Felszólító levél: Mit tegyen, ha ilyet kap?
Egy felszólító levél kézhezvétele sok vállalkozás számára ijesztő élmény lehet. Az ilyen levél rendszerint azt állítja, hogy Ön megsértette valaki szellemi tulajdonjogát – például védjegyet, formatervezési mintát, szerzői jogot vagy szabadalmat – és azt követeli, hogy azonnal hagyja abba a jogsértőnek vélt tevékenységet.
De mit jelent pontosan egy ilyen levél Magyarországon és az Európai Unióban, és mit érdemes tenni, ha ilyet kap?
Egy felszólító levél kézhezvétele sok vállalkozás számára ijesztő élmény lehet. Az ilyen levél rendszerint azt állítja, hogy Ön megsértette valaki szellemi tulajdonjogát – például védjegyet, formatervezési mintát, szerzői jogot vagy szabadalmat – és azt követeli, hogy azonnal hagyja abba a jogsértőnek vélt tevékenységet.
De mit jelent pontosan egy ilyen levél, és mit érdemes tenni, ha ilyet kap?
1. Mi az a felszólító levél?
Ez nem bírósági végzés, hanem a jogtulajdonos hivatalos felszólítása. Általában tartalmazza:
a vélt jogsértés leírását,
a hivatkozott jogalapot (pl. védjegytörvény, szerzői jog),
a követelést a jogsértőnek vélt tevékenység megszüntetésére,
határidőt, és sokszor kártérítési vagy nyilatkozattételi igényt is.
Bár önmagában nem kötelező erejű, a figyelmen kívül hagyása perhez vezethet.
2. Hogyan reagáljon?
Őrizze meg a nyugalmát: a levél kézhezvétele még nem jelenti azt, hogy Ön ténylegesen jogsértést követett el.
Forduljon szakértőhöz: az ügyek többsége összetett, a határidők pedig rövidek.
Ne válaszoljon meggondolatlanul: minden elismerés vagy ígéret később felhasználható Ön ellen.
Gyűjtse össze a bizonyítékokat: dokumentálja, hogyan és mióta használja a megjelölést, terméket vagy művet.
3. Magyar és uniós gyakorlat
Magyarországon – ahogyan az EU legtöbb tagállamában – a jogtulajdonosokat bátorítják arra, hogy a pereskedés előtt megkíséreljenek egyezséget. A felszólító levél ennek az első lépése.
A bíróságok gyakran előnyben részesítik azokat a feleket, akik megpróbálták békésen rendezni a vitát. Ezért célszerű a levelet komolyan venni és szakszerűen reagálni – sok esetben ezzel elkerülhető a költséges pereskedés és a jó hírnév sérülése.
4. Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak
Vizsgálja meg a követelés megalapozottságát: valóban fennáll-e a jogsértés?
Mérje fel, mennyire erős a jog, amelyre hivatkoznak.
Gondolja át a tárgyalás vagy peren kívüli megállapodás lehetőségét (pl. licence, együttélési megállapodás).
Mérlegelje a kockázatokat: per, kártérítés, reputációs veszteség.
Összefoglalás
Egy felszólító levelet soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Bár önmagában nem bírósági döntés, jelzés értékű: a másik fél hajlandó jogi útra terelni az ügyet. Ugyanakkor lehetőséget is ad arra, hogy a vitát per nélkül rendezzék.
Mivel minden eset egyedi, a legbiztonságosabb, ha szakértő ügyvédhez vagy szabadalmi ügyvivőhöz fordul, aki segít a legmegfelelőbb stratégiát kialakítani.
Védjegyfigyelés: miért érdemes befektetni ebbe a szolgáltatásba?
Sok vállalkozás úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozásával lezárul a folyamat. A valóságban ez csak a kezdet: a jog valódi értéke attól függ, hogy időben észleli-e a jogosult a hasonló új bejelentéseket. Ebben segít a védjegyfigyelés, amely folyamatosan nyomon követi az újonnan közzétett védjegybejelentéseket.
Sok vállalkozás úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozásával lezárul a folyamat. A valóságban ez csak a kezdet: a jog valódi értéke attól függ, hogy időben észleli-e a jogosult a hasonló új bejelentéseket. Ebben segít a védjegyfigyelés, amely folyamatosan nyomon követi az újonnan közzétett védjegybejelentéseket.
1. Mit jelent a védjegyfigyelés?
A védjegyfigyelés során a szakértők rendszeresen ellenőrzik a hivatalok adatbázisait, hogy időben jelezzék, ha az Önéhez hasonló védjegybejelentést nyújtottak be.
