Felszólító levél: Mit tegyen, ha ilyet kap?

Egy felszólító levél kézhezvétele sok vállalkozás számára ijesztő élmény lehet. Az ilyen levél rendszerint azt állítja, hogy Ön megsértette valaki szellemi tulajdonjogát – például védjegyet, formatervezési mintát, szerzői jogot vagy szabadalmat – és azt követeli, hogy azonnal hagyja abba a jogsértőnek vélt tevékenységet.

De mit jelent pontosan egy ilyen levél, és mit érdemes tenni, ha ilyet kap?

1. Mi az a felszólító levél?

Ez nem bírósági végzés, hanem a jogtulajdonos hivatalos felszólítása. Általában tartalmazza:

• a vélt jogsértés leírását,

• a hivatkozott jogalapot (pl. védjegytörvény, szerzői jog),

• a követelést a jogsértőnek vélt tevékenység megszüntetésére,

• határidőt, és sokszor kártérítési vagy nyilatkozattételi igényt is.

Bár önmagában nem kötelező erejű, a figyelmen kívül hagyása perhez vezethet.

2. Hogyan reagáljon?

• Őrizze meg a nyugalmát: a levél kézhezvétele még nem jelenti azt, hogy Ön ténylegesen jogsértést követett el.

• Forduljon szakértőhöz: az ügyek többsége összetett, a határidők pedig rövidek.

• Ne válaszoljon meggondolatlanul: minden elismerés vagy ígéret később felhasználható Ön ellen.

• Gyűjtse össze a bizonyítékokat: dokumentálja, hogyan és mióta használja a megjelölést, terméket vagy művet.

3. Magyar és uniós gyakorlat

Magyarországon – ahogyan az EU legtöbb tagállamában – a jogtulajdonosokat bátorítják arra, hogy a pereskedés előtt megkíséreljenek egyezséget. A felszólító levél ennek az első lépése.

A bíróságok gyakran előnyben részesítik azokat a feleket, akik megpróbálták békésen rendezni a vitát. Ezért célszerű a levelet komolyan venni és szakszerűen reagálni – sok esetben ezzel elkerülhető a költséges pereskedés és a jó hírnév sérülése.

4. Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak

• Vizsgálja meg a követelés megalapozottságát: valóban fennáll-e a jogsértés?

• Mérje fel, mennyire erős a jog, amelyre hivatkoznak.

• Gondolja át a tárgyalás vagy peren kívüli megállapodás lehetőségét (pl. licence, együttélési megállapodás).

• Mérlegelje a kockázatokat: per, kártérítés, reputációs veszteség.

Összefoglalás

Egy felszólító levelet soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Bár önmagában nem bírósági döntés, jelzés értékű: a másik fél hajlandó jogi útra terelni az ügyet. Ugyanakkor lehetőséget is ad arra, hogy a vitát per nélkül rendezzék.

Mivel minden eset egyedi, a legbiztonságosabb, ha szakértő ügyvédhez vagy szabadalmi ügyvivőhöz fordul, aki segít a legmegfelelőbb stratégiát kialakítani.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egy körültekintő konzultáció során segítünk a legfontosabb jogi teendők tisztázásában.

Szoftver és szabadalom: Mit lehet védeni Európában és Magyarországon?

A szoftverek szabadalmaztatása az egyik legtöbbet vitatott terület a szellemi tulajdonban. Az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) kimondja, hogy a „számítógépi programok önmagukban” nem szabadalmazhatók. Ez sokszor félreértéshez vezet, és sok fejlesztő azt hiszi, egyáltalán nincs lehetőség szabadalomra. A valóság azonban ennél árnyaltabb: ha a szoftver technikai problémát old meg technikai eszköz igénybevételével – például hardver működését irányítja vagy javítja –, akkor lehet szabadalom tárgya.

1. Hardveres elemek és technikai hatás

A szabadalmazhatóság kulcsa a technikai hozzájárulás. Önmagában egy szoftver nem szerezhet oltalmat, de ha egy készülék működését vezérli vagy a számítógép teljesítményét javítja, már szóba jöhet a szabadalom. Példák:

• Egy orvosi eszköz működését vezérlő program.

• Egy algoritmus, amely gyorsabb adatfeldolgozást biztosít.

• Egy rendszer, amely javítja a hálózati adatátvitelt.

A joggyakorlat tehát világosan kimondja: nem az számít, hogy a találmányban van-e „szoftver”, hanem az, hogy az milyen mérhető technikai hatást fejt ki. Az EPO és a SZTNH is következetesen így dönt.

2. Szerzői jog és önkéntes nyilvántartás (Magyarország)

A szoftverek automatikusan szerzői jogi oltalmat élveznek, amint létrejönnek. Ez a védelem azonban csak a kódra magára terjed ki, nem az ötletekre vagy az algoritmus működésére.

Önkéntes műnyilvántartás révén (SZTNH) hitelesen igazolható, hogy egy adott program egy adott időpontban már létezett. Ez nem új jog, de nagyon fontos eszköz, ha később vitás helyzet áll elő, például szerzői jogsértés gyanúja esetén.

3. Miért érdemes többféle védelmi formát kombinálni?

A szoftverek komplexek: egyszerre hordoznak technikai és kreatív elemeket. Ezért gyakran a réteges védelem a legcélszerűbb. Szabadalom biztosíthatja a technikai megoldás monopóliumát, a szerzői jog automatikusan óvja a kódot, az önkéntes nyilvántartás pedig megkönnyíti a bizonyítást.

Ez különösen fontos lehet start-upok és KKV-k esetében, akik befektetőt keresnek: egy jól dokumentált, több lábon álló IP-stratégia jelentősen növelheti a cég értékét.

Összefoglalás

A szoftverek oltalma nem lehetetlen, de tudatos stratégiát igényel. Szabadalom akkor szerezhető, ha a program technikai problémát old meg, különösen, ha hardverhez kapcsolódik. A szerzői jog automatikus védelmet ad, az önkéntes nyilvántartás pedig erős bizonyíték viták esetére.

Minden helyzet egyedi – a legjobb megoldás mindig az adott szoftver jellegétől és a vállalkozás céljaitól függ. Érdemes szakértő segítségét kérni, hogy a megfelelő kombináció biztosítsa a fejlesztés hosszú távú biztonságát.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egy körültekintő konzultáció során segítünk a legfontosabb jogi teendők tisztázásában.

Védjegyfigyelés: miért érdemes befektetni ebbe a szolgáltatásba?

Sok vállalkozás úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozásával lezárul a folyamat. A valóságban ez csak a kezdet: a jog valódi értéke attól függ, hogy időben észleli-e a jogosult a hasonló új bejelentéseket. Ebben segít a védjegyfigyelés, amely folyamatosan nyomon követi az újonnan közzétett védjegybejelentéseket.

1. Mit jelent a védjegyfigyelés?

A védjegyfigyelés során a szakértők rendszeresen ellenőrzik a hivatalok adatbázisait, hogy időben jelezzék, ha az Önéhez hasonló védjegybejelentést nyújtottak be.

• Magyarországon a figyelés kiterjed az SZTNH, az EUIPO és a WIPO adatbázisaira.

• Az EU-szintű figyelés nemcsak az EUIPO, hanem az összes tagállami nemzeti hivatal új bejelentéseit is lefedi.

2. Miért fontos?

• Rövid határidő: Magyarországon és az EU-ban egyaránt csak 3 hónap áll rendelkezésre, hogy felszólaljon egy új bejelentéssel szemben. Ha lemarad, később már nincs lehetőség a lajstromozás megakadályozására.

• Költséghatékonyság: egy időben benyújtott felszólalás sokkal olcsóbb, mint egy későbbi pereskedés.

• Márka biztonság: a partnerek és befektetők számára is biztonságot jelent, ha látják, hogy Ön aktívan védi jogait.

3. Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak

• Tekintse a védjegyfigyelést a lajstromozás szerves folytatásának.

• Kérjen személyre szabott figyelést: az Ön iparágára és termékkategóriáira szabva.

• Ne feledje: a bejegyzés önmagában kevés – a jog csak akkor érvényesíthető, ha időben észreveszik a hasonló új bejelentéseket.

Összefoglalás

A védjegyfigyelés nem luxus, hanem a védjegyjogvédelem elengedhetetlen része. Magyarországon és az EU-ban a monitoring szolgáltatás biztosítja, hogy Ön időben tudjon fellépni, és valóban megőrizhesse védjegye értékét.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egy körültekintő konzultáció során segítünk a legfontosabb jogi teendők tisztázásában.

Fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos védjegybejelentés: mikor érdemes így megvédeni a logót?

Amikor egy vállalkozás védjegybejelentést fontolgat, az egyik első kérdés, hogy milyen formában nyújtsa be a logót: színesben, fekete-fehérben vagy akár szürkeárnyalatosan. Sokan úgy gondolják, hogy ha fekete-fehérben jegyzik be a védjegyet, akkor az minden színváltozatra automatikusan kiterjed – ám ez már nem teljesen így van. Az európai gyakorlat az elmúlt években egységesült, és érdemes tisztában lenni a szabályokkal.

Miért merül fel a kérdés?

Egy logót gyakran többféle színben használ egy cég: lehet, hogy a weboldalon kék, a névjegykártyán fekete, reklámanyagokon pedig aranyszínben jelenik meg. Sokszor az is előfordul, hogy a vállalat arculata idővel megváltozik, és a logó színeit is lecserélik. Ilyenkor logikus kérdés, hogy vajon a korábban lajstromozott védjegy elegendő védelmet nyújt-e, vagy új bejelentést kell tenni.

Felszólalások és vitás ügyek

A felszólalás során azt vizsgálják, hogy egy újonnan bejelentett védjegy azonos-e vagy hasonló-e egy korábbi lajstromozott védjeggyel.

• A közös uniós gyakorlat szerint:

  • Egy korábbi fekete-fehér védjegy és annak színes változata nem tekinthető automatikusan azonosnak.

  • Csak akkor beszélhetünk azonosságról, ha a színbeli különbségek annyira elhanyagolhatók, hogy az átlagfogyasztó csak egymás mellé téve venné észre őket.

  Ez fontos különbség, mert:

  • Ha például egy vállalkozás fekete-fehérben jelentette be a logóját, de a későbbi bejelentő színes változatban nyújtja be ugyanazt a megjelölést, a két változat nem biztos, hogy azonosnak minősül.

  • Ilyenkor az is előfordulhat, hogy a hivatal nem azonosságot, hanem csak hasonlóságot állapít meg, és a felszólalás sikeréhez már azt is bizonyítani kell, hogy fennáll az összetéveszthetőség veszélye.

  Az EUIPO (Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala) és a magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyaránt így értelmezi a szabályokat. Ez tehát az egész EU-ban egységes megközelítés, ami a jogbiztonságot szolgálja.

  Gyakorlati következmény:
  Ha a vállalkozásod logójának a színe a megkülönböztető erejének része, akkor nem elég csak fekete-fehérben bejelenteni – mert egy színes változat elleni felszólalásnál előfordulhat, hogy a hivatal nem tekinti a két védjegyet azonosnak, és így gyengébb a jogi pozíciód.

Tényleges használat

• Jó hír a cégeknek, hogy a színbeli eltérés önmagában nem érinti a védjegy megkülönböztető képességét, ha a logó szöveges és képi elemei ugyanazok maradnak, és a színek nem számítanak a fő megkülönböztető elemnek.

• Ez azt jelenti, hogy egy fekete-fehérben lajstromozott védjegyet a gyakorlatban színes formában is lehet használni, és ez elfogadható tényleges használatként – és fordítva is.

Mikor ajánlott fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos bejelentés?

• Ha a logó fő megkülönböztető elemei (például a szöveg, forma, jelképek) fontosabbak, mint a színek.

• Ha a vállalkozás többféle színben tervezi használni a védjegyet, és nem szeretne minden színváltozatra külön bejelentést tenni.

• Ha idővel változhat a logó színe, és rugalmasságra van szükség.

Mikor lehet jobb színes védjegyet bejelenteni?

• Ha a szín a márka legfőbb megkülönböztető eleme (pl. Coca-Cola piros, Tiffany-kék).

• Ha a fogyasztók elsősorban a szín alapján ismerik fel a márkát.

• Ha a szín önmagában a brand része, és annak jogi védelme is cél.

Praktikus tanácsok

• Gyakran érdemes kombinálni: egy logót fekete-fehérben és színesben is bejelenteni, így nagyobb rugalmasság érhető el.

• Magyar és EU-s védjegy esetén is ugyanaz a logika érvényesül, mivel mindkét szinten azonos közös gyakorlatot követnek.

• Ha a logó többféle színváltozatban is használatban van, célszerű mérlegelni, hogy melyik a „brand magja” – és ahhoz illeszkedő bejelentési stratégiát választani.

Összegzés

A fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos védjegy bejelentése jó választás lehet azoknak a cégeknek, akik rugalmasan, többféle színben szeretnék használni a logójukat, vagy akik nem akarják minden egyes színváltozatot külön védeni. Fontos azonban tudni, hogy a teljes körű színvédelemhez szükség lehet színes bejelentésre is – különösen, ha a szín a brand kulcseleme.

