szó vagy a logó, jogilag önálló, új védjegyhez jutunk.
Többségünknek Nizzáról a Riviéra jut eszébe. Védjegyjogászoknak azonban a Nizzai Megállapodás. Ez a nemzetközi szerződés határozza meg, hogy milyen árukat sorolhatunk egy osztályba. A Nizzai Megállapodás gyümölcse a Nizzai Osztályozás.
A több mint ötven éves Nizzai Osztályozásról szóló nemzetközi egyezménynek 2009 januárjában 83 szerződő állama volt, és 65 további ország védjegyhivatala alkalmazza a védjegyekkel jelölhető áruk besorolására. A Nizzai Megállapodást az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO kezeli. A Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda munkatársa, dr. Szarka Ernő évekig az Egyezmény alelnöke volt.
Az osztályozás korábban 42 osztályt, ma már 45 osztályt: 34 áruosztályt és 11 szolgáltatási osztályt tartalmaz, amelyek mindegyikének fejezetcíme az adott osztályba tartozó áruk vagy szolgáltatások általános megfogalmazása is egyben. A szám szerint mintegy 10000 árun illetve 1000 szolgáltatáson kívül továbbiak is felvehetők a védjegybejelentés árujegyzékébe, valamelyik osztályba „házilag” besorolva.
A Nizzai Osztályozás legújabb, 12. kiadása 2023. január elsejétől hatályos. Az egyezmény szövegét minden tagállam egy-egy képviselőjéből álló szakértői bizottság ötévente korszerűsíti. Erre szükség is van, hiszen – bár kifejezetten módszertani, funkcionális célokat szolgál – a Nizzai Osztályozás rendszere részben elavult és szokatlan elemeket is tartalmaz.
A szakértői bizottság tárgyalni fogja az EU Védjegyhivatala által alkalmazott EURONICE adatbázis esetleges figyelembe vételét a Nizzai Osztályozás korszerűsítése folyamán. Mivel egyes osztályok (például a 23. és 27.) csak néhány árura vonatkoznak, míg mások (például a 9.) termékek rendkívül széles skáláját fedik le, időről időre felmerült az egyes osztályokba tartozó áruk átsorolására, az osztályok átstrukturálására való igény. Legutóbb amerikai oldalról felvetődött az áruosztályok számának bővítése is.
Ennek ellenére az előkészítő munkacsoport nem javasolja például a 9. osztály „szétdarabolását” tekintettel azokra a nehézségekre, amelyeket az Osztályozás változásai az új besorolás és a védjegykutatás vonatkozásában okoznának. Így a szakértői bizottság előkészítő munkacsoportja egyelőre nem indítványozta újabb osztályoknak az Osztályozásba történő felvételét.
Az egyes osztályokba történő besorolás nem a megbízó feladata, hanem a védjegy ügyvivő szakértelmét követeli meg. Bizonyos áruk és szolgáltatások egyszerre több osztályba is tartozhatnak, ilyenkor a joggyakorlatot és a használati kényszert is figyelembe véve kell megfontolni, hogy melyekbe célszerű megtenni a bejelentést.
Az azonos osztályba sorolás még nem jelenti az áruk/szolgáltatások hasonlóságát, amint az a későbbiekben kiderül (például: szemüvegek és tűzoltó készülékek a 9. osztályban). Hasonlóan, a különböző osztályokba sorolás nem zárja ki az áruk/szolgáltatások hasonlóságát (például élő kagylók – 31. osztály, kagylóhéjak – 20. osztály).
A késztermékeket például céljuk vagy szerepük alapján kell valamely osztályba sorolni, ha pedig nem szerepel egy termék a betűrendes mutatóban, akkor analógia alapján, végső soron pedig alapanyag vagy működési forma szerint kell osztályozni. A többfunkciós késztermékek besorolhatók az összes olyan osztályba, amelybe céljaik alapján tartozhatnak. Az alkatrészeket annak a terméknek az osztályába kell sorolni, amelynek részeit képezik, de ha több célra felhasználható alkatrészről van szó, akkor figyelembe kell venni minden ilyen célt. A többféle nyersanyagból álló termékeknél pedig a domináns anyag alapján történik az osztályozás. A szolgáltatásoknál is hasonló a helyzet.