Magyarországon a figyelés kiterjed az SZTNH, az EUIPO és a WIPO adatbázisaira.
Az EU-szintű figyelés nemcsak az EUIPO, hanem az összes tagállami nemzeti hivatal új bejelentéseit is lefedi.
2. Miért fontos?
Rövid határidő: Magyarországon és az EU-ban egyaránt csak 3 hónap áll rendelkezésre, hogy felszólaljon egy új bejelentéssel szemben. Ha lemarad, később már nincs lehetőség a lajstromozás megakadályozására.
Költséghatékonyság: egy időben benyújtott felszólalás sokkal olcsóbb, mint egy későbbi pereskedés.
Márka biztonság: a partnerek és befektetők számára is biztonságot jelent, ha látják, hogy Ön aktívan védi jogait.
3. Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak
Tekintse a védjegyfigyelést a lajstromozás szerves folytatásának.
Kérjen személyre szabott figyelést: az Ön iparágára és termékkategóriáira szabva.
Ne feledje: a bejegyzés önmagában kevés – a jog csak akkor érvényesíthető, ha időben észreveszik a hasonló új bejelentéseket.
Összefoglalás
A védjegyfigyelés nem luxus, hanem a védjegyjogvédelem elengedhetetlen része. Magyarországon és az EU-ban a monitoring szolgáltatás biztosítja, hogy Ön időben tudjon fellépni, és valóban megőrizhesse védjegye értékét.
Filmalkotás és a szerzői jog
A „film és más audiovizuális produkciója” két fő részre bontható. Egyrészt a műsorra, ami lefed minden televíziós műsorszámot; a hang vagy kép összekapcsolódó zárt egységet alkotó vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttese televíziós műsorsugárzás esetén. A másik pedig az egyéni és eredeti alkotói tevékenység eredményeként létrejövő filmalkotás.
A „film és más audiovizuális produkciója” két fő részre bontható. Egyrészt a műsorra, ami lefed minden televíziós műsorszámot; a hang vagy kép összekapcsolódó zárt egységet alkotó vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttese televíziós műsorsugárzás esetén. A másik pedig az egyéni és eredeti alkotói tevékenység révén létrejövő filmalkotás. A filmalkotásból eredő szerzői jogoknak három féle jogosultját lehet megkülönböztetni. Egyrészt a filmalkotás szerzőjét, melynek formái többek között a forgatókönyvíró, operatőr vagy figuratervező. A szerzőtől el kell választani a filmalkotás előállítóját, aki nem minősül szerzőnek, de a szerzői jogokkal általában ő rendelkezik, mivel szerződéses keretben a jogokat a szerző legtöbbször átruházza az előállítóra. Végül külön kategóriaként kezelendők a televíziós szervezetek.
Az említett szerződéses formát nevezzük megfilmesítési szerződésnek, ami tehát a szerző és a film előállítója között jön létre. A megfilmesítési szerződés az általánosabb formájú felhasználási szerződéshez képest sajátos eltérésekkel rendelkezik, mint például a jövőben megalkotandó műre vonatkozó felhasználási szerződés alapján átadott mű elfogadásáról a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. A megfilmesítési szerződés esetén ez az időtartam 6 hónap.
A megállapodásban a szerző átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot díj ellenében, kivétel a közös jogkezelésben érvényesülő egyes díjigényeket. Ezek nem kerülnek átruházásra, hanem felmerülő igényeit csak a közös jogkezelő útján érvényesítheti, aminek a kondíciói fentebb ismertetésre kerültek. Ezek a kivételek a következők. A terjesztés jogán belül a mű nyilvánosság részére történőhaszonkölcsönbe adás, illetve a mű bérbeadással történő terjesztése. A mű nyilvánossághoz való közvetítésének jogát illetően pedig csak közös jogkezelő útján adható engedély a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan tovább közvetítésre, végül a többszörözés joga tekintetében is csak ilyen jogkezelő egyesület útján lehet a díjigényt érvényesíteni.
Minden felhasználási módban külön-külön díjazás illeti meg a szerzőt. Azonban a szerződés megkötése olyan kötöttségekkel is jár, miszerint az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést a szerző. Ez a korlátozás kiterjed a rajz- vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint – a felek megállapodása esetén – a szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.
Az elmondottakból a szerzők számára relevanciával bír az, hogy a jogi szabályozás ketté bontja azokat a jogokat, amikkel kapcsolatban a szerző saját maga érvényesítheti az igényeit, illetve ahol a díjigényeit csak közös jogkezelő útján realizálhatja. A közös jogkezelők által kötött felhasználási szerződéseknél az egyes felhasználási módok esetében a fizetendő jogdíj összegét rendszeres időközönként előre megállapítja a FilmJUS és az az Artisjus az évente megjelentetett „jogdíjközleményeiben”.
