Felszólító levél: Mit tegyen, ha ilyet kap?
Egy felszólító levél kézhezvétele sok vállalkozás számára ijesztő élmény lehet. Az ilyen levél rendszerint azt állítja, hogy Ön megsértette valaki szellemi tulajdonjogát – például védjegyet, formatervezési mintát, szerzői jogot vagy szabadalmat – és azt követeli, hogy azonnal hagyja abba a jogsértőnek vélt tevékenységet.
De mit jelent pontosan egy ilyen levél Magyarországon és az Európai Unióban, és mit érdemes tenni, ha ilyet kap?
Egy felszólító levél kézhezvétele sok vállalkozás számára ijesztő élmény lehet. Az ilyen levél rendszerint azt állítja, hogy Ön megsértette valaki szellemi tulajdonjogát – például védjegyet, formatervezési mintát, szerzői jogot vagy szabadalmat – és azt követeli, hogy azonnal hagyja abba a jogsértőnek vélt tevékenységet.
De mit jelent pontosan egy ilyen levél, és mit érdemes tenni, ha ilyet kap?
1. Mi az a felszólító levél?
Ez nem bírósági végzés, hanem a jogtulajdonos hivatalos felszólítása. Általában tartalmazza:
a vélt jogsértés leírását,
a hivatkozott jogalapot (pl. védjegytörvény, szerzői jog),
a követelést a jogsértőnek vélt tevékenység megszüntetésére,
határidőt, és sokszor kártérítési vagy nyilatkozattételi igényt is.
Bár önmagában nem kötelező erejű, a figyelmen kívül hagyása perhez vezethet.
2. Hogyan reagáljon?
Őrizze meg a nyugalmát: a levél kézhezvétele még nem jelenti azt, hogy Ön ténylegesen jogsértést követett el.
Forduljon szakértőhöz: az ügyek többsége összetett, a határidők pedig rövidek.
Ne válaszoljon meggondolatlanul: minden elismerés vagy ígéret később felhasználható Ön ellen.
Gyűjtse össze a bizonyítékokat: dokumentálja, hogyan és mióta használja a megjelölést, terméket vagy művet.
3. Magyar és uniós gyakorlat
Magyarországon – ahogyan az EU legtöbb tagállamában – a jogtulajdonosokat bátorítják arra, hogy a pereskedés előtt megkíséreljenek egyezséget. A felszólító levél ennek az első lépése.
A bíróságok gyakran előnyben részesítik azokat a feleket, akik megpróbálták békésen rendezni a vitát. Ezért célszerű a levelet komolyan venni és szakszerűen reagálni – sok esetben ezzel elkerülhető a költséges pereskedés és a jó hírnév sérülése.
4. Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak
Vizsgálja meg a követelés megalapozottságát: valóban fennáll-e a jogsértés?
Mérje fel, mennyire erős a jog, amelyre hivatkoznak.
Gondolja át a tárgyalás vagy peren kívüli megállapodás lehetőségét (pl. licence, együttélési megállapodás).
Mérlegelje a kockázatokat: per, kártérítés, reputációs veszteség.
Összefoglalás
Egy felszólító levelet soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Bár önmagában nem bírósági döntés, jelzés értékű: a másik fél hajlandó jogi útra terelni az ügyet. Ugyanakkor lehetőséget is ad arra, hogy a vitát per nélkül rendezzék.
Mivel minden eset egyedi, a legbiztonságosabb, ha szakértő ügyvédhez vagy szabadalmi ügyvivőhöz fordul, aki segít a legmegfelelőbb stratégiát kialakítani.
Védjegyfigyelés: miért érdemes befektetni ebbe a szolgáltatásba?
Sok vállalkozás úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozásával lezárul a folyamat. A valóságban ez csak a kezdet: a jog valódi értéke attól függ, hogy időben észleli-e a jogosult a hasonló új bejelentéseket. Ebben segít a védjegyfigyelés, amely folyamatosan nyomon követi az újonnan közzétett védjegybejelentéseket.
Sok vállalkozás úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozásával lezárul a folyamat. A valóságban ez csak a kezdet: a jog valódi értéke attól függ, hogy időben észleli-e a jogosult a hasonló új bejelentéseket. Ebben segít a védjegyfigyelés, amely folyamatosan nyomon követi az újonnan közzétett védjegybejelentéseket.
1. Mit jelent a védjegyfigyelés?
A védjegyfigyelés során a szakértők rendszeresen ellenőrzik a hivatalok adatbázisait, hogy időben jelezzék, ha az Önéhez hasonló védjegybejelentést nyújtottak be.
