Ellopott szabadalom a Zootropolis 2-ben: hogyan működne ez a valóságban?

A Zootropolis 2 egyik fontos cselekményszála egy ellopott szabadalom körül forog. A történet szerint egy innovatív technológiát, a város klímáját szabályozó rendszert egy feltalálótól eltulajdonítanak, majd hamis szabadalommal más nevére írják.

Bár ez izgalmas történeti elem, a valós szabadalmi rendszer több ponton is eltér attól, ahogyan a film bemutatja.

Forrás: Disney

A Disney által forgalmazott Zootropolis film második részében az eredeti feltaláló egy mérnök és innovátor, Agnes Akigyó (angolul: Agnes De’Snake), aki kitalálta a különböző éghajlatokat létrehozó időjárásfalakat, amely alapján a filmben szereplő város, Zootropolis működik.  Azért tervezte meg, hogy minden faj számára élhető környezetet teremtsen a városban.

A projekt megvalósításához azonban befektetőre volt szüksége, ezért tervét és szabadalmát egy vállalkozónak, Ebenezer Hiúztonnak (angolul Ebenezer Lynxley) mutatta be. A történet fordulópontja az, hogy Hiúzton ellopja az ötletet, eltávolítja az eredeti szabadalmi dokumentumot, majd hamis szabadalommal saját találmányaként tünteti fel a technológiát.

A filmben később Agnes dédunokája, Gary Akígyó (angolul: Gary De’Snake) próbálja megszerezni az eredeti szabadalmi dokumentumot, amely bizonyítaná a valódi feltaláló személyét és helyreállítaná a történelmi igazságot.

A modern szabadalmi rendszerekben a találmányok védelme hivatalos eljárás keretében történik. A szabadalmi bejelentések nyilvántartásba kerülnek, a feltalálói minőséget és a jogosultságot szükség esetén bizonyítási eljárásokban vizsgálják, és a szabadalmak nem egyetlen fizikai dokumentumhoz kötődnek, hanem hivatalos adatbázisokban szerepelnek. Emiatt egy szabadalom teljes „eltűnése” vagy eltulajdonítása a gyakorlatban jóval nehezebb lenne, mint ahogy azt a film sugallja.

A szabadalom ráadásul időben korlátozott jog, azaz nem érvényes örökké. A legtöbb országban, így Európában és Magyarországon is, legfeljebb 20 évig érvényes a bejelentés napjától számítva, feltéve hogy a jogosult évente megfizeti a fenntartási díjakat. Az oltalmi idő lejárta után a találmány közkincsbe kerül, vagyis bárki szabadon felhasználhatja és továbbfejlesztheti. 

A filmben a szabadalmi ügyintézés egy humoros jelenetben jelenik meg, ahol egy lajhár pecsételi le a dokumentumokat. A valóságban azonban a szabadalom megszerzése több lépésből álló vizsgálati folyamat, amelyben a hivatal ellenőrzi a találmány újdonságát és feltalálói jellegét. Ezért egy szabadalmi bejelentés elbírálása általában átlagosan körülbelül 3–4 évig is eltart.

A Zootropolis 2 története jól mutatja, hogy egy innovatív ötlet milyen nagy értéket képviselhet. A valóságban azonban a találmányok megfelelő védelme nem a véletlenen múlik: érdemes minél hamarabb megtenni a szükséges lépéseket a szellemi tulajdon védelmére.

A szabadalmi rendszerben ugyanis a bejelentés időpontja kulcsfontosságú, ezért egy új technológia vagy műszaki megoldás esetén célszerű minél előbb szabadalmi bejelentést tenni. Ez biztosíthatja, hogy a feltaláló vagy a vállalkozás később jogszerűen élhessen a találmányából származó előnyökkel.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egy körültekintő konzultáció során segítünk a legfontosabb jogi teendők tisztázásában.

PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés: előnyök és hátrányok

A globális piacon működő innovatív vállalkozások számára egyre fontosabb, hogy találmányaikat több országban is megfelelő szabadalmi oltalommal védjék. Ennek egyik legfontosabb eszköze a PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen eljárással több országban is megkezdhető legyen a szabadalomszerzés folyamata.

Az alábbi cikkben bemutatjuk, mi a PCT rendszer lényege, valamint melyek a PCT bejelentés legfontosabb előnyei és hátrányai a gyakorlatban.

Mi az a PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés?

A PCT (Patent Cooperation Treaty) egy nemzetközi szerződés, amely lehetővé teszi, hogy egy találmányra egyetlen bejelentéssel több országban lehessen szabadalmi oltalmat igényelni. A rendszert a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) működteti, és jelenleg több mint 150 ország csatlakozott hozzá.

A PCT rendszer lényege, hogy a feltaláló vagy vállalkozás egy nemzetközi bejelentéssel indítja el a szabadalmi folyamatot, amely később nemzeti vagy regionális eljárásokban folytatódik az egyes országokban.

Fontos azonban hangsúlyozni: a PCT nem eredményez „világszabadalmat”. A szabadalmi oltalmat továbbra is az egyes országok szabadalmi hivatalai adják meg a nemzeti szakaszban.

A PCT eljárás fő szakaszai

A nemzetközi szabadalmi bejelentési folyamat két fő szakaszból áll.

1. Nemzetközi szakasz

Ebben a fázisban történik:

• a nemzetközi szabadalmi bejelentés benyújtása,

• a nemzetközi újdonságkutatás,

• az írásos vélemény a szabadalmazhatóságról,

• a bejelentés közzététele.