Honlap és a szerzői jog
Sokan vélik úgy, hogy egy weblap tartalmát, megjelenését bárki lenyúlhatja. Nos, a szerzői jog a honlapokat is védi, ráadásul határokon túl is. Persze csak, ha megfelel a szerzői jog általános követelményeinek, azaz eredeti, önálló alkotásnak tekinthető.
Sokan vélik úgy, hogy egy weblap tartalmát, megjelenését bárki lenyúlhatja. Nos, a szerzői jog a honlapokat is védi, ráadásul határokon túl is. Persze csak, ha megfelel a szerzői jog általános követelményeinek, azaz eredeti, önálló alkotásnak tekinthető.
Hogyan védhető a honlap tartalma?
Minthogy a szerzői jogi védelem általános jellegű és a szerzőt a mű keletkezésétől fogva megilleti bármilyen külön intézkedés nélkül is, ezért a honlapokon elhelyezett tartalmak(írások, fotók, videók) is a hatálya alá tartoznak. A honlapon való közzétételükhöz a szerző hozzájárulása szükséges. A honlap design-ja képzőművészeti alkotásnak minősül, ezért az külön is védelmet élvez. A honlap, mint egyedi összeállítás gyűjteményes műnek számít, és akkor is megilleti a védelem, ha egyes részei, összetevői egyébként nem részesülhetnének védelemben.
Ki a honlap szerzője?
A honlapon elhelyezett szerzői művek esetében természetesen a mű alkotója a szerző, akinek az engedélye szükséges a mű felhasználásához. Az egész honlapnak, mint gyűjteményes műnek a szerzője a szerkesztő, de az ő jogai persze nem érintik az összeválogatott művek szerzőinek önálló jogait. Az általános gyakorlat szerint a szerkesztő a tartalomszolgáltató.
A honlap designjának, mint számítógépes grafikával létrehozott képzőművészeti alkotásnak a szerzője az arculattervező.
Hogyan lehet megszerezni a szerző engedélyét a mű felhasználásához?
Művészeti alkotások esetén alapvetően kétféleképpen szerezhető meg a szerző hozzájárulása. Az. ún. „nagyjogos” felhasználáskor közvetlenül a szerző gyakorolja a szerzői jogokat és rendelkezik a műről, az egyénileg nem gyakorolható „kisjogos”szerzői jogokat (és jellemzően az ezekhez kapcsolódó jogdíjak nyilvántartását, beszedését) pedig közös jogkezelés útján különböző szerzői jogi szervezetek végzik. A kisjogos jogkezelés körébe tartozik pl. a nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés (pl. internetes megjelenés), mechanikai többszörözés (multimédia műben vagy adatbázisban történő felhasználás) engedélyezése is.
Magyarországon külön szervezete van az előadóművészeknek (EJI), a magyar hanglemezkiadóknak (MAHASZ), a filmszerzőknek és előállítóknak (FILMJUS), vizuális művészeknek (HUNGART) és a zeneszerzőknek, íróknak, szövegíróknak (Artisjus). Más közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződések alapján az Artisjus szinte a teljes zenei világrepertoárra vonatkozólag adhat engedélyt.
Meg kell jegyezni, a szerzői jog az előadóművészeket is védi, egy előadás esetében nemcsak a mű szerzőjének, hanem az előadóművésznek is szükség lehet az engedélyére!
Mikor kell kikérni az arculattervező engedélyét a honlap tartalmának megváltoztatásához?
A honlapon megjelenő szerzői művek átdolgozásához nem kell a tervező engedélye. A honlap egészének, mint gyűjteményes műnek az átszerkesztéséhez akkor szükséges engedély, ha az az oldal megjelenését jelentősen megváltoztatja. A honlap arculatának, színösszeállításának, grafikájának átalakításához minden esetben a tervező engedélyét kell kérni.
A tartalomszolgáltató és az arculattervező rendszerint olyan írásos felhasználási szerződést kötnek, amiben vállalkozási elemek is vannak. Ennek alapján a szolgáltató utóbb jogosult lesz a szerzőtől a felhasználáshoz szükséges változtatásokat kérni. Ha a szerző ezeket megtagadná, a tartalomszolgáltató a hozzájárulása nélkül is végrehajthatja a változtatásokat. Írásos szerződés hiányában a bíróság határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a szóban vagy ráutaló magatartással létrejött szerződést.