Mivel minden logó és ügy egyedi, érdemes szakértőhöz fordulni, hogy a legmegfelelőbb védjegystratégiát alakíthassák ki.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egy körültekintő konzultáció során segítünk a legfontosabb jogi teendők tisztázásában.

Védjegy és szabadalom útikalauz nem stopposoknak, hanem vállalkozóknak

Védjegy és szabadalom. Két kulcsfontosságú téma, amelyek kapcsán meglepően hiányos a vállalkozók tudása. Holott egy ötlet, jól csengő márkanév vagy különleges termék évekre meghatározhatja egy cég eredményeit, sikerét, jövőjét.

A jogi védelem kérdésköre gyakran mégis csak akkor kerül elő, amikor már baj van. Például akkor, ha valaki más már lefoglalta, amit Ön kitalált. A cikk segít a megelőzésben, illetve a védjegy és szabadalom témakörének átlátásában.

Mikor kerüljön napirendre a védjegy és szabadalom témaköre?

Minél előbb, annál jobb. Az üzleti életben gyakran az nyer, aki időben lép. Bár egy ötlet még nem védhető, de amint névként, logóként, design elemként vagy technológiaként formát ölt, már érdemes megvizsgálni a védelem lehetőségeit.

Akár a weboldalunk vagy az első közösségi média megjelenésünk is leleplezheti, amit építünk. Innentől kezdve más is felfigyelhet rá. Ha nincs védelem, akkor bárki bejegyezheti és szabadon felhasználhatja azt, amink van.

Hiszen a név nem attól a miénk, hogy használjuk, hanem attól, hogy hivatalosan bejegyeztettük. Logó, ötlet, termék vagy védelem kérdéskörben a következő sorrendet javasoljuk:

1. Először történjen meg annak az ellenőrzése, hogy szabad-e, amit kitaláltunk.

2. Utána gondoskodjunk a jogi védelemről.

3. Ezután minden további nélkül publikálhatjuk, amit szeretnénk.

Védjegy vagy szabadalom, mikor melyik kellhet?

Amit célszerű észben tartani, hogy a védjegy egy márkát azonosít. Például nevet, logót, szlogent, vagy bármely olyan vizuális és jellegbeli elemet, amely alapján a vásárló megkülönbözteti az adott terméket vagy szolgáltatást a többitől.

Tehát, ha van egy ütős márkanév, grafikai arculat, vagy szlogen, amit hosszú távon használni szeretnénk és gondoskodni akarunk a jogi védelemről, akkor védjegybejelentésre van szükség.

Ezzel szemben a szabadalom műszaki megoldást véd. Tehát, ha valamilyen technikai újdonságot fejlesztettünk (pl. új eljárást, szerkezetet, összetételt), akkor szabadalommal lehet biztosítani, hogy azt csak mi használhassuk üzleti célra akár 20 éven át.

Fiktív példák:

● Ha kifejlesztettünk egy különleges csomagolási technikát, akkor a szabadalom az, amit kereshetünk.

● De ha ehhez egy emlékezetes márkanevet és színvilágot is kitaláltunk, azokat védjegy segítségével tudjuk biztosítani.

Mikor elég a hazai és mikor kellhet nemzetközi védjegy vagy szabadalom?

Akkor, amit a józan vállalkozói ész is diktálna. Amennyiben ott szerepel a tervek között, hogy hosszabb távon nemzetközi piacokon is meg akarunk jelenni, akkor már az induláskor célszerű európai vagy globális védelemben gondolkodni.

Egy hazai védjegy csak Magyarországon nyújt jogi védelmet, míg egy uniós vagy nemzetközi bejegyzés több országban biztosítja ugyanazt a nevet vagy szellemi terméket.

Mennyibe kerül a védjegy vagy szabadalom?

Konkrét védjegy árakról már írtunk ebben a cikkünkben. Szabadalom díjakról is szívesen adunk tájékoztatást, például ide kattintva. De fontosabb talán, hogy a konkrét árak mellett a szemléletmódra is felhívjuk a figyelmet.

Hiszen a védelem ára eltörpül ahhoz képest, amit egy elvesztett márkanév vagy lemásolt ötlet képviselhet. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a védjegy és szabadalom nem kiadás, hanem befektetés.

Egy hazai védjegy bejegyzése jelenleg kevesebb, mint nettó 165.000 forint és ebben már a védjegyjogász díja is benne van. Egy uniós védelem ennél drágább, de cserébe 27 országban biztosít jogokat. Szabadalom esetében is bőven megéri az invesztíciót, mert cserébe egyedülálló piaci előnyt és hosszú távú érték maradhat a birtokunkban.

Amit ma levéd, az holnap is a miénk marad

Védjegy és szabadalom kérdéskörben legnagyobb hiba a halogatás. A második legnagyobb pedig az, ha nem kérünk segítséget. Jó hír, hogy akár önállóan, akár szakmai segítséggel is relatíve könnyen lehet gondoskodni a jogi védelemről.

Első lépésként érdemes átnézni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nyilvános adatbázisát. A felületen gyorsan ellenőrizhető, hogy a kiválasztott név vagy forma már szerepel-e bejegyzett védjegyként.

Azonban ez az adatbázis nem terjed ki minden Magyarországon is érvényes védjegyre, ezért érdemes ezért szakértőhöz is fordulni egy szakszerű kutatás elkészítéséért. Szintén javasolt az ötlet dokumentálása, a dátumozott fájlok, fejlesztési jegyzetek, belső prezentációk, mind bizonyítékként szolgálhatnak később, ha szükség lenne rá.

Persze nem kell önállóan megbirkózni a védjegy és szabadalom kérdéskörével!

A Pintz és Társai Ügyvédi Iroda - többek között - védjegyekre, szabadalmakra és iparjogvédelemre szakosodott. Hosszú évek óta segítünk hazai és külföldi vállalkozásoknak az ötleteik, szellemi tulajdonaik védelmében.

Szívesen biztosítunk Önnek is kötelezettségmentes első konzultációt, ahol segítünk felmérni, mire van valóban szüksége, és hogyan érdemes elindítani a folyamatot.

IP-jogi ellenőrzőlista webshop indításhoz

A cégalapítás egyik legvonzóbb formája még mindig a webshop indítás. A kezdeti lelkesedés közepette viszont könnyű megfeledkezni olyan jogi kérdésekről, amelyek kiemelt fontossággal bírhatnak.

Mire figyeljünk a márkanév, termékleírások, képek, logó, design használata kapcsán?  Milyen engedélyek szükségesek, ha más termékét áruljuk? Hogyan lehet elkerülni az esetleges jogvitákat?

A cikk segít eligazodni az IP-jog sűrűjében, és praktikus ellenőrző listát ad ahhoz, hogy a webáruház jogilag is stabil alapokra épüljön.

Webshop indítás és a szellemi tulajdon védelme

Egy webáruház kinézete, termékleírásai, a rajta megtalálható képi anyagok szerzői jogi védelem alatt állhatnak. A logó vagy a márkanév pedig védjegyoltalom alá eshet. Ha ezek bármelyike nincs megfelelően levédve, mások gond nélkül lemásolhatják, és akár még perelhetnek is a használatért.

Az alábbiak segíthetnek elkerülni a nemkívánatos kellemetlenségeket:

Termékleírások és képek használata szerzői jogsértés nélkül

Sokan nyúlnak sablonokhoz, más webáruházak tartalmaihoz, amikor termékleírásokat és képeket keresnek. Ez könnyen jogsértéssé válhat. Nem elég feltüntetni a forrást. Ha nem mi vagyunk a szerzők vagy nincs engedély a használatra, akkor jogsértés állhat fenn.

Különösen igaz ez a gyártói fotókra és szövegekre, amelyeket sokan automatikusan másolnak át a saját felületükre.

Márkanév és logó ellenőrzése mielőtt elindul a kampány

Indulás előtt érdemes utánanézni, hogy a választott név vagy logó nem ütközik-e bejegyzett védjeggyel. Egy már védjegy megsértése ugyanis jogvitát eredményezhet, még akkor is, ha erről nem tudtunk.

Célszerű a magyar és uniós adatbázisokban keresni. De még biztosabb szakértő segítségét kérni.

Arculati elemek design és csomagolás védelme IP-jogi oldalról

Ha a webshopja egyedi felületet, arculatot vagy csomagolási megoldást alkalmaz, ezekre is kérhető jogi védelem. A formatervezési mintaoltalom például gyorsan és viszonylag alacsony költséggel biztosíthat védelmet az ötletekre.

Ez különösen akkor hasznos, ha valaki át akarja venni vagy másolni az általunk alkalmazott design megoldást.

Más gyártó termékeinek forgalmazása jogszerűen

Ennél az üzleti modellnél rendkívül fontos, hogy a beszerzési forrás teljesen jogtiszta legyen. Jogvita esetén ugyanis nem a gyártót, hanem az eladót kérik számon. Különösen, ha nem uniós termékekről van szó, mert az ide sorolható áruk értékesítése gyakran engedélyköteles.

Számos termékkörben (pl. kozmetikum, elektronika, élelmiszer) kötelező lehet, hogy a beszállító írásban hozzájáruljon a termék továbbértékesítéséhez. Ennek hiánya akár az áru visszahívását is eredményezheti.

Amikor kötelező vagy erősen ajánlott a gyártói hozzájárulás:

●      márkás kozmetikumok (pl. parfüm, smink, bőrápolók)

●      étrend-kiegészítők és vitaminok

●      elektronikai cikkek (pl. okostelefon, töltő, fejhallgató)

●      orvostechnikai eszközök (pl. vérnyomásmérő, inhalátor)

●      gyógyhatású készítmények, teák

●      hűtést igénylő élelmiszerek (pl. tejtermékek, húsáruk)

●      védett márkanevet viselő édességek, italok

●      állateledelek vagy állatgyógyászati készítmények

●      vegyi áruk (pl. tisztítószerek, fertőtlenítők)

●      játékok és baba termékek (pl. cumi, etető)

Az újracímkézéssel járó jogi kockázatok

Sok webáruháznál újracsomagolják vagy átcimkézik a beszállítói terméket. Ez nemcsak etikailag kérdőjeles, hanem a márkabitorlás veszélyét is magában hordozza. Egy eredeti termék módosítása a gyártó engedélye nélkül jogsértő lehet. A felelősség a forgalmazót terheli.

Amikor a webshop nem saját gyártású termékekre épül, kiemelten fontos, hogy a partnerekkel kötött megállapodások egyértelműen rögzítsék a felelősségi köröket.

Fontos tudnivalók bérgyártás és dropshipping esetén

Mindkét formátumnál célszerű valamennyi felmerülő részletet szerződésben rögzíteni. Ez különösen igaz az adatkezelésre, a szállítási határidőkre és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó kérdésekre.

Egy körültekintően megírt szerződés mindkét fél érdekeit védi, és megelőzi a félreértéseket.

IP-jogi ellenőrzőlista webshop indításhoz

Márkanév, logó és vizuális arculat jogi védelme

●  Ellenőriztem, hogy a választott márkanév és logó nem ütközik más védjegybe

● Megvizsgáltam a domain név és a márkanév egyezőségét

● Szükség esetén elindítottam a védjegy bejelentési folyamatot

● Áttekintettem, hogy az arculat egyes elemei (színek, betűtípus, layout) mennyire egyediek és megkülönböztethetők

● Meggyőződtem arról, hogy az AI segítségével vagy sablon alapján készült logók mögött van emberi hozzájárulás (különben nem védhető jogilag)

● Szükség esetén iparjogvédelmi tanácsadóval egyeztettem a vizuális elemek levédhetőségéről (pl. formatervezési minta, szerzői jog, védjegy)

Webshop tartalmi elemek

● A termékleírásokat saját magam készítettem vagy jogtiszta forrásból vettem

● A képek és illusztrációk jogtiszta forrásból származnak (vagy saját készítésűek)

●Nem használok más webshopból másolt szöveget, képet, táblázatot

Termékforgalmazás és újracímkézés

● Írásban rendelkezem a gyártói vagy beszállítói forgalmazási engedéllyel

●Egyértelműen szabályozott, hogy újracímkézhetem-e a terméket

● Tudom, hogy milyen információk szerepelhetnek jogszerűen a terméken

Arculat, design, csomagolás

● Egyedi design vagy csomagolás esetén fontolóra vettem a formatervezési mintaoltalmat

● Nem használok más cégre jellemző színeket, elrendezést, UI-t, ami megtévesztő lehet

Partneri kapcsolatok és felelősség

●Szerződésben rögzítettem a beszállítóval a felelősségi köröket (szállítás, panaszkezelés, visszáruzás stb.)

●Dropshipping vagy bérgyártás esetén külön szerződést kötöttem a szellemi tulajdonjogokra is

Webshop indításnál a jogi háttér se maradjon ki a sorból

Ahogy egy webáruház sikeres működéséhez elengedhetetlen a reszponzív design vagy az automatizált logisztika, ugyanúgy szükség van erős, tiszta jogi háttérre is. Ez egyfajta biztonsági háló.

Ne utólag kapkodjon tűzoltással! Indítson tudatosan, biztonságosan!

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egy körültekintő konzultáció során segítünk a legfontosabb jogi teendők tisztázásában.

AI-generált logó és arculat jogi védelme

AI-generált logó egyetlen gombnyomással? Látszólag kézenfekvő, de ki a jogtulajdonos? Egyre több vállalkozás választ mesterséges intelligencia alapú logót, arculatot, grafikai megoldásokat. De mi történik, ha ugyanazt más is használja? 