Ez a szakasz segít felmérni, hogy a találmány mennyire esélyes a szabadalom megszerzésére.

2. Nemzeti vagy regionális szakasz

A bejelentőnek általában 30 vagy 31 hónapon belül kell eldöntenie, mely országokban kívánja folytatni a szabadalmi eljárást.

Ebben a fázisban történik például:

• fordítások benyújtása,

• nemzeti díjak megfizetése,

• helyi képviselők megbízása.

A PCT bejelentés előnyei

1. Több ország lefedése egyetlen bejelentéssel

A PCT lehetővé teszi, hogy egyetlen nemzetközi bejelentéssel számos országban meginduljon a szabadalmi eljárás, ami jelentős adminisztratív egyszerűsítést jelent.

Ez különösen előnyös azoknak a vállalkozásoknak, amelyek több piacon is szeretnék értékesíteni innovációjukat.

2. Időnyerés a szabadalmi stratégia kidolgozásához

A PCT rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a bejelentő akár 30 hónapot is nyerhet a nemzeti bejelentések előtt, így több idő áll rendelkezésre a stratégiai döntésekhez.

Ez idő alatt lehetőség nyílik:

• piackutatásra

• befektetők bevonására

• licencpartnerek keresésére

• a termék fejlesztésére

3. Nemzetközi kutatási jelentés és szakmai visszajelzés

A nemzetközi újdonságkutatás és írásos vélemény értékes információt ad a találmány szabadalmazhatóságáról, és segít javítani a bejelentést a későbbi nemzeti eljárások előtt.

Ez növelheti a sikeres szabadalomszerzés esélyét.

4. A költségek későbbre halasztása

A PCT eljárás lehetővé teszi, hogy a jelentős nemzeti bejelentési költségek később merüljenek fel, így a vállalkozások jobban tudják ütemezni a szabadalmi befektetéseket.

A PCT bejelentés hátrányai

1. Nem ad közvetlen szabadalmat

A PCT csak egy nemzetközi bejelentési rendszer, és nem biztosít automatikusan érvényes szabadalmi oltalmat. A tényleges oltalom megszerzése minden országban külön eljárást igényel.

2. Magas költségek a nemzeti szakaszban

A nemzeti fázisban jelentős költségek merülhetnek fel, például:

• fordítási díjak,

• helyi szabadalmi ügyvivők díjai,

• nemzeti hivatalos díjak.

Ha a bejelentő sok országban kíván oltalmat szerezni, a teljes költség jelentős lehet.

3. Hosszabb teljes eljárási idő

A PCT eljárás gyakran meghosszabbítja a szabadalom megszerzésének idejét, mivel a nemzeti szakasz csak a nemzetközi fázis után kezdődik.

Ez bizonyos esetekben lassíthatja a piaci stratégiát.

Mikor érdemes PCT bejelentést tenni?

A PCT rendszer különösen akkor lehet előnyös, ha:

• a találmány nemzetközi piacon értékesíthető,

• több országban szeretnének szabadalmat szerezni,

• időre van szükség a piac és a technológia értékelésére,

• a vállalkozás befektetőket vagy licencpartnereket keres.

Amennyiben a találmány csak néhány országban releváns, gyakran gazdaságosabb lehet a közvetlen nemzeti vagy regionális bejelentés.

Összegzés

A PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés az egyik legfontosabb eszköz a globális szabadalmi stratégia kialakításában.

Legfontosabb előnyei:

• egyetlen bejelentéssel több ország lefedése

• akár 30 hónapos döntési idő

• nemzetközi kutatási jelentés

• költségek későbbre halasztása

Hátrányai:

• nem ad közvetlen szabadalmi oltalmat

• a nemzeti szakasz költséges lehet

• a teljes eljárás hosszabb ideig tarthat

Megfelelő stratégia és szakértői támogatás mellett azonban a PCT rendszer hatékony eszköz lehet a magyar innovációk nemzetközi védelmére.

Gyakori kérdések

Van „világszabadalom”?
Nem. A PCT csak egy nemzetközi bejelentési rendszer, de a szabadalmat az egyes országok adják meg.

Mennyi idő áll rendelkezésre a nemzeti szakaszba lépésre?
A legtöbb ország esetében a határidő 30 vagy 31 hónap az elsőbbségi dátumtól számítva.

Hány országban lehet PCT alapján oltalmat kérni?
A rendszer jelenleg több mint 150 tagállamot foglal magában. Az országok jelenlegi listája itt elérhető.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egy körültekintő konzultáció során segítünk a legfontosabb jogi teendők tisztázásában.

2026-os IP trendek Magyarországon – mire érdemes figyelniük a vállalkozásoknak?

A szellemi tulajdon védelme az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül, és 2026-ban is több olyan trend figyelhető meg Magyarországon és az Európai Unióban, amely közvetlen hatással van a vállalkozások IP-stratégiájára. Az új technológiák, különösen a mesterséges intelligencia térnyerése, az egyre digitalizáltabb gazdaság, valamint az uniós szintű szabályozási változások új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek az iparjogvédelem és a szerzői jog területén.

Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb 2026-os IP trendeket Magyarországon, amelyekre célszerű figyelniük a vállalkozásoknak, startupoknak és innovációs szereplőknek.

1. A mesterséges intelligencia és az IP találkozása

A mesterséges intelligencia az egyik legnagyobb hatással bíró technológiai trend a szellemi tulajdon területén. Az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozása (AI Act) már megkezdte hatását a magyar jogrendszerben is, és a végrehajtásához kapcsolódó hazai szabályok elfogadása 2025-ben indult el.

