Hogyan lehet a védjegy nyerőkártya egy domain jogvita esetén?

Védjegy kontra domain, melyik az erősebb? Tévhit úgy gondolkodni, hogy ha megszereztük a kívánt domain nevet, akkor onnantól miénk a márkanév is. Ez jogilag nem ilyen egyszerű.

Valójában egy jól időzített védjegybejelentés kulcsfontosságú is lehet ahhoz, hogy egy már bejegyzett domain nevet is visszaszerezzünk, amennyiben az a márkánkat sérti. A cikk bemutatja, hogyan működik mindez a gyakorlatban, és hogyan segíthet ebben egy szellemi tulajdonra specializált jogi iroda.

A domain név birtoklása önmagában még nem jog

Sok vállalkozás kezdi úgy az online márkaépítést, hogy bejegyeztet egy domain nevet. Például az értékesíteni kívánt termék vagy szolgáltatás nevét, vagy valami kreatív nevet, ami frappáns és jól hangzik. Aztán indul a weboldal, elindul a marketing, SEO stb.

De azt már jóval kevesebben tudják, hogy egy domain birtoklása nem jelent jogi tulajdont a név felett. A domain pusztán egy technikai azonosító, amelyet „aki előbb jön, viszi” alapon lehet regisztrálni. 

Viszont önmagában nem garantálja, hogy az illetőnek joga is van a márkanév használatára. Különösen akkor nem, ha valaki más védjegyoltalommal már korábban levédte a nevet.

A domain név és a védjegy két külön világ

Sokféleképpen meg lehet közelíteni a domain és a védjegy közötti eltérést. Mindenekelőtt azt kell tudatosítani, hogy két teljesen eltérő rendszerben működnek és érvényesek.

Domain név:

• a regisztrációja automatizált,

• rövid idő alatt megvan,

• a regisztrátor (pl. .hu esetén az ISZT) nem vizsgálja, hogy jogszerű-e a névhasználat.

Védjegy:

• hivatalos eljárás során keletkezik, 

• valós jogot biztosít a név kizárólagos használatára meghatározott áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában.

Ez utóbbi kulcsfontosságú. Jogi értelemben a védjegy erősebb. Amennyiben jogosan birtoklunk egy védjegyet, akkor jogi alapon követelhetjük vissza azt a domaint, ami megtévesztő módon a mi márkanevünket használja.

Még akkor is jogos érvényesíteni lehet a követelést, ha a domain évekkel korábban lett bejegyezve. Hogy mennyire valós lehetőségről beszélünk, azt több ismert esettel is alá tudjuk támasztani.

Valós példák olyan helyzetekre, amikor a védjegy nyert

Megszerezni egy ismert márka .hu végződésű domain nevét a majdani haszonszerzés reményében? Látszólag jó ötletnek tűnhet. Ugyanakkor védjegybejelentés hiányában a koncepció meglehetősen ingatag lábakra épül.

Pont úgy, ahogy azt több megtörtént eset is bizonyítja.

Netflix.hu

Érdekesség, hogy a Netflix Inc. védjegyoltalommal rendelkezik a nevére Magyarországon is. Így amikor a netflix.hu domaint egy magánszemély birtokolta, és az oda érkező látogatókat nem a Netflix hivatalos oldalára irányította, a tartalomszolgáltató fellépett az ügyben. 

Ahogy azt sejteni lehetett, védjegy birtokában a domain végül a Netflixhez került vissza.

Apple.hu

Hasonló eset történt az apple.hu domainnel is. A magyar domain tulajdonosa ugyanis nem állt kapcsolatban az Apple Inc.-cel, ellenben a domain az Apple márkára utaló módon működött. 

A cégóriás védjegybitorlásra hivatkozva rövid úton fellépett, és ennek folyományaként a domain később hozzájuk került.

Tesla.hu

A tesla.hu domain esetében is megtörtént a már ismert forgatókönyv. A domain név hosszú ideig nem a Tesla Motors kezében volt, de mivel a „Tesla” márkanév védjegy alatt állt, a cég végül jogi úton lépett és érvényesíteni is tudta az akaratát.

Bár minden bizonnyal ezek a történetek is szolgálnak érdekességekkel, sokkal fontosabb, hogy a védjegy kontra domain kérdéskörben milyen lehetőségekre, illetve veszélyekre érdemes felkészülni.

Mit tehetünk, ha miénk a védjegy, de a domain másnál van?

Jogi értelemben ez a kedvezőbb pozíció. Ilyenkor:

• Ügyvédi felszólítással elindítható a folyamat.

• Amennyiben nincs megegyezés, eljárás indítható az ISZT alternatív vitarendezési fórumán vagy akár a bíróságon.

• Ha a domain megtévesztő módon használja a márkanevet, úgy védjegybitorlás is felmerülhet.

Mit tehetünk, csak a domaint regisztráltuk, de nincs védjegyünk?