Levédhető-e egyáltalán az, amit nem emberi alkotó készített? Kié lesz az arculat, ha nincs szerzői jog? Hogyan lehet AI-generált logó és arculat alapján védjegyet kérni?

A mesterséges intelligenciával készült kreatív elemek korábban elképzelhetetlen jogi kérdéseket vetnek fel. Cikkünk segít átlátni, hogyan kerülhető el a bizonytalanság.

Szerzői jog vs. védjegy, mi a különbség?

A cikkben két jogi fogalom is előkerül: 

• a szerzői jog, 

• és a védjegy. 

Bár mindkettő a szellemi tulajdon védelmét szolgálja, de nem ugyanarra vonatkozik. 

A szerzői jog automatikusan keletkezik, és az egyéni, eredeti alkotásokat (pl. grafikát, zenét, szöveget) védi. Ahogy arra a későbbiekben kitérünk, egy AI-generált logó esetében az a kérdés, hogy történt-e emberi közreműködés. Enélkül ugyanis a szerzői jog nem alkalmazható.

A védjegy hivatalosan bejegyezhető jog, amely a kereskedelmi azonosításra szolgál. Nevek, logók, szlogenek védelmét biztosítja. Itt a fő kérdés, hogy az adott logó megkülönböztethető-e másoktól.

Fontos, hogy a logónak nem feltétlenül kell szerzői jogi védelem alatt állnia ahhoz, hogy védjegyként bejegyezhető legyen. Feltéve, hogy kellően egyedi és az ügyfelek az adott márkával társítják. A cikk további részében ezekre is kitérünk.

Kinek a tulajdona az AI által létrehozott logó?

Egy szoftver nem lehet szerző, így jogilag nem tekinthető alkotónak. A kérdés tehát az, hogy történt-e érdemi emberi hozzájárulás a létrejött logóhoz? Amennyiben nem, úgy az alkotás nem minősül eredeti műnek, ez pedig komoly akadálya lehet a jogi védelemnek.

Ha egy logó nem elég egyedi és nem lehet megkülönböztetni másoktól, akkor védjegyként sem védhető.

Egy AI által generált logó akkor tekinthető eredetinek, ha túlmutat a puszta gépi generáláson. Vagyis jól felismerhető benne az emberi gondolat, kreativitás, ízlés. Az automatikusan létrehozott kép önmagában még nem elegendő, legfeljebb kiindulópontként szolgálhat.

Ami emberi többletet adhat, és segíthet megalapozni a jogi védelmet:

• a tudatos szerkesztés, 

• az egyedi látványelemek hozzáadása,

• valamint a kompozíciós döntések jelenléte.

Az AI által létrehozott logó tehát akkor lehet a vállalkozásunk a jogosultja, amennyiben az emberi munkát sem spóroljuk ki belőle.

Számít-e, hogy sablont vagy egyedi AI-generálást használunk?

Abszolút! A sablon alapú logó megoldások kétségtelenül kényelmesek, ugyanakkor jogi szempontból kockázatokat hordoznak. Mivel nem tekinthetők egyedinek, előfordulhat, hogy más vállalkozások is hasonló arculati elemeket hoznak létre.

Ilyen esetekben a védjegyhivatal akár el is utasíthatja a bejelentést, mégpedig a megkülönböztethetőség hiánya miatt. Ezzel szemben az egyedi utasítás alapján készült, ember által továbbformált logó, arculat, grafika és egyéb vizuális megoldás már alkalmas lehet a jogi oltalom megszerzésére.

Mi történik, ha más is ugyanazt a tervező sablont használja?

Nem az élvez előnyt, aki először készíti el a logót. Hanem az, aki időben gondoskodik a jogi védelemről. Ugyanis a védjegyhivatal nem az ötlet újszerűségét, hanem a bejelentés időpontját, valamint a szóban forgó kreatív elem egyediségét vizsgálja.

Amennyiben a logónk túlságosan hasonlít egy korábban bejegyzett védjegyre, a hivatal elutasíthatja a kérelmet. Még akkor is, ha már hónapokkal korábban használtuk az adott grafikát.

Nyújtanak-e jogi védelmet az AI-szoftverek felhasználási feltételei?

Tegyük fel, hogy elkészül egy logó Midjourney vagy Leonardo AI segítségével. Fontos, hogy a legtöbb ilyen platform nem biztosít kizárólagos felhasználási jogot a létrejövő képre. Vagyis bármely más felhasználó generálhat ugyanilyen vagy hasonló vizuális tartalmat.

Ennek az lehet a következménye, hogy a saját logónk egy versenytárs honlapján jelenik meg. Méghozzá jogszerűen. További kockázatot jelent, hogy sok AI-eszköz kifejezetten tiltja a generált képek védjegyként való regisztrációját.

Ez azt jelenti, hogy a logó sem egyedi, sem védjeggyel nem védhető, ami a márkaépítés szempontjából súlyos következményekkel járhat.

Hogyan lehet mégis levédetni egy AI-logót?

Amennyiben algoritmus által készített vállalati emblémát szeretnénk jogi védelem alá helyezni, előrelátóan kell gondolkodni és cselekedni. Hiszen a védjegy nem csupán technikai vagy esztétikai elem. Jogi és piaci eszköz, amely az üzleti identitást védi.

Mivel a gépi generálás önmagában nem elégséges, szükség van emberi közreműködésre is, amely biztosítja a kreatív hozzájárulást. Egy tudatosan formált, ember által finomított logó nemcsak egyedi és felismerhető lesz, hanem jogilag is védhető. 

Ennek jegyében 2 stratégiai lépést javaslunk:

Alkotói közreműködés hozzáadása

Az AI által generált kép nem végleges mű, hanem kiindulási alap. Ha szeretnénk, hogy jogi védelem is kapcsolódjon hozzá, akár szerzői jogi, akár védjegyjogi alapon, érdemes emberi kreativitással kiegészíteni. Új színek, egyedi formák, tudatos kompozíció, vagy akár a logó funkciójához igazított módosítások révén.

Ezek az elemek azt bizonyítják, hogy a végső forma nem pusztán gépi eredmény, hanem emberi szellemi alkotás. Ez az emberi hozzájárulás kulcsfontosságú, ha védjegybejelentést tervezünk.

Egységes arculati rendszer részeként történő kezelés

Egy logó önmagában nem elég. Akkor válik jogilag is erős azonosítóvá, ha egy teljes arculati rendszer részeként használják. Azonos betűtípusokkal, harmonikus színvilággal, következetes megjelenéssel.

Ez nemcsak a piaci felismerhetőséget növeli, hanem megerősíti a védjegy megkülönböztető képességét is. Az egységesség jogi előny. A hivatalok és bíróságok is könnyebben ismerik el valódi márka azonosítóként.

Ne utólag derüljön ki a céges logó kapcsán, hogy nem védhető!

A technológia gyorsabban változik, mint valaha. Amennyire lehetséges, a szabályozás próbál lépést tartani vele. Ebben a dinamikus környezetben nem könnyű eligazodni a jogi lehetőségek és kockázatok között.

A Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda tapasztalt csapata segít biztonságos alapokra helyezni arculati elemeit. Legyen szó egy AI-generált logó jogi vizsgálatáról, egyedi védjegybejelentésről, vagy az egész arculat stratégiai védelméről.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy arculata ne csak szép, de jogilag is biztosított legyen.

Startup nevek és ötletek, amikből védjegyper lett

Vajon egy ígéretes startup név vagy ötlet önmagában fél siker? Nem tisztünk eldönteni. De az biztos, hogy a név- és ötletválasztás pont annyira izgalmas, mint amennyire kockázatos egy startup életében.

A cikkben három megtörtént eset tanulságain keresztül igyekszünk kézzelfogható tippeket adni ahhoz, hogy az olvasó elkerülhesse a balul sikerült választásból fakadó jogi kellemetlenségeket.

Facebook vs. ConnectU 

Aligha él ma olyan ember a bolygón, akinek a Facebook név ne csengene ismerősen. Azt viszont kevesebben tudják, hogy Mark Zuckerberg a 2004-es alapítást megelőzően már dolgozott egy ConnectU nevű közösségi platform létrejöttén.

A projekt társalapítói, Cameron és Tyler Winklevoss később beperelték Zuckerberget azt állítva, hogy ellopta az ötletüket és a koncepciójukat.

A jogi csata következményei:

• 65 millió dolláros egyezség 2008-ban, amit a Facebook volt kénytelen fizetni Cameron és Tyler Winklevossnak, valamint üzlettársuknak, Divya Narendrának

• Évekig tartó jogvita, amely elvonta a figyelmet az innovációról

• A Facebook brand reputációs kára

Mit tanulhatunk ebből?

A szellemi tulajdon kérdéskörét célszerű szerződésbe foglalni bármilyen típusú együttműködés kezdetekor. Pláne, ha a vállalkozás kiemelkedő üzleti potenciállal kecsegtet. Egy felkészült ügyvédi csapat számára nem jelenthet kihívást, hogy elkerülhető legyen a szellemi tulajdonból fakadó későbbi pereskedés.

Zoom vs. Zoom 

Aki rendszeresen folytat megbeszéléseket online, annak a Zoom név sem lehet ismeretlen. De vajon melyik Zoom? 

Tudniillik, a világjárvány idején berobbanó videokonferencia szolgáltatást fejlesztő Zoom Video Communications 2019-ben lépett tőzsdére (ZM tickerkóddal). Igen ám a befektetők egy része tévedésből egy másik céget kezdett el vásárolni.

Méghozzá a kínai székhelyű Zoom Technologies Inc.-et, amely már 2011 óta használta a „Zoom” nevet, és teljesen más iparágban (vezeték nélküli technológia) működött.

Ami a történetből kikerekedett:

• A Zoom Technologies részvényeinek árfolyama egyetlen nap alatt közel 1800%-kal emelkedett

• Befektetők tévesen a videokonferencia cég részvényeit vásárolták

• Az SEC vizsgálatot indított a félrevezető kereskedés miatt

Mit tanulhatunk ebből?

Még ha különböző iparágakban is működünk, az azonos név komoly zavart okozhat, különösen a digitális térben. Itt jön képbe a szakértői védjegykutatás fontossága, hiszen egy tapasztalt ügyvédi iroda nem csak a nyilvánvaló konfliktusokat szűri ki, hanem a potenciális problémákat is előre jelzi.

A magyar Bookline vs. nemzetközi versenytársak esete

Lelkes könyvszeretők minden bizonnyal a Bookline.hu felületén is jártak már. Nem véletlenül, hiszen 2000-es évek elején indult magyar könyv értékesítő oldal kiemelt publicitást ért el az évek során.

Idővel viszont kiderült, hogy hasonló név alatt működnek más országokban is hasonló szolgáltatásokkal. Ahogy az sejthető, a jogi következmények itt sem maradtak el.

A nemzetközi terjeszkedés akadályai felületes névválasztásnál:

• Védjegy problémák az EU-s terjeszkedés során

• Költséges átnevezési folyamat mérlegelése

• A brand építésbe fektetett energia veszteségének kockázata

Mit tanít a Bookline.hu esete a magyar startupoknak?

A globális gondolkodás már a névválasztásnál kezdődik. Még akkor is, ha jelenleg csak helyi piacra tervezünk. Aki egyszer megégeti magát, legközelebb bizonyára szakértő ügyvédi csapattal térképezi fel az elérhető neveket.

3 tanulság, amit érdemes megjegyezni

A márkanév-választás nem kreatív játék, hanem üzleti döntés jogi következményekkel. De mi a teendő? Hogyan lehet elkerülni a fentiekhez hasonló a költséges hibákat?

1. A védjegykutatás a legjobb biztosíték

Egy alapos védjegykutatás töredékébe kerül annak, amit egy elhúzódó védjegyper felemészthet. Pláne ha azt vesszük, hogy nemcsak az azonos, hanem a megtévesztően hasonló nevek is komoly gondot okozhatnak. Ezért a kutatásnak nemcsak hazai, hanem európai uniós és nemzetközi szinten is át kell világítania a névhasználat lehetőségeit.

Gyakorlati lépések:

• Használjuk az SZTNH (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) adatbázisát

• Nézzük meg az EUIPO (European Union Intellectual Property Office) rendszerét

• Ellenőrizzük a WIPO Global Brand Database-t

• Ne felejtsük el a domain neveket és social media handle-okat

Egy professzionális ügyvédi iroda ezeket a lépéseket rutinszerűen elvégzi, és olyan részletekre is figyel, amelyekre egy laikus nem  is gondolna.

2. A szellemi tulajdon tisztázása kritikus fontosságú

A szellemi tulajdon védelme nem utólagos adminisztráció, hanem már az első ötletektől kezdve tudatos dokumentálást igényel. Fontos rögzíteni a kreatív munkák keletkezésének dátumát, és világosan lefektetni, ki mit hoz be a projektbe. 

Ebben segítenek az együttműködési megállapodások (például NDA-k), valamint az alapítói szerződések, amelyekben a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat már az elején érdemes tisztázni.