A gyakorlatban ez több IP-jogi kérdést is felvet:

• ki tekinthető szerzőnek vagy feltalálónak AI által generált tartalom esetén;

• hogyan kezelhető a generatív AI által használt tanítóadatok szerzői jogi státusza;

• milyen felelősség terheli a fejlesztőt, az üzemeltetőt vagy a felhasználót.

A vállalkozások számára ezért egyre fontosabbá válik, hogy AI-projektek esetén már a fejlesztési fázisban kialakítsák az IP- és adatkezelési stratégiát.

2. Növekvő jelentőségű védjegystratégia a digitális gazdaságban

A digitalizáció és az online szolgáltatások robbanásszerű növekedése jelentősen növelte a védjegybejelentések számát a technológiai és AI-alapú szolgáltatások területén.

A vállalkozások számára a védjegy már nem csupán marketingeszköz, hanem:

• versenyelőnyt biztosító eszköz,

• a befektetők számára értékesíthető IP-asset,

• valamint a digitális piacokon történő márkavédelem kulcsa.

2026-ban várhatóan tovább nő az olyan védjegyek száma, amelyek:

• szoftverekhez,

• AI-platformokhoz,

• digitális szolgáltatásokhoz.

3. Designvédelem szerepének erősödése

A globális e-kereskedelem és az online utánzatok terjedése miatt egyre több vállalkozás fordul a formatervezési minták oltalma felé.

A design oltalom különösen fontos az alábbi szektorokban:

• technológiai eszközök,

• fogyasztási cikkek,

• divatipar.

A digitális platformokon történő gyors másolás miatt a cégek egyre gyakrabban alkalmazzák a design- és védjegyvédelem kombinációját a termékek védelmére.

4. Az IP mint üzleti eszköz és finanszírozási faktor

Az IP-jogok egyre inkább üzleti és pénzügyi eszközzé válnak. Magyarországon is növekszik az érdeklődés az IP-értékelés és az IP-alapú finanszírozás iránt, amely segítheti a startupokat és innovatív vállalkozásokat a tőkebevonásban.

A szellemi tulajdon nem csupán jogi védelem, hanem:

• licencelhető eszköz,

• befektetési értékkel bíró vagyon,

• valamint a vállalatérték egyik kulcsfontosságú eleme.

A magyar IP-rendszer nemzetközi szinten fejlett és az EU szabályaival harmonizált, ami kedvező környezetet biztosít az innováció számára.

5. A digitalizáció és az IP-eljárások modernizációja

Az iparjogvédelmi eljárások digitalizációja szintén fontos trend. A magyar szellemi tulajdonvédelmi rendszer fejlesztésének egyik célja az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása, valamint a digitális ügyintézés bővítése.

A digitális platformok fejlesztése lehetővé teszi:

• a gyorsabb bejelentéseket,

• a hatékonyabb ügyintézést,

• valamint a vállalkozások számára az IP-portfólió egyszerűbb kezelését.

6. Adatvédelem és IP egyre szorosabb kapcsolata

A mesterséges intelligencia és a nagy adatbázisok használata miatt az IP-jog és az adatvédelem kapcsolata is erősödik.

A szakmai elemzések szerint az adatkezelés már nem pusztán megfelelési kérdés, hanem kulcsfontosságú tényező a vállalati felelősség és az innováció szempontjából.

Ez különösen fontos:

• AI-fejlesztések,

• szoftveres megoldásokat nyújtó szolgáltatások (SaaS)

• adatalapú üzleti modellek esetén.

Összegzés

2026-ban a szellemi tulajdon védelme Magyarországon egyre komplexebb területté válik. A legfontosabb trendek közé tartozik:

• a mesterséges intelligencia és az IP kapcsolatának erősödése,

• a digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódó védjegyek növekedése,

• a designvédelem szerepének erősödése,

• az IP mint üzleti és finanszírozási eszköz megjelenése,

• valamint az eljárások digitalizációja.

A vállalkozások számára ezért kulcsfontosságú, hogy IP-stratégiájukat folyamatosan aktualizálják, és időben gondoskodjanak innovációik jogi védelméről.

Amennyiben vállalkozása szellemi tulajdon védelmével, védjegybejelentéssel, szabadalmi stratégiával vagy AI-projektek IP-kérdéseivel kapcsolatban kérne tanácsot, érdemes szakértő IP jogi tanácsadóhoz fordulni.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egy körültekintő konzultáció során segítünk a legfontosabb jogi teendők tisztázásában.

Bejelentési nap és elsőbbségi nap, mi a különbség?

Az iparjogvédelmi oltalmak világában az időzítés kulcsszerepet játszik. Nem véletlen, hogy a nemzetközi rendszer egyik alappillére a Párizsi Uniós Egyezmény, amely több mint 170 országban biztosítja a bejelentők számára az elsőbbségi jogot.

Ahhoz azonban, hogy ezt tudatosan és biztonsággal ki lehessen használni, fontos tisztában lenni két alapfogalommal: a bejelentési nappal és az elsőbbségi nappal.

Mi a bejelentési nap?

A bejelentési nap az a dátum, amikor az iparjogvédelmi bejelentést (védjegy, szabadalom, formatervezési minta) az illetékes hivatal érvényesen befogadja.

Ez a dátum azért kiemelten fontos, mert:

• ettől az időponttól indulnak a jogszabályban rögzített határidők,

• a bejelentés sorrendjét ehhez viszonyítják,

• ez lesz az alapértelmezett dátum, ha nem kérünk elsőbbséget.

