Filmalkotás és a szerzői jog

A „film és más audiovizuális produkciója” két fő részre bontható. Egyrészt a műsorra, ami lefed minden televíziós műsorszámot; a hang vagy kép összekapcsolódó zárt egységet alkotó vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttese televíziós műsorsugárzás esetén. A másik pedig az egyéni és eredeti alkotói tevékenység révén létrejövő filmalkotás. A filmalkotásból eredő szerzői jogoknak három féle jogosultját lehet megkülönböztetni. Egyrészt a filmalkotás szerzőjét, melynek formái többek között a forgatókönyvíró, operatőr vagy figuratervező. A szerzőtől el kell választani a filmalkotás előállítóját, aki nem minősül szerzőnek, de a szerzői jogokkal általában ő rendelkezik, mivel szerződéses keretben a jogokat a szerző legtöbbször átruházza az előállítóra. Végül külön kategóriaként kezelendők a televíziós szervezetek.

Az említett szerződéses formát nevezzük megfilmesítési szerződésnek, ami tehát a szerző és a film előállítója között jön létre. A megfilmesítési szerződés az általánosabb formájú felhasználási szerződéshez képest sajátos eltérésekkel rendelkezik, mint például a jövőben megalkotandó műre vonatkozó felhasználási szerződés alapján átadott mű elfogadásáról a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. A megfilmesítési szerződés esetén ez az időtartam 6 hónap.

A megállapodásban a szerző átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot díj ellenében, kivétel a közös jogkezelésben érvényesülő egyes díjigényeket. Ezek nem kerülnek átruházásra, hanem felmerülő igényeit csak a közös jogkezelő útján érvényesítheti, aminek a kondíciói fentebb ismertetésre kerültek. Ezek a kivételek a következők. A terjesztés jogán belül a mű nyilvánosság részére történőhaszonkölcsönbe adás, illetve a mű bérbeadással történő terjesztése. A mű nyilvánossághoz való közvetítésének jogát illetően pedig csak közös jogkezelő útján adható engedély a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan tovább közvetítésre, végül a többszörözés joga tekintetében is csak ilyen jogkezelő egyesület útján lehet a díjigényt érvényesíteni.

Minden felhasználási módban külön-külön díjazás illeti meg a szerzőt. Azonban a szerződés megkötése olyan kötöttségekkel is jár, miszerint az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést a szerző. Ez a korlátozás kiterjed a rajz- vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint – a felek megállapodása esetén – a szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.

Az elmondottakból a szerzők számára relevanciával bír az, hogy a jogi szabályozás ketté bontja azokat a jogokat, amikkel kapcsolatban a szerző saját maga érvényesítheti az igényeit, illetve ahol a díjigényeit csak közös jogkezelő útján realizálhatja. A közös jogkezelők által kötött felhasználási szerződéseknél az egyes felhasználási módok esetében a fizetendő jogdíj összegét rendszeres időközönként előre megállapítja a FilmJUS és az az Artisjus az évente megjelentetett „jogdíjközleményeiben”.

Honlap és a szerzői jog

Sokan vélik úgy, hogy egy weblap tartalmát, megjelenését bárki lenyúlhatja. Nos, a szerzői jog a honlapokat is védi, ráadásul határokon túl is. Persze csak, ha megfelel a szerzői jog általános követelményeinek, azaz eredeti, önálló alkotásnak tekinthető.

Hogyan védhető a honlap tartalma?

Minthogy a szerzői jogi védelem általános jellegű és a szerzőt a mű keletkezésétől fogva megilleti bármilyen külön intézkedés nélkül is, ezért a honlapokon elhelyezett tartalmak(írások, fotók, videók) is a hatálya alá tartoznak. A honlapon való közzétételükhöz a szerző hozzájárulása szükséges. A honlap design-ja képzőművészeti alkotásnak minősül, ezért az külön is védelmet élvez. A honlap, mint egyedi összeállítás gyűjteményes műnek számít, és akkor is megilleti a védelem, ha egyes részei, összetevői egyébként nem részesülhetnének védelemben.

Ki a honlap szerzője?

A honlapon elhelyezett szerzői művek esetében természetesen a mű alkotója a szerző, akinek az engedélye szükséges a mű felhasználásához. Az egész honlapnak, mint gyűjteményes műnek a szerzője a szerkesztő, de az ő jogai persze nem érintik az összeválogatott művek szerzőinek önálló jogait. Az általános gyakorlat szerint a szerkesztő a tartalomszolgáltató.

A honlap designjának, mint számítógépes grafikával létrehozott képzőművészeti alkotásnak a szerzője az arculattervező.

Hogyan lehet megszerezni a szerző engedélyét a mű felhasználásához?

Művészeti alkotások esetén alapvetően kétféleképpen szerezhető meg a szerző hozzájárulása. Az. ún. „nagyjogos” felhasználáskor közvetlenül a szerző gyakorolja a szerzői jogokat és rendelkezik a műről, az egyénileg nem gyakorolható „kisjogos”szerzői jogokat (és jellemzően az ezekhez kapcsolódó jogdíjak nyilvántartását, beszedését) pedig közös jogkezelés útján különböző szerzői jogi szervezetek végzik. A kisjogos jogkezelés körébe tartozik pl. a nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés (pl. internetes megjelenés), mechanikai többszörözés (multimédia műben vagy adatbázisban történő felhasználás) engedélyezése is.

Magyarországon külön szervezete van az előadóművészeknek (EJI), a magyar hanglemezkiadóknak (MAHASZ), a filmszerzőknek és előállítóknak (FILMJUS), vizuális művészeknek (HUNGART) és a zeneszerzőknek, íróknak, szövegíróknak (Artisjus). Más közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződések alapján az Artisjus szinte a teljes zenei világrepertoárra vonatkozólag adhat engedélyt.

Meg kell jegyezni, a szerzői jog az előadóművészeket is védi, egy előadás esetében nemcsak a mű szerzőjének, hanem az előadóművésznek is szükség lehet az engedélyére!

Mikor kell kikérni az arculattervező engedélyét a honlap tartalmának megváltoztatásához?

A honlapon megjelenő szerzői művek átdolgozásához nem kell a tervező engedélye. A honlap egészének, mint gyűjteményes műnek az átszerkesztéséhez akkor szükséges engedély, ha az az oldal megjelenését jelentősen megváltoztatja. A honlap arculatának, színösszeállításának, grafikájának átalakításához minden esetben a tervező engedélyét kell kérni.

A tartalomszolgáltató és az arculattervező rendszerint olyan írásos felhasználási szerződést kötnek, amiben vállalkozási elemek is vannak. Ennek alapján a szolgáltató utóbb jogosult lesz a szerzőtől a felhasználáshoz szükséges változtatásokat kérni. Ha a szerző ezeket megtagadná, a tartalomszolgáltató a hozzájárulása nélkül is végrehajthatja a változtatásokat. Írásos szerződés hiányában a bíróság határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a szóban vagy ráutaló magatartással létrejött szerződést.