3. Márkaépítés és jogbiztonság egyensúlya

A kreatív névválasztás és a jogi biztonság nem zárják ki egymást. Érdemes olyan név mellett letenni a voksot, amely egyedi, megjegyezhető, és jogilag is védhető. Célszerű felmérni, hogy a kiszemelt név alkalmas-e védjegybejegyzésre, továbbá néhány alternatívát is készenlétben tartani, ha a preferált opció jogi akadályba ütközne

A megelőzés mindig költséghatékonyabb, mint a kárenyhítés

A villámgyors startup világ gyakran arra ösztönöz, hogy "majd később megoldjuk" alapon szülessenek döntések. A márkanévnél azonban ez végzetes hiba lehet. A bemutatott esetek mindegyike jól mutatja, hogy egy alapos jogi háttérmunka milliós megtakarítást jelenthet. 

Amit javasolni tudunk:

1. Védjegykutatás elvégzése még a név véglegesítése előtt

2. Jogi tanácsadó bevonása a kritikus döntésekbe

3. Dokumentáció és szerződések rendbetétele az indulástól

4. Nemzetközi perspektíva alkalmazása a névválasztásnál

5. Kockázatkezelési stratégia kidolgozása márka perekkel kapcsolatban

A márkaépítés és a jogbiztonság nem ellentétes fogalmak, hanem együtt alkotják egy sikeres startup alapjait. Forduljon bizalommal a Pintz & Társai ügyvédi irodához, segítünk startupját szilárd jogi alapokra építeni!

Hogyan lehet a védjegy nyerőkártya egy domain jogvita esetén?

Védjegy kontra domain, melyik az erősebb? Tévhit úgy gondolkodni, hogy ha megszereztük a kívánt domain nevet, akkor onnantól miénk a márkanév is. Ez jogilag nem ilyen egyszerű.

Valójában egy jól időzített védjegybejelentés kulcsfontosságú is lehet ahhoz, hogy egy már bejegyzett domain nevet is visszaszerezzünk, amennyiben az a márkánkat sérti. A cikk bemutatja, hogyan működik mindez a gyakorlatban, és hogyan segíthet ebben egy szellemi tulajdonra specializált jogi iroda.

A domain név birtoklása önmagában még nem jog

Sok vállalkozás kezdi úgy az online márkaépítést, hogy bejegyeztet egy domain nevet. Például az értékesíteni kívánt termék vagy szolgáltatás nevét, vagy valami kreatív nevet, ami frappáns és jól hangzik. Aztán indul a weboldal, elindul a marketing, SEO stb.

De azt már jóval kevesebben tudják, hogy egy domain birtoklása nem jelent jogi tulajdont a név felett. A domain pusztán egy technikai azonosító, amelyet „aki előbb jön, viszi” alapon lehet regisztrálni. 

Viszont önmagában nem garantálja, hogy az illetőnek joga is van a márkanév használatára. Különösen akkor nem, ha valaki más védjegyoltalommal már korábban levédte a nevet.

A domain név és a védjegy két külön világ

Sokféleképpen meg lehet közelíteni a domain és a védjegy közötti eltérést. Mindenekelőtt azt kell tudatosítani, hogy két teljesen eltérő rendszerben működnek és érvényesek.

Domain név:

• a regisztrációja automatizált,

• rövid idő alatt megvan,

• a regisztrátor (pl. .hu esetén az ISZT) nem vizsgálja, hogy jogszerű-e a névhasználat.

Védjegy:

• hivatalos eljárás során keletkezik, 

• valós jogot biztosít a név kizárólagos használatára meghatározott áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában.

Ez utóbbi kulcsfontosságú. Jogi értelemben a védjegy erősebb. Amennyiben jogosan birtoklunk egy védjegyet, akkor jogi alapon követelhetjük vissza azt a domaint, ami megtévesztő módon a mi márkanevünket használja.

Még akkor is jogos érvényesíteni lehet a követelést, ha a domain évekkel korábban lett bejegyezve. Hogy mennyire valós lehetőségről beszélünk, azt több ismert esettel is alá tudjuk támasztani.

Valós példák olyan helyzetekre, amikor a védjegy nyert

Megszerezni egy ismert márka .hu végződésű domain nevét a majdani haszonszerzés reményében? Látszólag jó ötletnek tűnhet. Ugyanakkor védjegybejelentés hiányában a koncepció meglehetősen ingatag lábakra épül.

Pont úgy, ahogy azt több megtörtént eset is bizonyítja.

Netflix.hu

Érdekesség, hogy a Netflix Inc. védjegyoltalommal rendelkezik a nevére Magyarországon is. Így amikor a netflix.hu domaint egy magánszemély birtokolta, és az oda érkező látogatókat nem a Netflix hivatalos oldalára irányította, a tartalomszolgáltató fellépett az ügyben. 

Ahogy azt sejteni lehetett, védjegy birtokában a domain végül a Netflixhez került vissza.

Apple.hu

Hasonló eset történt az apple.hu domainnel is. A magyar domain tulajdonosa ugyanis nem állt kapcsolatban az Apple Inc.-cel, ellenben a domain az Apple márkára utaló módon működött. 

A cégóriás védjegybitorlásra hivatkozva rövid úton fellépett, és ennek folyományaként a domain később hozzájuk került.

Tesla.hu

A tesla.hu domain esetében is megtörtént a már ismert forgatókönyv. A domain név hosszú ideig nem a Tesla Motors kezében volt, de mivel a „Tesla” márkanév védjegy alatt állt, a cég végül jogi úton lépett és érvényesíteni is tudta az akaratát.

Bár minden bizonnyal ezek a történetek is szolgálnak érdekességekkel, sokkal fontosabb, hogy a védjegy kontra domain kérdéskörben milyen lehetőségekre, illetve veszélyekre érdemes felkészülni.

Mit tehetünk, ha miénk a védjegy, de a domain másnál van?

Jogi értelemben ez a kedvezőbb pozíció. Ilyenkor:

• Ügyvédi felszólítással elindítható a folyamat.

• Amennyiben nincs megegyezés, eljárás indítható az ISZT alternatív vitarendezési fórumán vagy akár a bíróságon.

• Ha a domain megtévesztő módon használja a márkanevet, úgy védjegybitorlás is felmerülhet.

Mit tehetünk, csak a domaint regisztráltuk, de nincs védjegyünk?

Ez már egyértelműen a komplikáltabb helyzet. Pláne, ha időközben valaki levédeti a márkanevet. Ilyenkor:

• A domain megtámadható, amit akár el is veszíthetünk.

• Nehéz bizonyítani, hogy mi használtuk először a márkanevet.

Csakis akkor lehet a védjegy nyerőkártya a kezünkben egy domain jogvita esetén, ha rendelkezünk vele. Tehát előnybe kerülhet, aki védjegyet jegyeztetett be, mert jogi alapon hivatkozhat a kizárólagosságra.

Konklúzió

Egy domain megszerzése lehet stratégiai lépés, de ettől még nem egyenlő a jogi értelemben vett márka tulajdonnal. Ezzel szemben a védjegy valódi jogalapot ad a név kizárólagos használatára.

Sőt, bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy más domaint megszerezzünk. Ha tehát márkát építünk, terméket vezetünk, vagy fontos nevet használunk, akkor ne álljon meg a domain regisztrációnál. A jogi védelem akkor teljes, ha védjegy is áll mögötte.

Egy tapasztalt IP-jogi iroda, mint a Pintz és Társai, az alábbiakban nyújthat segítséget:

• Előzetes védjegykutatás.

• Védjegybejelentés, még az üzleti indulás előtt.

• Domain-vitarendezési stratégia kidolgozása, beleértve az olyan lépéseket, mint az ügyvédi felszólítás, ISZT, WIPO, bíróság.

• Ha már fennáll a jogvita, akkor jogi képviselet, érvelés, egyezség kidolgozása.

• Márka- és név stratégiai tanácsadás, hogy ne csak erős, hanem védett is legyen a márka.

Amennyiben a fentiek bármelyikében szeretne tapasztalt segítséget igénybe venni, vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségeinken.

A 3+1 leggyakoribb tévhit a szellemi tulajdon védelméről

Szellemi tulajdon. Akár terméket gyárt, akár egyedi szolgáltatást nyújt, akár logót, márkanevet, vagy új technológiát hoz létre, kulcsfontosságú tisztában lenni a témakör minden lényeges aspektusával.

Már csak amiatt is, mivel rengeteg tévhit kering a szellemi tulajdon témakörében. Ezek a téveszmék komoly veszélybe is sodorhatják az Ön vállalkozását is. A cikkben 3+1 különösen gyakori félreértésről fedjük fel az igazságot.

Ne gondolja, hogy a szellemi tulajdon kérdésköre Önt nem érinti

A szellemi tulajdon olyan, mint egy láthatatlan értéktárgy. Nincs kézzelfogható formája, mégis döntő fontosságú egy vállalkozás életében. Hiszen a logó, márkanév, találmány, szoftverek megfelelő védelem híján könnyen mások kezébe kerülhetnek.

A legnagyobb hiba azt gondolni: „engem a szellemi tulajdon védelme nem érint, amíg nem vagyok nagy cég.” A valóságban épp a kisvállalkozások a legsebezhetőbbek, amennyiben nem gondoskodnak időben a jogi oltalomról.

1. Tévhit: „Ha kitaláltam valamit, az automatikusan az enyém”

Tévhit, hogy egy ötlet – például egy új technológia vagy dizájn – automatikusan jogi védelem alá esik, csak mert tőlük származik. Ez sajnos nem igaz. A szellemi alkotások eredetisége nem jár automatikusan jogi védelemmel.

Csak akkor számíthatunk tényleges jogi oltalomra, ha  a megfelelő, hivatalos lépéseket is megtesszük.

Mi a helyzet szerzői joggal?

A szerzői jog valóban automatikusan keletkezik, de csupán irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotások esetén, mint például könyv, szoftver vagy zene.

Találmányokra, márkanevekre, formatervezési mintákra nem vonatkozik. Egy szoftver forráskódja például szerzői jogi védelem alatt állhat, de a benne rejlő technikai megoldás csak szabadalomként védhető.

Bár ez nem védelmi eszköz, de szerzői jogi műveket is érdemes nyilvántartásba venni.

Mit javasolt tenni a valódi védelemért?

A megoldás egyszerű, mégis sokan elmulasztják. Be kell nyújtani a megfelelő bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A hivatalhoz eljuttatott bejelentés biztosítja, hogy a találmány vagy az arculati elem valóban Önt illesse meg, és más ne használhassa azt jogosulatlanul.

2. Tévhit: „Ha használok egy ® jelet, akkor védett a márkám”

Tévhit, hogy elég egy bizonyos szimbólumot használni ahhoz, hogy márkánk védve legyen. Annak ellenére, hogy a körberajzolt R betű (®) világszerte a bejegyzett védjegy szimbóluma.

Viszont a jel önmagában nem biztosít jogi védelmet. Csak abban az esetben használható jogszerűen, ha az adott védjegy bejegyzése hivatalosan megtörtént, és ezt igazolni is lehet. Ellenkező esetben a használata félrevezetőnek minősülhet, ami fogyasztóvédelmi eljárást is vonhat maga után egy komoly bírsággal együtt.

Fontos, hogy a védjegybejelentés nem csupán adminisztratív lépés. Ez biztosítja a jogot, hogy a márkanevünket kizárólag mi használjuk, emellett pedig jogi eszközökkel felléphetünk a bitorlók ellen.

Ráadásul ha úgy használjuk az (®) jelet, hogy nincs védjegyoltalmunk, akkor meg is tévesztjük a fogyasztókat.

3. Tévhit: „A szabadalom egy életre szól”

Tévhit azt gondolni, ha egyszer megkapta valaki a szabadalmat, az örökre az övé marad. Ez ebben a formában nem igaz. A szabadalmi oltalom Magyarországon 20 évre szól. De csakis akkor, ha minden évben megfizetjük az éves fenntartási díjat.

Ez tehát nem egy egyszeri, hanem évenként ismétlődő kötelezettség. A határidők elmulasztása a szabadalom automatikus megszűnését eredményezi.

Amennyiben a szabadalom megszűnik, a találmány közkinccsé válik. Ez azt jelenti, hogy bárki szabadon felhasználhatja, gyárthatja vagy értékesítheti az adott megoldást. Tehát a szabadalom nemcsak jogot, hanem felelősséget is jelent. Fontos rendszeresen ellenőrizni a fenntartási határidőket, és pontosan kezelni az ehhez kapcsolódó díjakat.

Érdemes szabadalmi ügyvivőt megbízni a folyamat nyomon követésével. Egy profi iroda gondoskodik arról, hogy az oltalom folyamatosan fennmaradjon, és időben figyelmeztet a teendőkre.

+1. Tévhit: „Van olyan, hogy világszabadalom”

Sok vállalkozó gondolja úgy, hogy egyetlen bejelentéssel az egész világon védheti az ötletét. Ez azonban nem így működik.

Valójában világszabadalom nem létezik. A szabadalom mindig területi hatályú, azaz országonként vagy régiónként érvényes, és az adott ország (vagy regionális hivatal, mint például az Európai Szabadalmi Hivatal) bírálja el a bejelentést.

Persze léteznek nemzetközi együttműködési rendszerek, amelyek megkönnyítik az eljárást több országban. Ilyen például:

●      A PCT-eljárás (Patent Cooperation Treaty), amely lehetővé teszi, hogy egyetlen bejelentéssel akár 150+ országban fenntartsuk a szabadalmaztatás lehetőségét, majd később országonként dönthetünk a nemzeti bejelentésről.