Egyszerűen fogalmazva: a bejelentési nap az a pillanat, amikor a jogi folyamat hivatalosan megkezdődik.

Mi az elsőbbségi nap?

Az elsőbbségi nap egy korábbi bejelentés dátuma, amelyre egy későbbi bejelentés hivatkozik. Ennek lényege, hogy a későbbi bejelentést úgy kell elbírálni, mintha azt már a korábbi időpontban nyújtották volna be.

Ez különösen fontos akkor, ha:

• több országban szeretnénk oltalmat szerezni,

• nemzetközi vagy regionális (pl. EU-s) bejelentést tervezünk,

• fennáll a veszélye annak, hogy mások hasonló megoldást jelentenek be időközben.

Belső elsőbbség

A belső elsőbbség akkor merül fel, amikor ugyanazon országon vagy jogrendszeren belül történik több bejelentés, és a későbbi bejelentés az elsőre hivatkozik.

Ez gyakran előfordul például szabadalmi bejelentésnél, amikor egy korábbi nemzeti bejelentés alapján később újabb szabadalmi bejelentés kerül benyújtásra ugyanazon találmány esetén,

A belső elsőbbség célja ugyanaz: megőrizni az eredeti bejelentés időbeli előnyét, miközben rugalmasabb bejelentési stratégiát tesz lehetővé.

A bejelentési nap és az elsőbbségi nap dátuma lehet azonos, de nemzetközi vagy összetettebb stratégiák esetén gyakran eltér.

Mennyi idő áll rendelkezésre az elsőbbség igénylésére?

A Párizsi Uniós Egyezmény az alábbi határidőket biztosítja:

• Védjegyek: 6 hónap

• Formatervezési mintaoltalmak: 6 hónap

• Szabadalmak: 12 hónap

Tehát ennyi idő áll rendelkezésre arra, hogy hazai bejelentésünk után egy külföldi eljárást is elindítsunk. E határidők elmulasztása esetén az elsőbbségi jog elveszik, és a későbbi bejelentések már csak a saját bejelentési napjuk alapján élveznek védelmet. Magát az elsőbbséget általában 2 hónapig van lehetőség igényelni egy bejelentés után és szükséges a korábbi bejelentést alátámasztó iratok benyújtása is.

Miért különösen fontos ez a gyakorlatban?

• Elsőbbségi jog nélkül könnyen megelőzhetnek versenytársak: például védjegyeknél a korábbi jogosult elsőbbsége alapján hatékonyan felléphet a későbbi védjegybejelentésekkel szemben például felszólalási eljárásban.

• Elsőbbségi jog segítségével a bejelentő időt nyerhet a stratégiai döntésekhez: egy első hazai bejelentéssel „lefoglalható” az időbeli elsőbbség, miközben a bejelentőnek még több hónap áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy mely további országokban vagy rendszerekben kíván oltalmat szerezni.

• Szabadalmaknál elkerülhető, hogy egy korábbi hazai bejelentés a későbbi külföldi bejelentésnél újdonságrontóvá váljon: az elsőbbség biztosítja, hogy a külföldi eljárásban is az eredeti bejelentési nap számítson.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egy körültekintő konzultáció során segítünk a legfontosabb jogi teendők tisztázásában.

Szín mint védjegy: híres esetek és amit érdemes tudnia

Sokan felteszik a kérdést: lehet-e egyetlen színt levédetni védjegyként?
A válasz: igen, de csak szigorú feltételek mellett.

Az Európai Unióban és Magyarországon akkor lajstromozható egy színvédjegy, ha az adott színt a fogyasztók már egyértelműen egy vállalkozáshoz kötik, és pontosan be is lehet azonosítani (pl. Pantone-kód alapján). Ezért önmagában a legtöbb szín nem alkalmas védjegyoltalomra – csak ha a használat révén megszerezte a megkülönböztető képességet.

Híres példák a világban

• Tiffany-kék (Pantone 1837): az ikonikus ékszeres dobozok miatt a vásárlók világszerte ehhez a márkához társítják.

• Milka-lila (Pantone 2685C): évtizedes reklámkampányok és intenzív piaci jelenlét után sikerült lajstromoztatni.

• Louboutin-piros talp: az EU-ban „pozícióvédjegyként” ismerték el, mivel a piros szín a cipőtalpon egyedülállóvá és közismertté vált.

• Telekom magenta: a Deutsche Telekom több országban levédette a jellegzetes magenta színt (Pantone Rhodamine Red U / RAL 4010). Azonban a Benelux országokban a védjegyet törölték, mert nem tudták minden érintett országban (Hollandia, Belgium, Luxemburg) hitelt érdemlően bizonyítani a megkülönböztető képességet.

Ezek a példák jól mutatják: a színek levédése lehetséges, de komoly bizonyítékok kellenek hozzá.

Mit vizsgál a hivatal?

Az SZTNH és az EUIPO azonos alapelvek szerint jár el:

• A színt pontos kóddal (Pantone, RAL) kell meghatározni.

• A fogyasztók számára a színnek megkülönböztető erővel kell bírnia.

• Ha a szín önmagában nem elég különleges, csak akkor kaphat oltalmat, ha a használat révén közismertté vált az adott vállalkozáshoz kötődve (szerzett megkülönböztető képesség).

Ezért a hivatal gyakran kér piackutatási felméréseket, reklámköltési adatokat és forgalmi számokat.

Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak

• Önmagában egy színre bejelentést tenni kockázatos. Ha nincs erős bizonyíték, a hivatal valószínűleg elutasítja.