Ez már egyértelműen a komplikáltabb helyzet. Pláne, ha időközben valaki levédeti a márkanevet. Ilyenkor:

• A domain megtámadható, amit akár el is veszíthetünk.

• Nehéz bizonyítani, hogy mi használtuk először a márkanevet.

Csakis akkor lehet a védjegy nyerőkártya a kezünkben egy domain jogvita esetén, ha rendelkezünk vele. Tehát előnybe kerülhet, aki védjegyet jegyeztetett be, mert jogi alapon hivatkozhat a kizárólagosságra.

Konklúzió

Egy domain megszerzése lehet stratégiai lépés, de ettől még nem egyenlő a jogi értelemben vett márka tulajdonnal. Ezzel szemben a védjegy valódi jogalapot ad a név kizárólagos használatára.

Sőt, bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy más domaint megszerezzünk. Ha tehát márkát építünk, terméket vezetünk, vagy fontos nevet használunk, akkor ne álljon meg a domain regisztrációnál. A jogi védelem akkor teljes, ha védjegy is áll mögötte.

Egy tapasztalt IP-jogi iroda, mint a Pintz és Társai, az alábbiakban nyújthat segítséget:

• Előzetes védjegykutatás.

• Védjegybejelentés, még az üzleti indulás előtt.

• Domain-vitarendezési stratégia kidolgozása, beleértve az olyan lépéseket, mint az ügyvédi felszólítás, ISZT, WIPO, bíróság.

• Ha már fennáll a jogvita, akkor jogi képviselet, érvelés, egyezség kidolgozása.

• Márka- és név stratégiai tanácsadás, hogy ne csak erős, hanem védett is legyen a márka.

Amennyiben a fentiek bármelyikében szeretne tapasztalt segítséget igénybe venni, vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségeinken.

Egy érdekes ügy tanulságai – szállás.hu

A domainekre vonatkozó legáltalánosabb szabályozás a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Domainregisztrációs Szabályzata. Felemás helyzetet teremt, de tény, hogy a jogalkalmazás (értsd rendes bíróságok) a szabályzatot nem fogadják el jogszabálynak (minthogy valóban nem is az). A szabályzat egy 10 pontból álló nagyon tömör dokumentum, amely tartalmazza a megszerzés (ún. delegálás), fenntartás, visszavonás szabályait, valamint felmerülő domain jogvita esetére az eljárási szabályzatot. A jogirodalomban konszenzus uralkodik abban a kérdésben, hogy dogmatikai-rendszertani szempontból a jogterület a névjoghoz kapcsolódik, de a konkrét ügyeknek praktikusan védjegyjogi és versenyjogi vonatkozásai is vannak.

A legpraktikusabb kérdés a témában az, hogy milyen feltételekkel és hogyan lehet megszerezni az általam igényelt domaint egy másik féltől. Erről a kérdésről a szabályzat 29. pontja rendelkezik, amely konjunktív feltételeket szab ennek. Egyrészt a Kérelmezőnek valamilyen jogos érdeke kell, hogy fűződjön az adott domain névhez (védjegy, névjogi oltalom) és ezen felül az is szükséges, hogy a domain jogosultja rosszhiszeműen, vagy jogos érdek nélkül legyen annak birtokában.

A szállás.hu színes ábrás védjegy és egyben a szallas.hu domain jogosultja védjegybitorlás miatt eljárást indított a szállás.hu domain jogosultja ellen, míg utóbbi törlési eljárást kezdeményezett a szállás.hu védjegy ellen több jogcímen is, melyek közül a legrelevánsabb két ok a rosszhiszeműség és a megkülönböztető képesség hiánya voltak.

A rosszhiszeműség tekintetében a törlést kérelmező fél legfőbb észrevétele az volt, hogy ő már 2004 óta használja a szállás.hu domain variánst. Meglátása szerint rosszhiszeműségre vall, hogy a védjegybejelentés előtt nem térképezte fel a szabadon felhasználható megjelölések körét.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy látta, hogy a rosszhiszeműséget ennél jóval szigorúbban kell értelmezni. Az Európai Bíróság által a Lindt-ügyben kimondottakra is figyelemmel a rosszhiszeműség feltétele a csalárd szándék, amely egy eltervezett, felépített és a másik felet tudatosan ellehetetlenítő magatartások sorozataként lenne értelmezhető a jelenlegi ügyben, erre viszont a kérelmező nem szolgáltatott kellő bizonyítékot. Lényegében ugyanezen a vonalon mozgott a határozatot jóváhagyó Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla indokolása is.

A kérelmező még a Kúriához benyújtott egy felülvizsgálati kérelmet, mivel szerinte a bizonyítékok mérlegelése és értékelése jogszabálysértő módon történt. A Kúria szerint azonban (BH 1993/768, 1994.44, 2002.29) a bizonyítékok mérlegelése akkor valósít meg törvénysértést, ha az ítélet megalapozatlan, illetve a bizonyítékok mérlegelése során a bíróság iratellenes megállapítást, okszerűtlen, a tényekkel logikai összefüggésben nem lévő következtetést von le, mely tényállási elemek jelen esetben nem állják meg a helyüket.

