Védjegy

 
 

A védjegy az egyes áruk és szolgáltatások eredetének azonosítására szolgáló jogi oltalom. Védjegybejelentés segítségével egy cég neve, emblémája vagy termékeinek, szolgáltatásainak elnevezése helyezhető oltalom alá.

Védjegyoltalmat nem önmagában, hanem bizonyos áru és szolgáltatás területeken kérhetünk. A védjegyoltalom alá helyezhető áruk 34 osztályba, a szolgáltatások 11 osztályba vannak sorolva, ezekből lehet kiválasztani a védendő árukat, szolgáltatásokat. A védjegy hasonló megjelölésekre és a hasonló árukra vagy szolgáltatásokra fejti ki oltalmát.

A védjegyet a megjelölt termékek és szolgáltatások körében kizárólag a védjegy tulajdonosa használhatja. A védjegy alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül, gazdasági tevékenység körében használja a védjeggyel azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést.

Ha egy vállalkozás bejegyzett védjeggyel rendelkezik, annak a következő előnyei vannak:

  • Jogvita esetén nem kell bizonyítania a név tényleges használatát.

  • Bárkivel szemben felléphet, aki akár csak véletlenül is a márkanevével összetéveszthető megjelölést használ.

  • A védjegy növeli a cégértéket, amely előnyt jelenthet a befektetők és üzleti partnerek bevonásakor.

 
 
 

Védjegybejelentés feltételei

 
 

Oltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen.

Védjegyoltalomban részesülhetnek a következő megjelölések:

  • szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is;

  • betű, szám, ábra, kép, mintázat;

  • sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;

  • szín, színösszetétel, fényjel, hologram;

  • hang, multimédia-megjelölés;

  • mozgást megjelenítő megjelölés, pozíciómegjelölés;

  • többféle megjelölés összetétele.

Fontos továbbá, hogy a védjegy nem lehet leíró jellegű és kizártak azok a megjelölések is, amelyek nem alkalmasak a megkülönböztetésre. Így nem lehet olyan szavakból álló védjegyet bejegyeztetni, amely minőségre, mennyiségre, értékre, földrajzi származásra vagy egyéb jellemzőre utal.

 
 
 
 
 

Védjegybejelentés útjai

A védjegyoltalom territoriális jog, azaz mindig egy konkrét ország vagy régió területére terjed ki az oltalom. Léteznek azonban olyan nemzetközi szerződések, amelyek révén egyszerre több országra és régióra vonatkozóan lehet elindítani védjegybejelentést.

 

1. Nemzeti védjegy

Kizárólag egy adott ország területén érvényes védjegy. Közvetlenül az adott ország nemzeti hivatalához kell a védjegybejelentést megtenni. A legtöbb országban a védjegyek 10 évig érvényesek és korlátlan alkalommal meghosszabbíthatóak. Szeretnék erről tovább olvasni!

 

2. Európai Uniós védjegy

Az Európai Uniós védjegy nem egy nemzet területén, hanem az összes Európai Uniós tagországra ad jogi oltalmat. Az eljárás valamennyi tagországra nézve indul el egyetlen bejelentési kérelem alapján. Nagy előnye, hogy így nem tagállamonként kell külön-külön a megjelölést regisztrálni. Szeretnék erről tovább olvasni!

 

3. Nemzetközi védjegy

A nemzetközi védjegybejelentés a Madridi Egyezmény keretében valósul meg. A nemzetközi védjegybejelentés során egy bejelentéssel, egyetlen díjbefizetéssel, egy nyelven lehet bejelentést tenni több mint 120 államban. A bejelentés előnye, hogy külföldi ügyvivő megbízása csak esetleges jogorvoslati esetben válik szükségessé. Szeretnék erről tovább olvasni!

 
 
 

Védjegybejelentés folyamata

 
 

1. Védjegybejelentési stratégia elkészítése

Fontos, hogy még a védjegybejelentése előtt gondoljuk át stratégiánkat annak érdekében, hogy az megfelelően tudja támogatni üzleti terveinket. A stratégia kialakításához segítséget nyújthat a tanácsadás, ahol az adott védjegyhez és a rendelkezésre álló forrásokhoz igazodó védelmi stratégia kerül meghatározásra. Szeretnék a tanácsadásról tovább olvasni!

2. Védjegykutatás

A védjegybejelentés előtt érdemes kutatást végezni arra, hogy olyan védjegyet jegyezzünk be, amely biztosan új és nem összetéveszthető más védjegyével. A védjegykutatással elkerülhető az, hogy a korábbi védjegy jogosultja fellépjen a védjegybejelentő ellen azért, hogy ne adják meg a védjegyet. Szeretnék erről tovább olvasni!

3. Védjegy bejelentése és a hivatali eljárások

A bejelentés elkészítésekor fontos, hogy minden az adott ország hivatalának megfelelő szabályok szerint történjen. Nem mindegy az sem, hogy szó vagy ábrás védjegyet jegyzünk be, illetve milyen termékekre és szolgáltatásokra vonatkozólag szeretnénk használni a védjegyet. A hivatali eljárás folyamata alatt pedig bárki észrevételt nyújthat be arra vonatkozóan, hogy a megjelölés feltétlen kizáró okból nem részesülhet védjegyoltalomban.

4. Védjegy megadása és megújítása

A védjegy megadása után fontos, hogy az ténylegesen használva is legyen, mégpedig ugyanolyan formában, valamint ugyanazon árukra és szolgáltatásokra, ahogy a védjegy be van jegyezve. A használatot sok országban bizonyítani is tudni kell, elmaradása pedig a védjegy törléséhez is vezethet. A megadás után pedig tíz évente megújítási díjat szükséges fizetni. Ha a megújítási díj megfizetése elmarad, a védjegyoltalom megszűnik.

 
 
 

Mit érdemes végiggondolni védjegy bejelentéshez?

  • Mely országokban szeretné a védjegyet használni?

  • Hogyan válasszon olyan védjegyet, amely nem téveszthető össze más védjeggyel?

  • Szó vagy ábrás védjegyet érdemes bejegyeznie?

  • Milyen termékekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozólag szeretné használni a védjegyet?

  • Mekkora összeget és milyen hosszú távra tervez a védjegy kapcsán?

Ezen kérdések megválaszolásához a tanácsadás segíthet. Szeretnék a tanácsadásról tovább olvasni!