●      Az Európai Szabadalmi Rendszer, amelynek keretében egyetlen bejelentéssel több európai országban kérhetünk oltalmat.

Fontos azonban megérteni, hogy ezek sem jelentenek automatikus, globális oltalmat, és minden országban külön eljárással és költséggel jár a végleges szabadalom megszerzése.

Mit tanítanak ezek a hibák?

Nemcsak szabályokról, hanem szemléletről van szó. A szellemi tulajdon védelme nem a hatóságoknak szól, hanem a piaci pozíciónk megtartásáról, versenyelőnyről, bizalomépítésről.

Nem arról döntünk, hogy bejelentsünk-e valamit. Arról döntünk, hogyan kezeljük saját tudásunk, ötleteink, megkülönböztető jelzéseink sorsát:

●      Aki nem védi a szellemi tulajdonát, az lemond róla.

●      Aki nem tartja karban, az elveszítheti.

●      Aki nem gondolkodik előre, azt megelőzhetik.

Nem elég tudni, mit jelent a ® jel. Tudni kell, mikor használhatjuk. Nem elég kitalálni valamit. Lépni is kell, mielőtt mások teszik meg helyettünk. Aki ma nem figyel a szellemi vagyonára, holnap lehet, hogy a saját márkájáért fog harcolni, de már védelem nélkül.

A szellemi vagyon védelme a hosszú távú üzleti siker egyik alapfeltétele

A szellemi tulajdon védelme nem látványos. Nem kerül címlapra, nem fűződik hozzá ünnepélyes átadás. Mégis olyan háttérmunka, amely hosszú távon eldöntheti, ki marad talpon egy kompetitív piacon.

Az igazán erős márkák nemcsak kreatívak, hanem tudatosak is. Nem az ötlet teszi őket értékessé, hanem az a képesség, hogy jogi védelmet tudnak építeni köré. Mert a védelem nem visszahúz, hanem felemel.

A mai gazdaságban bizalom, a felismerhetőség, az egyediség, mind-mind olyan értékek, amelyek szellemi vagyonként testesülnek meg. Ezeknek a megőrzése stratégiai döntés.

Amikor valaki szabadalmat kér, nem csak egy hivatalos dokumentumot kap. Egy lehetőséget is arra, hogy jövőbeli versenytársai fölé emelkedjen. Amikor valaki védjegyet jegyez be, nemcsak egy nevet véd le, hanem az egész arculatát, hitelességét, vállalkozása ígéretét.

Segítünk megvédeni szellemi tulajdonát

Irodánk, a Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda több évtizede dolgozik azon, hogy ügyfeleink szellemi tulajdona ne csupán be legyen jelentve, hanem valóban védve is legyen. Tapasztalatunk szerint nem a jogszabályok jelentik a legnagyobb kihívást, hanem az időben meghozott döntések.

Segítünk abban, hogy már az ötlet megszületésekor tisztán lássa a lehetséges lépéseket. Támogatjuk a bejelentésben, a fenntartásban, a vitás ügyekben, és abban is, hogy a márkája vagy találmánya hosszú távon üzleti értéket képviseljen.

Nálunk a szellemi vagyon nem csak dokumentum. Ügy. Jövő. Érték.

7 tipp a jó szabadalmi rajzhoz

A szabadalom vagy használati mintaoltalom bejelentése sokaknak ijesztő jogi procedúrának tűnik, pedig a folyamat egyik legkézzelfoghatóbb és legfontosabb eleme a szabadalmi rajz. Mégis: rengeteg hiba fordul elő ezen a területen, pedig a megfelelő rajz időt, pénzt és későbbi fejfájást is megspórolhat. Egy jó rajz nemcsak formai megfelelést biztosít, hanem segíti a szabadalom érvényesülését is.

Ez a cikk összefoglalja és add pár tippet ahhoz, hogy hogyan készítsünk jó szabadalmi rajzot, milyen buktatókat kerüljünk el, milyen különleges szempontokat érdemes figyelembe venni szoftveres találmányok esetén.

1. „Hideg”, kikapcsolt állapotban ábrázoljunk

A találmányokat alapállapotban, azaz „hideg” vagy kikapcsolt üzemmódban célszerű ábrázolni. Ez segít abban, hogy az eszköz szerkezeti felépítése tisztán látható legyen, anélkül hogy a működés közbeni torzulások vagy elmozdulások megzavarnák a szemlélőt. Ha mozgó alkatrészek vannak, azokat külön ábrán, pl. nyilakkal vagy szakaszos vonallal lehet szemléltetni.

2. AI-t, szoftvert is tartalmazó találmánynál: elrendezést ábrázoljon

Amennyiben a találmány szoftveres vagy mesterséges intelligenciát is tartalmaz, a klasszikus értelemben vett szerkezeti rajz helyett az elrendezés vagy adatfolyam ábrázolása is hasznos lehet. Például: mik a bemeneti adatok, hogyan kerül feldolgozásra az információ, milyen modulok léteznek, hogyan kommunikálnak. Ezeket blokkdiagramként vagy folyamatábraként lehet rajzolni, egyszerű, fekete-fehér szimbólumokkal.

3. Több nézet, metszet, résznagyítás – sose túlzás

Egyetlen ábra ritkán elegendő. A legtöbb találmánynál érdemes:

• külön nézetet készíteni (pl. elölnézet, felülnézet, oldalnézet),

• metszetrajzot is mellékelni, ha belső szerkezetről van szó,

• részletrajzot adni az apró, de fontos alkatrészekről.

Ez nemcsak részletesebb, hanem jogilag is erősebb védelmet biztosít.

4. Ne írjunk rá szöveget – csak számokat

A rajzokon nem szerepelhet szövegmagyarázat, kivéve, ha elengedhetetlen. Ehelyett számozott hivatkozásokat használjunk (pl. 1 – ház, 2 – motor, 3 – csapágy), melyeket a leírásban részletezünk. Ez nem csak a formai követelmények miatt fontos, hanem a fordíthatóságot és nemzetközi használhatóságot is segíti.

5. Legyen egységes a leírással

A rajzban szereplő számozás, irányok, betűjelölések teljesen egyezzenek a leírásban használtakkal. Ha a leírásban „5-ös vezérlőpanel” szerepel, akkor az ábrán is „5” legyen a vezérlőpanel. Ha egy alkatrészt csak a rajzon jelölünk meg, de nem írjuk le, az problémát jelenthet a jogi érvényesítésnél.

6. Kezdettől törekedjünk nemzetközi használatra alkalmas rajzra

Bár lehet, hogy első körben csak magyar bejelentésről van szó, a találmányban rejlő lehetőségek miatt érdemes már most olyan rajzot készíteni, amit PCT vagy európai szabadalomként is felhasználhatunk. Így nem kell utólag újrarajzolni vagy fizetni a külső grafikai munkáért, miközben az eredeti benyújtási dátum előnye is megmarad.

7. Digitális rajzolás: egyre elérhetőbb, bárki által tanulható

Ma már nem kell mérnöki diploma ahhoz, hogy valaki megfelelő minőségű szabadalmi rajzot készítsen. A legtöbb ingyenes vagy olcsó vektorgrafikus szoftver (Inkscape, LibreCAD, sőt még PowerPoint is korlátozottan használható) alkalmas lehet egy egyszerűbb ábra elkészítésére. Ezért érdemes legalább egy próbát tenni, mert hosszú távon jelentős költségmegtakarítást hozhat.

Összegzésként

Egy jól elkészített szabadalmi rajz nem csupán formai követelmény, hanem stratégiai előny is a találmány védelme szempontjából. A pontos, részletes, szakember által értelmezhető ábra segíti a hivatal munkáját, gyorsítja az eljárást, csökkenti a hiánypótlás kockázatát, és megalapozza a későbbi akár nemzetközi jogvédelmet is.

Érdemes már az elején időt és energiát fektetni a szabadalmi dokumentáció ezen részébe, hiszen hosszú távon ez jelentős költségmegtakarítást és hatékonyabb jogérvényesítést eredményezhet.

Akár saját magunk is elkészíthetjük a rajzot, akár pedig szakértőhöz is fordulhatunk, a lényeg ugyanaz: a rajz legyen világos, pontos, és teljes összhangban álljon a leírással.

Gyakorlati tanácsok nemzetközi szabadalom igényléséhez

A nemzetközi szabadalom témakörét rengeteg tévhit és bizonytalanság lengi körül. Pedig minden olyan feltalálónak szüksége lenne rá, aki az ötletét nemcsak megalkotni, hanem tartósan sikerre vinni is szeretné. 

Hiszen egy találmány valódi értéke nemcsak abban rejlik, hogy mennyire zseniális. Legalább ennyit számít, hogy milyen mértékben sikerül azt megvédeni másokkal szemben. A cikkben nemzetközi szabadalom igényléséhez adunk gyakorlati tanácsokat érthetően, átláthatóan.

Hogyan veszítsünk el egy találmányt hamarabb, mint gondolnánk?

Pofon egyszerű a dolog:

1. Legyen egy komoly üzleti potenciállal kecsegtető innovációnk.

2. Tegyük publikussá minél hamarabb.

3. A szabadalom bejegyzésével ne is foglalkozzunk!

Természetesen senkinek sem javasoljuk, hogy ezt az utat kövesse. A pejoratív megfogalmazással azt szerettünk volna érzékeltetni, aki nem gondoskodik időben a jogi védelemről, könnyen eleshet saját innovációja gyümölcsétől.

Kulcsfontosságú tehát tisztában lenni a szabadalmaztatás menetével mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Kezdjük is az egyik, ha nem a leglényegesebb faktorral.

A szabadalmi versenyben döntő faktor a gyorsaság

Magyarul nagyon nem mindegy, ki lép gyorsabban egy-egy szabadalom vonatkozásában. De miért ennyire fontos  a gyorsaság? A válasz a szabadalmi jog egyik alapelvében rejlik, amit meglepően kevés vállalkozó ismer.

Ez az úgynevezett „first to file” szabály. Ennek értelmében egy adott találmányra a szabadalom megadásának joga azt illeti meg, aki elsőként nyújt be szabadalmi bejelentést az adott találmány oltalmára, függetlenül a tényleges találmány időpontjától.

Magyarul nem az számít, ki találta ki először az ötletet. Hanem az, hogy ki adja be előbb a szabadalmi bejelentést. Ha rendelkezünk egy komoly üzleti potenciállal bíró ötlettel, a halogatás kockázatos lehet. Hiszen aki gyorsabban lép, azé lehet a jogi védelem.

Térjünk is rá a legfontosabb tanácsokra, amelyekre szükség lehet nemzetközi szabadalom igényléséhez.

Első lépésként fontos megtudni, szabadalmazható-e az ötletünk?

A szabadalmazhatóság alapfeltétele, hogy a találmány 

• új legyen, 

• feltalálói tevékenységen alapuljon, 

• iparilag alkalmazható legyen.

Ennek előzetes vizsgálata elengedhetetlen a további lépések előtt. Célszerű egy a kutatásban jártas szabadalmi irodát megbízni a kutatással. Ennek előnye a szakmai meglátásokon túl, hogy akár fejlesztési ötleteket is kaphatunk a találmányhoz, ha megismerünk más hasonló találmányokat.

Fontos, hogy nem minden találmány kaphat nemzetközi szabadalmat!

Általában véve kizárásra kerülnek a természeti törvények, tudományos felfedezések, matematikai képletek, bizonyos orvosi kezelési eljárások embereken, valamint az iparilag meg nem valósítható ötletek.

Ezért elengedhetetlen már a folyamat elején meggyőződni arról, hogy a találmány alkalmas-e szabadalmi oltalom megszerzésére.

A nemzetközi szabadalom igénylésének következő javasolt lépése

Amennyiben a találmány megfelel a jogi követelményeknek, a következő lépés a szabadalmi stratégia kidolgozása. Célszerű előre meghatározni, hogy

• mely piacokon kívánjuk védeni az ötletet, 

• milyen határidővel szükséges az oltalom megszerzése, 

• milyen költségkerettel tudunk előzetesen kalkulálni.

A sikeres nemzetközi szabadalom igénylés 80%-ban a jól megtervezett stratégián múlik. Kiemelt szempontként érdemes előre meghatározni, hogy mely országokra szeretnénk összpontosítani. Ez egyaránt befolyásolja a jogi védelem költségvonzatát és a piaci lehetőségeket is.

Elsősorban azokra a piacokra érdemes figyelmet fordítani, ahol jelentős terjeszkedést, gyártást vagy értékesítést tervezünk, illetve ahol erős versenyhelyzet tapasztalható. Nem véletlen, hogy az USA, az EU tagállamai, Kína, Japán és Dél-Korea gyakran szerepelnek elsődleges célországként.

Amennyiben több országban is tervezünk szabadalmi védelmet, érdemes megismerni az úgynevezett PCT-eljárás lényegét. A Nemzetközi Szabadalmi Egyezmény rendszere lehetővé teszi, 

• hogy egy bejelentéssel több mint 150 országban fenntartsuk a szabadalmaztatás lehetőségét, 

• 30-31 hónapnyi időt nyerjünk a nemzeti bejelentések megtételére,

• ezáltal pénzügyi és stratégiai szempontból is rugalmasságot biztosít.

