Bejelentési nap és elsőbbségi nap, mi a különbség?
Az iparjogvédelmi oltalmak világában az időzítés kulcsszerepet játszik. Nem véletlen, hogy a nemzetközi rendszer egyik alappillére a Párizsi Uniós Egyezmény, amely több mint 170 országban biztosítja a bejelentők számára az elsőbbségi jogot.
Ahhoz azonban, hogy ezt tudatosan és biztonsággal ki lehessen használni, fontos tisztában lenni két alapfogalommal: a bejelentési nappal és az elsőbbségi nappal.
Mi a bejelentési nap?
A bejelentési nap az a dátum, amikor az iparjogvédelmi bejelentést (védjegy, szabadalom, formatervezési minta) az illetékes hivatal érvényesen befogadja.
Ez a dátum azért kiemelten fontos, mert:
ettől az időponttól indulnak a jogszabályban rögzített határidők,
a bejelentés sorrendjét ehhez viszonyítják,
ez lesz az alapértelmezett dátum, ha nem kérünk elsőbbséget.
Egyszerűen fogalmazva: a bejelentési nap az a pillanat, amikor a jogi folyamat hivatalosan megkezdődik.
Mi az elsőbbségi nap?
Az elsőbbségi nap egy korábbi bejelentés dátuma, amelyre egy későbbi bejelentés hivatkozik. Ennek lényege, hogy a későbbi bejelentést úgy kell elbírálni, mintha azt már a korábbi időpontban nyújtották volna be.
Ez különösen fontos akkor, ha:
több országban szeretnénk oltalmat szerezni,
nemzetközi vagy regionális (pl. EU-s) bejelentést tervezünk,
fennáll a veszélye annak, hogy mások hasonló megoldást jelentenek be időközben.
Belső elsőbbség
A belső elsőbbség akkor merül fel, amikor ugyanazon országon vagy jogrendszeren belül történik több bejelentés, és a későbbi bejelentés az elsőre hivatkozik.
Ez gyakran előfordul például szabadalmi bejelentésnél, amikor egy korábbi nemzeti bejelentés alapján később újabb szabadalmi bejelentés kerül benyújtásra ugyanazon találmány esetén,
A belső elsőbbség célja ugyanaz: megőrizni az eredeti bejelentés időbeli előnyét, miközben rugalmasabb bejelentési stratégiát tesz lehetővé.
A bejelentési nap és az elsőbbségi nap dátuma lehet azonos, de nemzetközi vagy összetettebb stratégiák esetén gyakran eltér.
Mennyi idő áll rendelkezésre az elsőbbség igénylésére?
A Párizsi Uniós Egyezmény az alábbi határidőket biztosítja:
Védjegyek: 6 hónap
Formatervezési mintaoltalmak: 6 hónap
Szabadalmak: 12 hónap
Tehát ennyi idő áll rendelkezésre arra, hogy hazai bejelentésünk után egy külföldi eljárást is elindítsunk. E határidők elmulasztása esetén az elsőbbségi jog elveszik, és a későbbi bejelentések már csak a saját bejelentési napjuk alapján élveznek védelmet. Magát az elsőbbséget általában 2 hónapig van lehetőség igényelni egy bejelentés után és szükséges a korábbi bejelentést alátámasztó iratok benyújtása is.
Miért különösen fontos ez a gyakorlatban?
Elsőbbségi jog nélkül könnyen megelőzhetnek versenytársak: például védjegyeknél a korábbi jogosult elsőbbsége alapján hatékonyan felléphet a későbbi védjegybejelentésekkel szemben például felszólalási eljárásban.
Elsőbbségi jog segítségével a bejelentő időt nyerhet a stratégiai döntésekhez: egy első hazai bejelentéssel „lefoglalható” az időbeli elsőbbség, miközben a bejelentőnek még több hónap áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy mely további országokban vagy rendszerekben kíván oltalmat szerezni.
Szabadalmaknál elkerülhető, hogy egy korábbi hazai bejelentés a későbbi külföldi bejelentésnél újdonságrontóvá váljon: az elsőbbség biztosítja, hogy a külföldi eljárásban is az eredeti bejelentési nap számítson.