Magyarországon a figyelés kiterjed az SZTNH, az EUIPO és a WIPO adatbázisaira.
Az EU-szintű figyelés nemcsak az EUIPO, hanem az összes tagállami nemzeti hivatal új bejelentéseit is lefedi.
2. Miért fontos?
Rövid határidő: Magyarországon és az EU-ban egyaránt csak 3 hónap áll rendelkezésre, hogy felszólaljon egy új bejelentéssel szemben. Ha lemarad, később már nincs lehetőség a lajstromozás megakadályozására.
Költséghatékonyság: egy időben benyújtott felszólalás sokkal olcsóbb, mint egy későbbi pereskedés.
Márka biztonság: a partnerek és befektetők számára is biztonságot jelent, ha látják, hogy Ön aktívan védi jogait.
3. Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak
Tekintse a védjegyfigyelést a lajstromozás szerves folytatásának.
Kérjen személyre szabott figyelést: az Ön iparágára és termékkategóriáira szabva.
Ne feledje: a bejegyzés önmagában kevés – a jog csak akkor érvényesíthető, ha időben észreveszik a hasonló új bejelentéseket.
Összefoglalás
A védjegyfigyelés nem luxus, hanem a védjegyjogvédelem elengedhetetlen része. Magyarországon és az EU-ban a monitoring szolgáltatás biztosítja, hogy Ön időben tudjon fellépni, és valóban megőrizhesse védjegye értékét.
A használati minta és a formatervezési minta különbségéről
Bizonyos újszerű megoldások esetében többféle oltalmi forma is szóba kerülhet, ezért az alábbiakban ismertetjük ezek különbségeit, előnyeit és hátrányait, illetőleg azokat a szempontokat, melyekre érdemes tekintettel lenni, amikor ezek közül az oltalmi formák közül választ a bejelentő.
Bizonyos újszerű megoldások esetében többféle oltalmi forma is szóba kerülhet, ezért az alábbiakban ismertetjük ezek különbségeit, előnyeit és hátrányait, illetőleg azokat a szempontokat, melyekre érdemes tekintettel lenni, amikor ezek közül az oltalmi formák közül választ a bejelentő.
A formatervezési mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek [ld. formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény]. A design-oltalom tehát az adott tárgynak ezeket a jellemzőit védi. Hogyha a tárgy fő jellemzője annak külső megjelenítése, ez az oltalomtípus ideális lehet.
A formatervezési mintaoltalom előnyei:
- olcsóbb, mint a szabadalom vagy a használati minta;
- az oltalom rövid időn belül megszerezhető (RCD bejelentés, vagyis EU oltalom esetén néhány héten belül);
- a megadás feltételei nem túlságosan szigorúak (nincs érdemi vizsgálat).
A formatervezési mintaoltalom hátrányai:
- a találmány funkcionális kialakítását és jellemzőit, belső tulajdonságait nem védi;
- a termék külső jellegzetességeinek megváltoztatásával megkerülhető;
- a termék különböző változatait nehéz védeni vele.
Ezzel ellentétben használati mintának minősül valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás [ld. használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény]. A használati minta tulajdonképpen egy olyan találmány, amellyel szemben a védelem megadásának követelményei kevésbé szigorúak, mint a szabadalommal szemben (ezért "kis szabadalomnak" is nevezik).
A használati mintaoltalom előnyei:
- egy találmány funkcionális jellemzőit védi (függetlenül a termék kinézetétől, külső megjelenésétől);
- széleskörű oltalmat biztosíthat, igénypontokról függően a megoldás különböző változatait is védheti.
A használati mintaoltalom hátrányai:
- drágább, mint a formatervezési mintaoltalom;
- az oltalom megszerzése több hónapos, több éves folyamat lehet;
- a termék külső kialakítását nem védi;
- a megadás feltételei szigorúbbak lehetnek, mint a formatervezési minta esetében (de ez országról országra változik).
Adott esetben a két oltalmi forma használható ugyanarra a termékre, hogyha a terméknek fontos jellemzője mind a műszaki/funkcionális kialakítása, mind pedig az eredeti külső megjelenése (dizájnja). Ez mutatja azt is, hogy a két oltalom másról szól, mást véd a termékkel kapcsolatban. Például egy fülhallgató esetében annak külsejét formatervezési minta védheti, azonban az, hogy pontosan milyen műszaki teljesítményre képes és hogyan, szabadalmi oltalom vagy használati mintaoltalom alatt állhat.
Egy szemléletes angol nyelvű videó található a témáról itt:
http://www.inventorslc.com/design-patents-vs-utility-patents/