Tippek, hogy a szabadalmi bejelentését ne utasítsák el

Bár a szabadalmi bejelentés elméletben egyszerűnek tűnhet, a gyakorlatban sokkal összetettebb folyamatot igényel. Nem elég egy általános formanyomtatvány kitöltése. Szükség van részletes, műszaki szempontból is helytálló szabadalmi leírásra, amely világosan bemutatja az újdonságot és az ismert megoldásoktól való eltérést.

Az alapos előkészítés jelentősen növeli az oltalom megszerzésének esélyét. Egy jól felépített, ellentmondásmentes találmányi leírás, a világos igénypontok, szükség esetén ábrák vagy műszaki rajzok bemutatása egyaránt hozzájárulhat a pozitív elbíráláshoz.

A nemzetközi szabadalom igénylése szakértelmet igénylő folyamat

Egy a területen jártasnak számító, tapasztalt szabadalmi ügyvéd nemcsak a jogi megfelelés biztosítását segíti elő, hanem segít megelőzni azokat a hibákat is, amelyek hosszú távon veszélyeztetnék a szabadalom érvényességét.

A megfelelő ügyvéd kiválasztásánál nemcsak a tapasztalat és a referenciák számítanak. Egy professzionális ügyvédi csapat utánajár az adott technológiai terület sajátosságainak, emellett üzleti szempontból is feltérképezi a találmány értékét.

A bejegyzett szabadalom nem költség, hanem egyszerre befektetés és biztosítás a következő előnyökkel:

• A szabadalom tulajdonosaként kizárólagos jogunk van a találmány hasznosítására, beleértve a gyártást, forgalmazást, raktározást.

• Szabadalmi licencia szerződés alapján a szabadalmas engedélyt adhatunk másnak, amiért cserébe licencdíjat kérhetünk.

• A szabadalom növeli a cégértéket, aminek befektetők és üzleti partnerek bevonásakor kiemelt jelentősége van.

Konklúzió

Egy jól időzített és tudatosan felépített nemzetközi szabadalmi stratégia nemcsak jogi biztonságot, hanem komoly üzleti előnyt is kínálhat.

A Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda szakértői készen állnak arra, hogy ötletéből védett, értékes szellemi tulajdont formáljanak. Gondoskodjon időben innovációja jövőjéről!

Szabadalmak nélkül egyetlen üzleti innováció sincs biztonságban

Tudta, hogy szabadalmak hiányában egyetlen innováció sincs biztonságban? A legforradalmibb technológiai ötlet is csak akkor őrizheti meg hosszú távon az értékét, amennyiben kizárólagos joggal is védhető. 

Egy vállalkozás életében stratégiai kérdés időt és pénzt fektetni egy újdonságot jelentő megoldásba. De ha valaki gyorsabban lép nálunk és hamarabb beadja a szabadalmi bejelentést, minden befektetett erőforrás megtérülése kétségessé válhat.

Szabadalmak esetében a „majd később foglalkozunk vele” hozzáállás olyan, mint lakat nélkül tárolni a céges értékeket. A cikkben megmutatjuk, hogyan lehet megelőzni a nemkívánatos kockázatokat.

Miért jelenthet a szabadalmi védelem üzleti előnyt?

A szabadalmi oltalom több mint egyszerű formalitás. Amennyiben egy technológia megfelelően védett, az jogi biztonságot nyújt a fejlesztőnek, bizalmat közvetít a befektetőnek, egyúttal versenyelőnyt jelenthet a piacon.

Egy bejegyzett szabadalom azt jelenti, hogy más nem gyárthatja, nem forgalmazhatja, nem használhatja az adott találmányt engedély nélkül. Ez a fajta kizárólagosság különösen akkor értékes olyankor, amikor egy-egy technológia gyors terjedése prognosztizálható a piacon. 

Ilyenkor a tudatosan időzített szabadalmi bejelentés nemcsak véd, hanem stratégiai eszközként hasznosul. Nem kell messzire menni olyan megtörtént esetért, amely remekül példázza az időben való cselekvés fontosságát.

Rubik Ernő és a szabadalmi védelem elmaradásának tanulságai

A Rubik-kocka egyszerre világszerte ismertté vált találmány, de jogi szempontból valóságos „innovációs állatorvosi ló”. Szabadalmi aspektusból ugyanis szinte minden létező hibát elkövettek vele kapcsolatban.

Bár Rubik Ernő 1975-ben Magyarországon szabadalmaztatta a találmányát, a külföldi szabadalmi védelem teljesen elmaradt. Így hiába a magyar szabadalmi bejelentés közzétételétől, ezzel párhuzamosan a Rubik-kocka külföldön közkincsnek számított.

Tehát bárki szabadon gyárthatta és értékesíthette jogi következmények nélkül. Innentől kezdve majdhogynem csodával ér fel, hogy a kockát a világ ma mégis Magyarországhoz és Rubik Ernőhöz köti.

Ez az eset ékes bizonyítéka annak, hogy egy ötlet értéke csak akkor tartható fenn globális szinten, ha időben és megfelelően gondoskodunk a nemzetközi szabadalmi védelemről. A történetet és a tanulságait egy korábbi cikkünkben részletesen is feldolgoztuk, mindenképp javasoljuk elolvasásra.

Szabadalmak és céges értéknövekedés

Fontos tudni, hogy egy-egy szabadalom pusztán védelmet, hanem tényleges vagyoni értéket is képviselhet. Ennek lehetséges formái: 

• a szabadalom céges vagyon részeként szerepelhet, 

• javíthatja a vállalat hitelképességét, 

• továbbá növelheti a vállalkozás piaci értékét akár egy eladás vagy tőkebevonás esetén. 

Szintén opció az úgynevezett licencelés metódusa. Ennek keretei között a szabadalom tulajdonosa lehetőséget nyit arra, hogy más cégek is használják az adott technológiát, természetesen egy meghatározott jogdíj ellenében.

Miközben a szabadalmak tehát a vállalati értéknövekedés lehetőségét nyújtják, a hiányuk potenciális veszteséget generálhat. Hiszen egy jogi védelemmel nem biztosított ötlet könnyen idegen kézbe kerülhet. 

Ilyenkor pedig már nem a fejlesztő dönt arról, ki hogyan és mire használja fel az adott innovációt. Hanem az, aki gyorsabb volt.

Mekkora lehet egy szabadalmi ügyvivő szerepe a védelem biztosításában?

Természetesen meg lehet próbálkozni a szabadalmi kérelem önálló benyújtásával. Ellenben a tapasztalat azt mutatja, hogy egy hibásan megírt bejelentés több kárt okozhat, mintha semmiféle benyújtás nem történt volna.

Ezzel szemben valóban hozzáértő szabadalmi ügyvivő a jogi nyelvezeten túl abban is segít, hogyan lehet a találmányt úgy megfogalmazni, hogy az ténylegesen támadhatatlan legyen.

A professzionális szabadalmi stratégia nemcsak a bejelentést, 

• hanem a kutatást, 

• fejlesztési ötleteket,

• és a védelem területi kiterjesztését is magában foglalja. 

Ez különösen fontos akkor, ha a termékkel nemzetközi piacokat szeretnénk megcélozni, vagy ha komoly tőkebevonás előtt áll a vállalkozásunk. A szabadalmak gyakorlati jelentőségét nemcsak elméletben érdemes tehát ismerni, hanem valódi eseteken keresztül is megérteni.

A szabadalommal védett fejlesztés, találmány, vagy innováció lehet a biztos jövő kulcsa

Fontos tisztázni, hogy a jogi védelem nem utólagos kiegészítő. Sokkal inkább egy üzleti ötlet vagy innováció fejlesztési folyamatának szerves részét kell, hogy képezze. 

Egyetlen célzottan időzített szabadalom hosszú évekre biztosíthat piaci előnyt, miközben a versenytársakat távol tartja, egyúttal stabil alapot teremt a vállalkozás növekedéséhez.

A kérdés nem az, hogy a szabadalom megéri-e. Hanem az, megengedheti-e magának az elmulasztását. Mi szívesen segítünk felmérni ennek a lehetőségeit, keressen minket bátran.

Egy védjegy ára vs. márkalopás, melyik éri meg jobban?

Milyen nagyságrendben mozoghat egy védjegy ára? Mikor létkérdés a védjegy megléte egy vállalkozás életében? Egyáltalán hogyan döntsön az ember cégvezetőként ebben a kérdésben?

Sok vállalkozásnál akkor döbbennek rá a védjegy fontosságára, amikor már késő. Amikor egy konkurens megjelenik egy szinte azonos márkanévvel, vagy a gondosan felépített arculatával valaki más kezd el kereskedni.

Célszerű mielőbb tisztán a kérdésben: melyik a drágább? A védjegy bejegyzésének egyszeri költsége, vagy az a jogi csata, amit egy elvesztett márka felett kell megvívni?

Melyik éri meg jobban: egy védjegy ára vagy a márkalopás?

A válasz egyértelmű. A védjegyoltalom hiánya sokkal nagyobb anyagi és presztízsveszteséget okozhat, mint maga a védjegy ára. Ráadásul a pereskedés nemcsak költséges, de időigényes és kimerítő folyamat is.

A védjegy ára tehát nem kiadás, hanem stratégiai döntés, ami megóvhatja a vállalkozás jövőjét. Ugyanis a márkalopás valós veszély minden olyan vállalkozás életében, amely sikeres és jól csengő márkanevet épített fel. 

Tévhit azt gondolni, hogy a márkalopás kizárólag a nagy cégekre nézve veszély. A gyakorlat azt mutatja, hogy KKV-szinten is bárki áldozattá válhat. Amint egy márka ismertté válik, szinte garantált, hogy valaki megpróbál hasznot húzni belőle. 

Miért rizikófaktor, ha nincs bejegyezve védjegy?

Egyrészt a piaci részesedés elvesztésének veszélye miatt. Ha a versenytárs jogtalanul használja a márkanevet vagy logót, az ügyfelek könnyen összezavarodhatnak. Ez nemcsak a forgalom visszaeséséhez vezethet, hanem hosszú távon az üzleti hírnév csorbulásához is.

Következmény lehet a jogi kiadások kérdése is. Egy védjegybitorlási per ügyvédi díjakkal, bírósági illetékekkel és a szakértői véleményekkel járhat, amelyek mind terhet rónak a céges kasszára nézve. Ráadásul a pereskedés hónapokig, akár évekig is elhúzódhat, ami alatt a cég folyamatosan veszíthet a piaci pozíciójából.

Végül ott van még az arculatváltás kényszere is. Ha a jogvita eredményeként a márka használati joga kérdésessé válik, előfordulhat, hogy teljes arculatváltásra lesz szükség. Ez magába foglalja 

• az új név, 

• új logó 

• és új arculati elemek kialakítását, 

• valamint azok kommunikációját a vásárlók felé. 

Az arculatváltás nemcsak költséges, hanem kockázatos is, hiszen a vásárlók nem feltétlenül fogadják el az új megjelenést.

Intő példa: Steve Jobs nevének bejegyzése olasz ruhamárkaként

Egy olasz testvérpár (Vincent és Giacomo Barbato) 2012-ben bejegyezte a "Steve Jobs" nevet védjegyként. Történt ugyanis, hogy az Apple soha nem tette ezt meg. Sőt, a bejegyzett védjegy logója is hagyott kívánnivalót maga után. 

Elvégre egy „J” betű volt, amelyet egy alma formába ágyaztak, harapással az oldalán. Ha a kedves olvasó most az Apple híres logójára gondol, az nem a véletlen műve.

Természetesen az Apple jogi lépéseket tett, de elvesztette a pert. Merthogy az olasz bíróság szerint a Steve Jobs név védjegyként bejegyezhető volt, miután az Apple elmulasztotta korábban levédeni. 

A szóban forgó cég így teljes joggal használhatta a „Steve Jobs” márkanevet ruházati termékein. (Forrás)

A tanulság

Még a világ egyik legnagyobb márkája is sebezhető, ha nem gondoskodik időben a védjegybejegyzésről. Pláne nemzetközi terjeszkedés esetén.

A védjegyoltalom olyan befektetés, amely hosszú távon garantálja a márka stabilitását és piaci pozícióját, miközben megelőzi a presztízsveszteségeket és a botrányokat.

Hogyan lehet előre kiszámítani a védjegy árát?

Sokan azért halogatják a folyamatot mert attól tartanak, hogy a teljes folyamat túlságosan drága és bonyolult lesz. Pedig megfelelő kalkulációval elkerülhetők a kellemetlen meglepetések.

De hogyan lehet vele kalkulálni?

1. Célszerű tisztázni, hogy pontosan mire szeretne védjegyoltalmat kérni: csak Magyarországon vagy nemzetközi szinten is szükséges a védelem? Az igényelt oltalom földrajzi hatóköre alapvetően befolyásolja a költségeket.

2. Szintén fontos tényező az ügyvédi közreműködés díja. A tapasztalatot érdemes megfizetni, ugyanis egy profi iroda akár magasabb díjai is megtérülnek hosszú távon a jogi biztonság révén. 

3. Emellett számolni kell az adminisztrációs és bejegyzési díjakkal, amelyek eltérhetnek attól függően, hogy hazai vagy európai szinten kérjük a védjegyoltalmat.