• Logóval együtt egyszerűbb: sokkal könnyebb egy színnel kombinált ábrás védjegyet lajstromoztatni.

• Készüljön bizonyítékokkal: ha a szín kulcseleme a márkájának, gyűjtse össze a reklámanyagokat, piackutatásokat, ismertségi adatokat.

Összefoglalás

A színvédjegy lehet értékes és erős eszköz – de csak kevés vállalkozás számára elérhető. Ahhoz, hogy a fogyasztók egy színt valóban az Ön márkájával azonosítsanak, hosszú távú, intenzív és következetes piaci jelenlét szükséges.

Magyarországon és az EU-ban is ugyanaz a szabály: önmagában egy színt csak akkor lajstromoznak, ha bizonyítani tudja a megszerzett megkülönböztető képességet.

Mielőtt színvédjegy bejelentésére készülne, mindenképp érdemes szakértőhöz fordulnia, aki felméri az esélyeket és a szükséges bizonyítékokat.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egy körültekintő konzultáció során segítünk a legfontosabb jogi teendők tisztázásában.

Felszólító levél: Mit tegyen, ha ilyet kap?

Egy felszólító levél kézhezvétele sok vállalkozás számára ijesztő élmény lehet. Az ilyen levél rendszerint azt állítja, hogy Ön megsértette valaki szellemi tulajdonjogát – például védjegyet, formatervezési mintát, szerzői jogot vagy szabadalmat – és azt követeli, hogy azonnal hagyja abba a jogsértőnek vélt tevékenységet.

De mit jelent pontosan egy ilyen levél, és mit érdemes tenni, ha ilyet kap?

1. Mi az a felszólító levél?

Ez nem bírósági végzés, hanem a jogtulajdonos hivatalos felszólítása. Általában tartalmazza:

• a vélt jogsértés leírását,

• a hivatkozott jogalapot (pl. védjegytörvény, szerzői jog),

• a követelést a jogsértőnek vélt tevékenység megszüntetésére,

• határidőt, és sokszor kártérítési vagy nyilatkozattételi igényt is.

Bár önmagában nem kötelező erejű, a figyelmen kívül hagyása perhez vezethet.

2. Hogyan reagáljon?

• Őrizze meg a nyugalmát: a levél kézhezvétele még nem jelenti azt, hogy Ön ténylegesen jogsértést követett el.

• Forduljon szakértőhöz: az ügyek többsége összetett, a határidők pedig rövidek.

• Ne válaszoljon meggondolatlanul: minden elismerés vagy ígéret később felhasználható Ön ellen.

• Gyűjtse össze a bizonyítékokat: dokumentálja, hogyan és mióta használja a megjelölést, terméket vagy művet.

3. Magyar és uniós gyakorlat

Magyarországon – ahogyan az EU legtöbb tagállamában – a jogtulajdonosokat bátorítják arra, hogy a pereskedés előtt megkíséreljenek egyezséget. A felszólító levél ennek az első lépése.

A bíróságok gyakran előnyben részesítik azokat a feleket, akik megpróbálták békésen rendezni a vitát. Ezért célszerű a levelet komolyan venni és szakszerűen reagálni – sok esetben ezzel elkerülhető a költséges pereskedés és a jó hírnév sérülése.

4. Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak

• Vizsgálja meg a követelés megalapozottságát: valóban fennáll-e a jogsértés?

• Mérje fel, mennyire erős a jog, amelyre hivatkoznak.

• Gondolja át a tárgyalás vagy peren kívüli megállapodás lehetőségét (pl. licence, együttélési megállapodás).

• Mérlegelje a kockázatokat: per, kártérítés, reputációs veszteség.

Összefoglalás

Egy felszólító levelet soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Bár önmagában nem bírósági döntés, jelzés értékű: a másik fél hajlandó jogi útra terelni az ügyet. Ugyanakkor lehetőséget is ad arra, hogy a vitát per nélkül rendezzék.

Mivel minden eset egyedi, a legbiztonságosabb, ha szakértő ügyvédhez vagy szabadalmi ügyvivőhöz fordul, aki segít a legmegfelelőbb stratégiát kialakítani.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egy körültekintő konzultáció során segítünk a legfontosabb jogi teendők tisztázásában.

Védjegyfigyelés: miért érdemes befektetni ebbe a szolgáltatásba?

Sok vállalkozás úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozásával lezárul a folyamat. A valóságban ez csak a kezdet: a jog valódi értéke attól függ, hogy időben észleli-e a jogosult a hasonló új bejelentéseket. Ebben segít a védjegyfigyelés, amely folyamatosan nyomon követi az újonnan közzétett védjegybejelentéseket.

1. Mit jelent a védjegyfigyelés?

A védjegyfigyelés során a szakértők rendszeresen ellenőrzik a hivatalok adatbázisait, hogy időben jelezzék, ha az Önéhez hasonló védjegybejelentést nyújtottak be.

• Magyarországon a figyelés kiterjed az SZTNH, az EUIPO és a WIPO adatbázisaira.

• Az EU-szintű figyelés nemcsak az EUIPO, hanem az összes tagállami nemzeti hivatal új bejelentéseit is lefedi.

2. Miért fontos?

• Rövid határidő: Magyarországon és az EU-ban egyaránt csak 3 hónap áll rendelkezésre, hogy felszólaljon egy új bejelentéssel szemben. Ha lemarad, később már nincs lehetőség a lajstromozás megakadályozására.

• Költséghatékonyság: egy időben benyújtott felszólalás sokkal olcsóbb, mint egy későbbi pereskedés.