Fontos tudni, hogy a védjegybitorlás adott esetben kimerítheti a Btk. szerinti „Iparjogvédelmi jogok megsértése” bűncselekmény tényállását. Domain területen a legtöbb jogi konfliktus egyúttal védjegyhez is kapcsolódik. Egy-egy domainhez, védjegyhez kötődő márkanév átpozícionálása sokszor tízmilliós nagyságrendű kiadással jár, ezért mindenképp célszerű szakiroda tanácsát kikérni konfliktushelyzet esetén, illetve még a brand bevezetése előtt is.

Ismert márkanév a domainben - mikor, hogy?

Egy saját márka kiépítése és felfuttatása bizony embert próbáló feladat, és nem is sikerül mindenkinek. Ahhoz, hogy egy brand világhírűvé, vagy akár „csak” európai szinten ismert kereskedelmi névvé váljon, hatalmas anyagi és emberi ráfordítás szükséges. Aki nagyban gondolkodik, annak mindenféleképpen érdemes ezt az utat választania. A márkavédelem legegyszerűbb és egyben leghatékonyabb módja a védjegy, mellyel a cég neve, logója, vagy áruinak/szolgáltatásainak megnevezése sajátítható ki.

De mi van, ha nincs kedvünk, erőforrásunk, tőkénk egy saját brand kiépítésére? Meg lehet próbálni ismert márka farvizén evezve sikereket begyűjteni, de ilyenkor extrém körültekintéssel érdemes eljárni, mert könnyen lehet nagyot bukni.

Jogszerű eset azonban, ha ismert márka javítására, karbantartására, vagy ahhoz kapcsolódó alkatrészek eladására szakosodik valaki. Alapesetben a bejegyzett védjegy alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a megjelölés használatára, viszont ez alól kivétel, ha valaki az üzleti tisztességgel összhangban használja a védjegyet, például amennyiben az kell az áru/szolgáltatás rendeltetésének jelzésére (különösen alkatrészek esetében). Egy életbeli példánál maradva, egy BMW autók javítására szakosodott autószerelő nem írhatja le saját szolgáltatását anélkül, hogy ne jelölné meg a BMW-t, mint márkát. Erre az élethelyzetre volt tekintettel a jogalkotó, amikor meghatározta ezt a kivételt.

A helyzetek értékelésénél különösen fontos, hogy mit jelent az üzleti tisztesség, hiszen ha ez nem áll fenn, akkor a védjegybitorlás következményeivel is számolni kell.

Nem felel meg az üzleti tisztesség követelményének, és ezért érdemes tartózkodni az alábbi magatartásoktól:

1. A használat olyan benyomást tesz, hogy kereskedelmi kapcsolat áll fenn a márkanév jogosultja és a védjegyhasználó között

2. A használat sérti a védjegy jó hírnevét (például alacsony színvonalú a kapcsolt szolgáltatás)

3. Az árut az eredeti utánzataként mutatják be

De mi a helyzet az internetes forgalom világában domain esetén?

Elméletileg itt is hasonló a szabályozás, de a helyzet ennél bonyolultabb, ugyanis domain vita esetén eljárhatnak mind bíróságok, mind a választottbíróságként működő regisztrációs döntnökök.

A bíróságok kissé egyszerűsítő módon azt az elvet követik, hogy védjegy feltüntetése domain névben automatikusan megvalósítja a védjegybitorlás tényállását, és jöhet a kártérítés, eltiltás, elégtétel stb. Ha valaki véletlenül ilyenbe fut bele, érdemes akár a Kúriáig is elmennie, mivel ez a gyakorlat a jogszabály téves értelmezésén alapszik, és ha fennáll a korábban említett kivétel, akkor az felülvizsgálati jogalapot jelent.

A regisztrációs döntnökök már többnyire gyakorlatiasabban közelítik meg a problémát, és nagyobb teret engednek a védjegyoltalom ezen kivételének.

Érdekes eset volt a nespressokompatibilis.hu ügyében hozott döntés. A tartományt a Nestlé kívánta megszerezni magának, és ennek érdekében eljárást kezdeményezett a regisztrációs döntnök előtt. A domain rögtön átirányította az oda látogatót a cafeitalia.hu oldalra, ahol többféle kávé mellett Nespressoként feltüntetett változatot is kínált eladásra a honlap használója. Hivatkozott arra, hogy a bejegyzett nemzetközi védjegy jogosultja, valamint a domain használója nem Nespresso márkájú, hanem csak azzal kompatibilis termékeket forgalmaz.

A döntnök álláspontja szerint: A tartozékok kapcsán a fogyasztók számára releváns információt (a kompatibilitást) a védjegy megjelenítése nélkül nem lehet közölni.

Ugyanakkor az a tény, hogy a cafeitalia.hu honlapon nem Nespresso kompatibilis, hanem Nespresso termékek kerültek feltüntetésre, már nem felel meg az üzleti tisztesség követelményének.