Ne feledje: Érdemes már az elején előre látni, hogy mikor és mennyibe fog kerülni a megújítás. Így nincs váratlan meglepetés. Igény szerint a tervezésben és a pontos költségkalkulációban is szívesen segítünk. 

Mikor éri meg jobban az Európai Uniós, és mikor a több külföldi országot lefedő védjegy?

A nemzetközi piacra lépés mindig kockázatot rejt magában, különösen a márka védelme szempontjából. Az európai, illetve az akár több országot is lefedő védjegy látszólag magasabb költséggel járhat, de hosszú távon komplexebb biztonságot nyújthat.

Mikor érheti meg befektetni az Európai Uniós, valamint a több külföldi országot lefedő védjegybe?

• Ha a termékek vagy szolgáltatások külföldön is forgalomba kerülnek.

• Amikor exporttevékenység vagy nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése a cél.

• Franchise vagy licencelés esetén, hogy a márkanév jogi védelme biztosított legyen.

Az európai védjegy egyetlen bejegyzéssel az EU összes tagállamában oltalmat ad, míg a globális védjegy több országra terjed ki. A nemzetközi védelem nemcsak jogi biztonságot nyújt, hanem növeli a márka piaci értékét és hitelességét is.

Konklúzió: a védjegy ára és a márkalopás költségeinek mérlege

A mai versengő piaci környezetben egy jól védett márka nem csupán presztízst, hanem biztonságot is jelent. Hiszen egy váratlan jogvita nemcsak költséges, de hosszú távon akár a vállalkozás fennmaradását is veszélyeztetheti.

Ne hagyja, hogy vállalkozása eredményei kárba vesszenek! Gondoskodjon róla, hogy márkája védett és támadhatatlan legyen. A védjegyoltalom hosszú távon megtérülő befektetés, amely biztosítja az üzleti stabilitást és a hitelességet.

A Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda szakemberei támogatást nyújtanak a védjegybejelentéstől kezdve a hosszú távú jogi védettség biztosításáig. Velünk garantáltan elkerülheti a jogi buktatókat és a kellemetlen meglepetéseket.

Ne várjon, amíg késő lesz! Tegye meg a szükséges lépéseket most, és építse tovább vállalkozását biztonságos alapokon!

Márkaépítés védjegy nélkül? Kockázatosabb, mint gondolná!

Tudta, hogy védjegybejelentés nélkül a márkaneve nincs biztonságban? Hiába építi azt gondosan, megfelelő jogi oltalom hiányában bárki levédetheti, használhatja, vagy akár meg is akadályozhatja, hogy Ön továbbra is éljen vele.

A védjegyoltalom megszerzése kulcsfontosságú. Ugyanakkor nem bonyolult, ha professzionálisan van előkészítve. Szakértői segítséggel gyorsan és zökkenőmentesen zajlik. Befektetés, ami idővel megtérül, hiszen jogi védelmet és üzleti előnyt biztosít.

Előző cikkünkben már ismertettük, hogy miért érdemes védjegy ügyvéd segítségét kérni. Most pedig azt nézzük meg, miért fontos már a kezdetektől tudatosan tervezni.

Miért lehet kockázatos a márkaépítés védjegy nélkül?

A márkaépítés komoly befektetés. Időt, pénzt, energiát igényel, amiért cserébe joggal vár megtérülést. Egy erős márka nemcsak felismerhetővé teszi a vállalkozását, hanem elősegíti, hogy a vásárlók Ön(ök) mellett döntsenek.

De hiába a márkaépítésbe fektetett minden erőforrás, ha jogi oltalom hiányában bárki jogosan használhatja az Ön által felépített nevet vagy logót. Sőt, akár le is azt védetheti sajátjaként.

Valós példa minderre: Az Apple egy 2012-es jogvitában elveszítette az "iPad" név kizárólagos használatának jogát Kínában. Egy helyi cég, a Proview Technology, korábban már bejegyezte a nevet, így az Apple-nek 60 millió dollárt kellett fizetnie a védjegy megszerzéséért (Forrás).

Az eset is jól példázza, hogy a védjegyoltalom nem csupán jogi formalitás, hanem az üzleti biztonság feltétele. Ha nem gondoskodik időben a bejegyzésről, akár évek munkája és jelentős pénzügyi befektetés is kárba veszhet.

Egy jól bejegyzett védjegy nemcsak véd a jogi buktatóktól, hanem üzleti előnyt is jelenthet. De mit kell tudni a folyamatról, és miért éri meg hosszú távon?

A védjegybejelentés nem költség, hanem befektetés

Ma már idejétmúlt a feltételezés, miszerint a védjegybejelentés ára megspórolható kiadás. Valójában hosszú távú befektetés. Megakadályozza, hogy illetéktelenek használják az Ön nevét vagy logóját, egyúttal jogi alapot biztosít, ha valaki mégis visszaélne ezekkel.

A legtöbb cégnél bevett gyakorlat biztosítást kötni akár a céges autóra, akár az irodára. De pont a legfőbb értéknek számító márkanév maradjon védtelen? A védjegybejelentés ezt a kockázatot segít áthidalni láthatatlan pajzsként.

Mennyibe kerül a védjegybejelentés, és mennyi időt vehet igénybe?

A védjegybejelentés ára attól függ, hogy Ön hol szeretné levédetni a márkáját:

● Magyarországon az SZTNH-nál az alapdíj 60.000 forint egy áru osztályra.

● Európai Unióban az EUIPO eljárása 850 euró egy osztályra.

● Nemzetközi szinten a WIPO rendszerében a díjak országonként változnak.

Ár-érték arány tekintetében korántsem kigazdálkodhatatlan összegekről van tehát szó. Még akkor sem, ha a bejelentés mellett érdemes számolni ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői díjakkal is.

Ráadásul pályázaton keresztül a hivatali díjak akár 70%-át vissza is igényelheti, amiről az alábbi cikkünkben írtunk.

Ami a folyamat időigényét illeti:

● Magyarországon kb. 4–6 hónap alatt történik meg a bejegyzés.

● EU-s védjegy esetén az átfutási idő 4–6 hónap, ha senki nem emel kifogást.

● Nemzetközi védjegyeknél az időtartam országonként változik.

Most nézzük meg lépésről lépésre, hogyan zajlik a folyamat a gyakorlatban, és milyen buktatókra célszerű odafigyelni.

A védjegy bejelentés folyamata

A márkavédelem területi hatálya attól függ, hogy hol kívánja érvényesíteni a márkájához fűződő jogait. Más szóval, a védelem kiterjedése azokra a piacokra korlátozódik, ahol a márka használatát biztonságba akarja helyezni.

● Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) kell benyújtani a kérelmet. Ez kizárólag az ország területére biztosít jogi védelmet.

● Az Európai Unióban az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) egyetlen bejegyzéssel 27 országra kiterjedő jogi védelmet lehet szerezni.

● Nemzetközi szinten a Madridi Rendszer (WIPO) lehetőséget biztosít arra, hogy egyetlen eljárással több országban is érvényes védjegyet szerezzen.

A megfelelő bejelentési forma kiválasztása kulcsfontosságú. Ha nem a helyes joghatóságnál vagy földrajzi területen kéri az oltalmat, előfordulhat, hogy a márkája egyes piacokon továbbra is védtelen marad.

Érdemes már a regisztráció előtt átgondolni, hogy a márkavédelem mely piacokon lesz igazán fontos az Ön számára. Az optimális területet kiválasztása után a következő lépés annak biztosítása, hogy a tulajdona valóban egyedi és jogilag védhető legyen.

Konklúzió: Gondoskodjon időben márkája védelemről!

A védjegyoltalom olyan, mint egy üzleti pajzs. Megvédi Önt és vállalkozását azoktól, akik jogtalanul használnák a nevét vagy logóját. A márkaépítés mellett tehát a védjegy bejelentés is megtérülő befektetés hosszú távon.

A folyamat zökkenőmentes menedzseléséhez célszerű tapasztalt védjegy ügyvéd csapat segítségét kérni, aki pontosan tudják, hogyan kell hibamentesen végigvinni a folyamatot.

A Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda csapata abban segít, hogy márkája valóban védett, támadhatatlan és üzletileg értékes maradjon. Nemcsak a bejelentésben támogatjuk, hanem hosszú távon is figyelemmel kísérjük, hogy védjegye mindig biztos jogi alapokon álljon.

Ne hagyja, hogy egy mulasztás miatt elveszítse azt, amit évek alatt felépített. Lépjen időben!

Tudjon meg többet, lépjen kapcsolatba Velünk itt.

Védjegy ügyvéd: biztonsági pajzs, aki védi Önt a jogvitáktól

Egy professzionális védjegy ügyvéd olyan, mint a biztonsági zár a céges bejárati ajtón. Gondoskodik róla, hogy a márkanév valóban az Öné maradjon, és ne használhassa fel azt jogtalanul bárki illetéktelen.

Nagy érték tehát, ha tapasztalt szakértő támogatja Önt a jogviták megelőzésében, illetve kezelésében. De mit csinál pontosan egy védjegy ügyvéd? Miért kockázatos nélküle intézni a védjegy ügyeket és mi a teendő, ha valaki megsérti a védjegyét?

A cikkből kiderülnek a válaszok.

Védjegybejelentés: miért kockázatos egyedül intézni a márkavédelmet?

A védjegybejelentés látszólag egyszerűnek tűnhet: kitölti az űrlapokat, befizeti a díjat, és máris védve van a neve. Vagy mégsem?

A gyakorlatban a védjegybejelentés bonyolult jogi folyamat, tele buktatókkal. Például elég egy helytelenül megválasztott kategória, és a védjegy valójában nem fogja lefedni a szükséges terméket vagy szolgáltatást. Ha pedig már létezik hasonló bejegyzés, a kérelem könnyen elutasításra kerülhet.

Egy tapasztalt védjegy ügyvéd már az elején segít elkerülni ezeket a problémákat. Hiszen a szakszerűen előkészített bejegyzés aranyat érhet, mivel segít elkerülni a rengeteg időt és pénzt felemésztő későbbi jogvitákat.

Tipikus védjegy hiba, Önnek inkább ne okozzon fejfájást

Képzelje el, hogy sikeres kézműves kávézót működtet, amit "Fekete Gyöngy" néven épített fel. Az évek során kialakult egy törzsvásárlói kör, a név ismertté vált, az emberek szeretik és keresik az Ön kávéját.

Aztán egy nap észreveszi, hogy bár másik városban, de új kávézó nyílt ugyanezen a néven. Még a logó is hasonló. Viszont Ön bejegyeztette a védjegyét, tehát semmi gond, igaz?

Itt jön a probléma: ha a bejegyzés során csak az "italok" kategóriára kérte a védelmet, és az nem terjed ki a vendéglátásra, akkor az új kávézó legálisan használhatja ugyanazt a nevet.

Hogyan lehet ezt megelőzni?

Egy tapasztalt védjegy ügyvéd precízen odafigyel a védjegy osztályozás meghatározására. Azért, hogy a név minden olyan területre vonatkozzon, ahol Ön tevékenykedik, ezáltal senki más nem nyúlhasson hozzá.

Mi mindenben segít még egy védjegy ügyvéd?

Nemcsak az űrlapok kitöltésében van szerepe. Egy valódi szakember stratégiai szinten tervezi meg a márkavédelmet, hogy az valóban működjön, ne csak egy papírdarab legyen a fiókban.

1. Előzetes jogi kutatás és elemzés

Gyakori hiba, hogy a vállalkozások minden előzetes ellenőrzés nélkül bejelentik a védjegyüket. Viszont, amennyiben hasonló név már szerepel a nyilvántartásban, a bejelentést könnyen elutasíthatják, és kezdődhet az egész procedúra elölről.

Egy gyakorlott védjegy ügyvéd még a bejelentés előtt ellenőrzi az adatbázisokat, és ha problémát talál, más stratégiát javasol. Ezzel időt és pénzt takarít meg Önnek.

2. Optimális kategória kiválasztása

Fontos tudni, hogy a védjegyek osztályok szerint vannak nyilvántartva. A helytelenül megválasztott kategória pedig nagy luxus: emiatt a védjegy vagy túl szűk körű lesz, vagy felesleges kiadásokkal jár.

Például, ha egy ruházati márka csak a "cipők" kategóriára jegyzi be a védjegyet, akkor valaki más teljesen legálisan használhatja ugyanazt a nevet kabátok és pólók gyártására. 

Védjegybejelentés esetén ezért helyezünk kiemelt hangsúlyt arra, hogy milyen szükséges osztályt lefedjünk, ezáltal  Ön és a márkaneve védve legyenek.

3. EU-s védjegybejelentés ügyintézése

Külföldön is szeretné biztosítani márkáját? Fontos tudni, hogy az eljárás országonként eltérő lehet. Az Európai Unióban például egyetlen bejegyzéssel 27 országban lesz érvényes a védjegye. Az Egyesült Államokban, Kínában vagy más országokban viszont teljesen más folyamatot kell követni.

A jól megválasztott védjegy ügyvéd tapasztalt idegenvezetőként segít navigálni ebben a labirintusban. Nemcsak a bejegyzésben működik közre, hanem azon dolgozik, hogy a védjegy hosszú távon érvényes, támadhatatlan, üzletileg értékes maradjon.