• Márka biztonság: a partnerek és befektetők számára is biztonságot jelent, ha látják, hogy Ön aktívan védi jogait.

3. Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak

• Tekintse a védjegyfigyelést a lajstromozás szerves folytatásának.

• Kérjen személyre szabott figyelést: az Ön iparágára és termékkategóriáira szabva.

• Ne feledje: a bejegyzés önmagában kevés – a jog csak akkor érvényesíthető, ha időben észreveszik a hasonló új bejelentéseket.

Összefoglalás

A védjegyfigyelés nem luxus, hanem a védjegyjogvédelem elengedhetetlen része. Magyarországon és az EU-ban a monitoring szolgáltatás biztosítja, hogy Ön időben tudjon fellépni, és valóban megőrizhesse védjegye értékét.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és egy körültekintő konzultáció során segítünk a legfontosabb jogi teendők tisztázásában.

Védjegy és szabadalom útikalauz nem stopposoknak, hanem vállalkozóknak

Védjegy és szabadalom. Két kulcsfontosságú téma, amelyek kapcsán meglepően hiányos a vállalkozók tudása. Holott egy ötlet, jól csengő márkanév vagy különleges termék évekre meghatározhatja egy cég eredményeit, sikerét, jövőjét.

A jogi védelem kérdésköre gyakran mégis csak akkor kerül elő, amikor már baj van. Például akkor, ha valaki más már lefoglalta, amit Ön kitalált. A cikk segít a megelőzésben, illetve a védjegy és szabadalom témakörének átlátásában.

Mikor kerüljön napirendre a védjegy és szabadalom témaköre?

Minél előbb, annál jobb. Az üzleti életben gyakran az nyer, aki időben lép. Bár egy ötlet még nem védhető, de amint névként, logóként, design elemként vagy technológiaként formát ölt, már érdemes megvizsgálni a védelem lehetőségeit.

Akár a weboldalunk vagy az első közösségi média megjelenésünk is leleplezheti, amit építünk. Innentől kezdve más is felfigyelhet rá. Ha nincs védelem, akkor bárki bejegyezheti és szabadon felhasználhatja azt, amink van.

Hiszen a név nem attól a miénk, hogy használjuk, hanem attól, hogy hivatalosan bejegyeztettük. Logó, ötlet, termék vagy védelem kérdéskörben a következő sorrendet javasoljuk:

1. Először történjen meg annak az ellenőrzése, hogy szabad-e, amit kitaláltunk.

2. Utána gondoskodjunk a jogi védelemről.

3. Ezután minden további nélkül publikálhatjuk, amit szeretnénk.

Védjegy vagy szabadalom, mikor melyik kellhet?

Amit célszerű észben tartani, hogy a védjegy egy márkát azonosít. Például nevet, logót, szlogent, vagy bármely olyan vizuális és jellegbeli elemet, amely alapján a vásárló megkülönbözteti az adott terméket vagy szolgáltatást a többitől.

Tehát, ha van egy ütős márkanév, grafikai arculat, vagy szlogen, amit hosszú távon használni szeretnénk és gondoskodni akarunk a jogi védelemről, akkor védjegybejelentésre van szükség.

Ezzel szemben a szabadalom műszaki megoldást véd. Tehát, ha valamilyen technikai újdonságot fejlesztettünk (pl. új eljárást, szerkezetet, összetételt), akkor szabadalommal lehet biztosítani, hogy azt csak mi használhassuk üzleti célra akár 20 éven át.

Fiktív példák:

● Ha kifejlesztettünk egy különleges csomagolási technikát, akkor a szabadalom az, amit kereshetünk.

● De ha ehhez egy emlékezetes márkanevet és színvilágot is kitaláltunk, azokat védjegy segítségével tudjuk biztosítani.

Mikor elég a hazai és mikor kellhet nemzetközi védjegy vagy szabadalom?

Akkor, amit a józan vállalkozói ész is diktálna. Amennyiben ott szerepel a tervek között, hogy hosszabb távon nemzetközi piacokon is meg akarunk jelenni, akkor már az induláskor célszerű európai vagy globális védelemben gondolkodni.

Egy hazai védjegy csak Magyarországon nyújt jogi védelmet, míg egy uniós vagy nemzetközi bejegyzés több országban biztosítja ugyanazt a nevet vagy szellemi terméket.

Mennyibe kerül a védjegy vagy szabadalom?

Konkrét védjegy árakról már írtunk ebben a cikkünkben. Szabadalom díjakról is szívesen adunk tájékoztatást, például ide kattintva. De fontosabb talán, hogy a konkrét árak mellett a szemléletmódra is felhívjuk a figyelmet.

Hiszen a védelem ára eltörpül ahhoz képest, amit egy elvesztett márkanév vagy lemásolt ötlet képviselhet. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a védjegy és szabadalom nem kiadás, hanem befektetés.

Egy hazai védjegy bejegyzése jelenleg kevesebb, mint nettó 165.000 forint és ebben már a védjegyjogász díja is benne van. Egy uniós védelem ennél drágább, de cserébe 27 országban biztosít jogokat. Szabadalom esetében is bőven megéri az invesztíciót, mert cserébe egyedülálló piaci előnyt és hosszú távú érték maradhat a birtokunkban.

Amit ma levéd, az holnap is a miénk marad

Védjegy és szabadalom kérdéskörben legnagyobb hiba a halogatás. A második legnagyobb pedig az, ha nem kérünk segítséget. Jó hír, hogy akár önállóan, akár szakmai segítséggel is relatíve könnyen lehet gondoskodni a jogi védelemről.