Mi a teendő, ha valaki megsérti a védjegyét?

A bejegyzett név vagy logó önmagában kevés a védelemhez. Védjegy nélkül Amennyiben bárki visszaél az Ön márkájával, célszerű azonnal megtenni a szakszerű lépéseket.

1. Jogi felszólítás küldése

Gyakran egy hivatalos ügyvédi levél már elegendő. A törvénysértők egy része azonnal visszavonul, ha látja, hogy komoly jogi háttér áll az Ön védjegye mögött.

Azonban, ha nem érkezik érdemi reakció a felszólításra, további lépések szükségesek.

2. Bírósági eljárás indítása

Ha valaki szándékosan másolja a márkáját, és ezzel kárt okoz a vállalkozásának, peres úton javasolt érvényesíteni a jogait. Egy védjegy ügyvéd ezen a ponton szinte elengedhetetlen.

A védjegy ügyvéd keresés szempontjai, ha nem szeretne csalódni

A védjegyjog speciális terület. Nem minden ügyvéd jártas benne, ezért olyan szakemberhez érdemes fordulni, aki kifejezetten ezzel foglalkozik.

A Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda 1983 óta segíti a vállalkozásokat hazai és nemzetközi szinten. Ha biztos akar lenni abban, hogy a márkája valóban védett, kérjen konzultációt most!

Tudjon meg többet, lépjen kapcsolatba Velünk itt.

Védjegybejelentés árak, megéri-e spórolni rajtuk?

Mik a védjegybejelentés árak 2025-ben? Lehet-e, illetve érdemes-e spórolni a védjegyoltalom kérdésén, ha nemcsak pénztárcabarát, hanem kockázatmentes megoldást szeretnénk?

A cikkben megválaszoljuk ezeket a kérdéseket. Térképet adunk az árak megértéséhez, egyúttal rámutatunk a legfontosabb szempontokra, amelyek a tervezett regisztráció sikeréhez elengedhetetlenek.

A védjegybejelentés több, mint jogi kérdés

A védjegy kiemelt értékű szellemi tulajdon bármely cég életében. Biztosítja, hogy az érintett márkanév, logó vagy szlogen kizárólag annak tulajdonosát illesse meg. Továbbá segít megakadályozni, hogy más piaci szereplők jogellenesen használják azt.

Ezzel szemben a védjegy oltalom hiánya rendkívüli kockázati faktor:

● Más vállalkozások visszaélhetnek a márka ismertségével.

●Egy konkurens akár jogi úton is megakadályozhatja a védjegy használatát.

● Mindez pedig jelentős versenyhátrányt generálhat.

Tehát a védjegybejelentés nem pusztán jogi kérdés, akár a vállalkozás jövője múlhat rajta.

Mennyibe kerül a védjegybejelentés 2025-ben?

A folyamat összköltségét több tényező befolyásolhatja. Számít, hogy mely ország(ok)ban kérjük az oltalmat, hány árukategóriára terjed ki a védelem, illetve milyen mértékű jogi támogatásra van szükség a procedúra során.

1. Védjegybejelentés árak Magyarországon

A magyar védjegy regisztrációt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) kezeli. Az alapdíjak a következők:

● Első áruosztály: 60.000 Ft

● Második áruosztály: 80.000 Ft

● Harmadik áruosztály: 110.000 Ft

● Negyedik áruosztály: 150.000 Ft

● Minden további osztály után osztályonként 40.000 Ft

Fontos, hogy a felsorolt díjak nem tartalmazzák a jogi képviselet költségeit, amelyek a bejelentés típusától és összetettségétől függően változhatnak.

2. Védjegybejelentés árak az Európai Unióban

Amennyiben több EU-tagállamban is szeretnénk a megfelelő védelmet, az uniós védjegy (EUTM) jelentheti az optimális megoldást. Ennek költségei:

● Első áruosztály: 850 EUR

● Második áruosztály: 900 EUR

● Harmadik és további áruosztályok: + 150 EUR / osztály

Mit jelentenek az áruosztályok?

Az árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan létezik egy a Szellemi Tulajdon Világszervezete által kiadott lista. Az ún. Nizzai Osztályozás

● 34 osztályra bontja a világon elérhető összes terméket;

● illetve 11 osztályra a szolgáltatásokat.

A védjegybejelentés ára aszerint fog alakulni, hogy ezen osztályok közül hány területen szeretnénk, hogy miénk legyen a használati jog. Minél több áru- vagy szolgáltatási osztályra vonatkozóan indokolt a védjegyoltalom, a díj ennek függvényében emelkedik.

Hosszú távon az olcsó védjegybejelentés lehet a legdrágább

Az “olcsó húsnak híg a leve” mondás védjegy regisztráció esetén is érvényes. A látványosan alacsony díjú “instant-megoldások” hosszú távon komoly kockázatokat rejthetnek, mint például:

1. Hiányos jogi védelem

Az olcsó szolgáltatások gyakran nélkülözik a megfelelő védjegykutatást. Így előfordulhat, hogy a regisztrált védjegy ütközik egy már meglévővel, ami akár az oltalom elutasításához is vezethet.

Szintén probléma faktor, ha az áruosztály nincs pontosan meghatározva, adott esetben túlságosan tág vagy túl szűk. Egy a területen jártas szakértővel ugyanakkor ezek a tipikus hibák nem fordulnak elő.

2. Nem várt extra díjak és rejtett költségek

Az alacsony kezdeti költség megtévesztő lehet. Pláne, ha a folyamat szempontjából elengedhetetlen szolgáltatásokat nem tartalmaz, mint például:

● az előzetes kutatást;

● vagy a védjegy megadást.

3. Jogi támadhatóság

Egy hiányosan vagy felületesen menedzselt védjegy jogilag könnyen támadható. Így bár mit sem sejtünk róla, az olcsó védjegy idővel a márkanév elvesztésével is járhat. Nem beszélve a későbbi pereskedés jelentős költség vonzatáról.

Mi a sikeres védjegybejelentés legfőbb kulcsa?

A valóban hozzáértő, professzionális jogi képviselet kiválasztása. Kizárólag olyan szolgáltatóval javasolt megállapodni, ahol a következők mindegyike adott:

✅ Szakértelem és tapasztalat: Érdemes olyan jogi csapatot választani, akik a védjegyjog területére specializálódtak.

✅Előzetes védjegykutatás: Egy valóban professzionális szakember alapos kutatást végez annak érdekében, hogy az új védjegy ne sértse mások jogait.

✅ Nemzetközi tapasztalat: Ha a vállalkozásunk külföldön is terjeszkedne, fontos az adott piac védjegyoltalmi sajátosságainak ismerete.

Hogy megválaszoljuk a címben feltett kérdést, a védjegy regisztráción nem érdemes spórolni. Hisz valójában nem költségről, hanem befektetésről beszélünk.

Sőt! Egy védjegy szakértő olyan megoldásokat is javasolhat, amivel akár pénzt is meg lehet takarítani, mint például

✅ Elektronikus beadásnál alacsonyabb a hivatali díj Magyarországon;

✅ Pályázati források elérése, amivel visszajárhat a hivatali díj egy része.

A sikeres védjegybejelentés valójában befektetés

Az olcsóbb szolgáltatások sok esetben nem nyújtanak teljes körű jogi védelmet, hosszú távon pedig extra kockázatot is jelenthetnek. Márpedig egy befektetésnél nincs helye kockázatnak!

Amire célszerű odafigyelni a hatékony és problémamentes védjegyoltalomhoz:

● Megbízható, hozzáértő jogi csapat kiválasztása;

● Szakértelem, védjegykutatás, nemzetközi tapasztalat megléte;

● Szolgáltató hátterének leinformálhatósága.

📩 Ha biztos szeretne lenni abban, hogy védjegye hosszú távon is jogilag védett marad, kérjen szakértői tanácsadást a Pintz és Társai Irodától!

Források a cikkhez:

1. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – Hivatalos magyar védjegyregisztrációs információk: https://www.sztnh.gov.hu/

2. Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) – Az uniós védjegyregisztráció menete és díjai: https://euipo.europa.eu/

3. Madridi Rendszer (WIPO) – Nemzetközi védjegyregisztráció hivatalos információk: https://www.wipo.int/madrid/en/

4. Pintz és Társai Iroda – Saját weboldal és meglévő szakmai anyagok.

2025-ben akár 2500 eurót megtakaríthat az EU-s KKV alappal

Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött létre. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.

Ki részesülhet a kkv‑alapból?

A kkv-alap az Európai Unióban letelepedett kkv-knak nyújt pénzügyi támogatást. A pályázatot az uniós kkv-knak a nevében eljáró meghatalmazott képviselője is benyújthatja, így akár irodánk is segíthet a pályázási teendők során. A támogatásokat mindig közvetlenül a kkv-knak utalják át.

Hogyan működik a kkv-alap?

A kkv‑alap egy visszatérítési program, amely során először pályázni kell, majd annak elnyerésre után utalványokat kapunk, amelyeket utána egy új bejelentésünk során azok a kiválasztott tevékenységek díjainak részbeni fedezésére használhatók fel.

Mire lehet visszatérítést kérni?

A támogatásokat bónok formájában osztják szét, amelyek különféle, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tevékenységekre használhatók fel. A bejelentés típusa és lefedetsége alapján különböző összegű és arányú visszatérítés igényelhető.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a különböző bónokat:

Forrás: EUIPO oldala

Hogyan lehet pályázni?

Amennyiben az Ön cége egy európai uniós KKV-nak minősül akkor közvetlenül az EUIPO oldalán vagy akár irodánkon keresztül is tud pályázni.

További információkat és a leírásunk forrását ide kattintva találja. A pályázat kapcsán felmerülő gyakori kérdéseket és azok válaszait pedig itt találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk a pályázás során, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Tájékoztatás a Pintz és Társai Iroda nevével való visszaélésről

Az elmúlt napokban illetéktelen személyek küldtek több védjegyekkel foglalkozó iroda, köztük irodánk (Pintz & Partners) nevében is “Jogosulatlan Védjegyhasználatról Szóló Értesítést”. Ezek az ismeretlen személyek az irodánk nevét használva visszaélnek annak nevével és olyan e-maileket küldenek, amelynek tartalma valótlan és nincsen köze irodánkhoz.

Az illetéktelenek különböző Gmail e-mail címekről küldtek az alábbi tárggyal irodánk adatait feltüntetve: “Értesítés a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok felhasználásáról” Amennyiben a küldő e-mail címét alaposan megnézik, könnyen kiderülhet, hogy máshonnan érkezett a levél.

Kérjük figyeljenek rá, hogy ne adjanak meg illetékteleneknek semmilyen adatot, legyenek körültekintőek a gyanús e-mailekkel és ne kattintsanak és ne töltsenek le ilyen levelek mellékleteit.

Azokat a Gmail-es e-mail címeket amelyekről tudjuk, hogy küldték ezeket a leveleket,  lejelentettük az erre kialakított felületeken. A csalások elkerülése érdekében ajánljuk a KiberPajzs oldalát, ahol tippeket talál ahhoz, hogy miképpen készülhet fel a csalók ellen.

Újra elérhető az Iparjog pályázat, 100%-os támogatás, akár 7,5 millió forint oltalmazási költségekre

Az NKFI Hivatal újra megnyitotta mind magánszemélyeknek, mind pedig vállalatoknak a lehetőséget, hogy pályázzanak szellemi alkotások hazai és nemzetközi szellemitulajdon-védelmét szolgáló tevékenységek támogatására.

A támogatásból mind magánszemélyek, mind pedig vállalkozások és non-profit szervezetek is részt vehetnek.

A magánszemélyeknek szóló pályázatot itt, a cégeknek és szervezetek szólót pedig itt érhetők el.

A támogatási kérelmet a www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül elérhető Pályázati e-ügyintézés felületen történő bejelentkezést követően, on-line pályázati kitöltő programmal kell elkészíteni.

A támogatási kérelmek folyamatosan benyújthatók.

2024-ben az alábbi határnapokig beérkezett támogatási kérelmek egyidejűleg kerülnek elbírálásra:

• 2024. június 28. 

• 2024. augusztus 30. 

• 2024. október 31.

• 2024. december 20. 12:00 óráig.

A támogatási kérelem keretében az alábbi tevékenységek önállóan támogathatóak:

I. Hazai szabadalmi, használatiminta-oltalmi vagy növényfajta-oltalmi bejelentés

II. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti bejelentés

III. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti nemzeti/regionális eljárások megindítása

IV. Európai szabadalom hatályosítása

V. Hazai védjegy bejelentés

VI. Európai uniós védjegy bejelentés

VII. Nemzetközi védjegy bejelentés

VIII. Hazai formatervezésiminta-oltalmi bejelentés

IX. Közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentés

Az igényelhető támogatás mértéke a 2024-as évre vonatkozóan magánszemélyek számára 100 millió forint, cégeknek és szervezeteknek pedig 400 millió Ft.

A támogatás mértéke 100%.

Támogatási kérelmenként az igényelhető támogatás összege tevékenységtől függően maximum 7 500 000 Ft lehet.

A pályázatok futamideje 18 hónap.

További információkat és a leírásunk forrását ide és ide kattintva találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk az ügye kapcsán , vegye fel velünk a kapcsolatot.