Első lépésként érdemes átnézni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nyilvános adatbázisát. A felületen gyorsan ellenőrizhető, hogy a kiválasztott név vagy forma már szerepel-e bejegyzett védjegyként.

Azonban ez az adatbázis nem terjed ki minden Magyarországon is érvényes védjegyre, ezért érdemes ezért szakértőhöz is fordulni egy szakszerű kutatás elkészítéséért. Szintén javasolt az ötlet dokumentálása, a dátumozott fájlok, fejlesztési jegyzetek, belső prezentációk, mind bizonyítékként szolgálhatnak később, ha szükség lenne rá.

Persze nem kell önállóan megbirkózni a védjegy és szabadalom kérdéskörével!

A Pintz és Társai Ügyvédi Iroda - többek között - védjegyekre, szabadalmakra és iparjogvédelemre szakosodott. Hosszú évek óta segítünk hazai és külföldi vállalkozásoknak az ötleteik, szellemi tulajdonaik védelmében.

Szívesen biztosítunk Önnek is kötelezettségmentes első konzultációt, ahol segítünk felmérni, mire van valóban szüksége, és hogyan érdemes elindítani a folyamatot.

A 3+1 leggyakoribb tévhit a szellemi tulajdon védelméről

Szellemi tulajdon. Akár terméket gyárt, akár egyedi szolgáltatást nyújt, akár logót, márkanevet, vagy új technológiát hoz létre, kulcsfontosságú tisztában lenni a témakör minden lényeges aspektusával.

Már csak amiatt is, mivel rengeteg tévhit kering a szellemi tulajdon témakörében. Ezek a téveszmék komoly veszélybe is sodorhatják az Ön vállalkozását is. A cikkben 3+1 különösen gyakori félreértésről fedjük fel az igazságot.

Ne gondolja, hogy a szellemi tulajdon kérdésköre Önt nem érinti

A szellemi tulajdon olyan, mint egy láthatatlan értéktárgy. Nincs kézzelfogható formája, mégis döntő fontosságú egy vállalkozás életében. Hiszen a logó, márkanév, találmány, szoftverek megfelelő védelem híján könnyen mások kezébe kerülhetnek.

A legnagyobb hiba azt gondolni: „engem a szellemi tulajdon védelme nem érint, amíg nem vagyok nagy cég.” A valóságban épp a kisvállalkozások a legsebezhetőbbek, amennyiben nem gondoskodnak időben a jogi oltalomról.

1. Tévhit: „Ha kitaláltam valamit, az automatikusan az enyém”

Tévhit, hogy egy ötlet – például egy új technológia vagy dizájn – automatikusan jogi védelem alá esik, csak mert tőlük származik. Ez sajnos nem igaz. A szellemi alkotások eredetisége nem jár automatikusan jogi védelemmel.

Csak akkor számíthatunk tényleges jogi oltalomra, ha  a megfelelő, hivatalos lépéseket is megtesszük.

Mi a helyzet szerzői joggal?

A szerzői jog valóban automatikusan keletkezik, de csupán irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotások esetén, mint például könyv, szoftver vagy zene.

Találmányokra, márkanevekre, formatervezési mintákra nem vonatkozik. Egy szoftver forráskódja például szerzői jogi védelem alatt állhat, de a benne rejlő technikai megoldás csak szabadalomként védhető.

Bár ez nem védelmi eszköz, de szerzői jogi műveket is érdemes nyilvántartásba venni.

Mit javasolt tenni a valódi védelemért?

A megoldás egyszerű, mégis sokan elmulasztják. Be kell nyújtani a megfelelő bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A hivatalhoz eljuttatott bejelentés biztosítja, hogy a találmány vagy az arculati elem valóban Önt illesse meg, és más ne használhassa azt jogosulatlanul.

2. Tévhit: „Ha használok egy ® jelet, akkor védett a márkám”

Tévhit, hogy elég egy bizonyos szimbólumot használni ahhoz, hogy márkánk védve legyen. Annak ellenére, hogy a körberajzolt R betű (®) világszerte a bejegyzett védjegy szimbóluma.

Viszont a jel önmagában nem biztosít jogi védelmet. Csak abban az esetben használható jogszerűen, ha az adott védjegy bejegyzése hivatalosan megtörtént, és ezt igazolni is lehet. Ellenkező esetben a használata félrevezetőnek minősülhet, ami fogyasztóvédelmi eljárást is vonhat maga után egy komoly bírsággal együtt.

Fontos, hogy a védjegybejelentés nem csupán adminisztratív lépés. Ez biztosítja a jogot, hogy a márkanevünket kizárólag mi használjuk, emellett pedig jogi eszközökkel felléphetünk a bitorlók ellen.

Ráadásul ha úgy használjuk az (®) jelet, hogy nincs védjegyoltalmunk, akkor meg is tévesztjük a fogyasztókat.

3. Tévhit: „A szabadalom egy életre szól”

Tévhit azt gondolni, ha egyszer megkapta valaki a szabadalmat, az örökre az övé marad. Ez ebben a formában nem igaz. A szabadalmi oltalom Magyarországon 20 évre szól. De csakis akkor, ha minden évben megfizetjük az éves fenntartási díjat.

Ez tehát nem egy egyszeri, hanem évenként ismétlődő kötelezettség. A határidők elmulasztása a szabadalom automatikus megszűnését eredményezi.

Amennyiben a szabadalom megszűnik, a találmány közkinccsé válik. Ez azt jelenti, hogy bárki szabadon felhasználhatja, gyárthatja vagy értékesítheti az adott megoldást. Tehát a szabadalom nemcsak jogot, hanem felelősséget is jelent. Fontos rendszeresen ellenőrizni a fenntartási határidőket, és pontosan kezelni az ehhez kapcsolódó díjakat.

Érdemes szabadalmi ügyvivőt megbízni a folyamat nyomon követésével. Egy profi iroda gondoskodik arról, hogy az oltalom folyamatosan fennmaradjon, és időben figyelmeztet a teendőkre.

+1. Tévhit: „Van olyan, hogy világszabadalom”

Sok vállalkozó gondolja úgy, hogy egyetlen bejelentéssel az egész világon védheti az ötletét. Ez azonban nem így működik.

Valójában világszabadalom nem létezik. A szabadalom mindig területi hatályú, azaz országonként vagy régiónként érvényes, és az adott ország (vagy regionális hivatal, mint például az Európai Szabadalmi Hivatal) bírálja el a bejelentést.

Persze léteznek nemzetközi együttműködési rendszerek, amelyek megkönnyítik az eljárást több országban. Ilyen például:

●      A PCT-eljárás (Patent Cooperation Treaty), amely lehetővé teszi, hogy egyetlen bejelentéssel akár 150+ országban fenntartsuk a szabadalmaztatás lehetőségét, majd később országonként dönthetünk a nemzeti bejelentésről.

●      Az Európai Szabadalmi Rendszer, amelynek keretében egyetlen bejelentéssel több európai országban kérhetünk oltalmat.

Fontos azonban megérteni, hogy ezek sem jelentenek automatikus, globális oltalmat, és minden országban külön eljárással és költséggel jár a végleges szabadalom megszerzése.

Mit tanítanak ezek a hibák?

Nemcsak szabályokról, hanem szemléletről van szó. A szellemi tulajdon védelme nem a hatóságoknak szól, hanem a piaci pozíciónk megtartásáról, versenyelőnyről, bizalomépítésről.

Nem arról döntünk, hogy bejelentsünk-e valamit. Arról döntünk, hogyan kezeljük saját tudásunk, ötleteink, megkülönböztető jelzéseink sorsát:

●      Aki nem védi a szellemi tulajdonát, az lemond róla.

●      Aki nem tartja karban, az elveszítheti.

●      Aki nem gondolkodik előre, azt megelőzhetik.

Nem elég tudni, mit jelent a ® jel. Tudni kell, mikor használhatjuk. Nem elég kitalálni valamit. Lépni is kell, mielőtt mások teszik meg helyettünk. Aki ma nem figyel a szellemi vagyonára, holnap lehet, hogy a saját márkájáért fog harcolni, de már védelem nélkül.

A szellemi vagyon védelme a hosszú távú üzleti siker egyik alapfeltétele

A szellemi tulajdon védelme nem látványos. Nem kerül címlapra, nem fűződik hozzá ünnepélyes átadás. Mégis olyan háttérmunka, amely hosszú távon eldöntheti, ki marad talpon egy kompetitív piacon.

Az igazán erős márkák nemcsak kreatívak, hanem tudatosak is. Nem az ötlet teszi őket értékessé, hanem az a képesség, hogy jogi védelmet tudnak építeni köré. Mert a védelem nem visszahúz, hanem felemel.

A mai gazdaságban bizalom, a felismerhetőség, az egyediség, mind-mind olyan értékek, amelyek szellemi vagyonként testesülnek meg. Ezeknek a megőrzése stratégiai döntés.

Amikor valaki szabadalmat kér, nem csak egy hivatalos dokumentumot kap. Egy lehetőséget is arra, hogy jövőbeli versenytársai fölé emelkedjen. Amikor valaki védjegyet jegyez be, nemcsak egy nevet véd le, hanem az egész arculatát, hitelességét, vállalkozása ígéretét.

Segítünk megvédeni szellemi tulajdonát

Irodánk, a Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda több évtizede dolgozik azon, hogy ügyfeleink szellemi tulajdona ne csupán be legyen jelentve, hanem valóban védve is legyen. Tapasztalatunk szerint nem a jogszabályok jelentik a legnagyobb kihívást, hanem az időben meghozott döntések.

Segítünk abban, hogy már az ötlet megszületésekor tisztán lássa a lehetséges lépéseket. Támogatjuk a bejelentésben, a fenntartásban, a vitás ügyekben, és abban is, hogy a márkája vagy találmánya hosszú távon üzleti értéket képviseljen.

Nálunk a szellemi vagyon nem csak dokumentum. Ügy. Jövő. Érték.

7 tipp a jó szabadalmi rajzhoz

A szabadalom vagy használati mintaoltalom bejelentése sokaknak ijesztő jogi procedúrának tűnik, pedig a folyamat egyik legkézzelfoghatóbb és legfontosabb eleme a szabadalmi rajz. Mégis: rengeteg hiba fordul elő ezen a területen, pedig a megfelelő rajz időt, pénzt és későbbi fejfájást is megspórolhat. Egy jó rajz nemcsak formai megfelelést biztosít, hanem segíti a szabadalom érvényesülését is.

Ez a cikk összefoglalja és add pár tippet ahhoz, hogy hogyan készítsünk jó szabadalmi rajzot, milyen buktatókat kerüljünk el, milyen különleges szempontokat érdemes figyelembe venni szoftveres találmányok esetén.

1. „Hideg”, kikapcsolt állapotban ábrázoljunk

A találmányokat alapállapotban, azaz „hideg” vagy kikapcsolt üzemmódban célszerű ábrázolni. Ez segít abban, hogy az eszköz szerkezeti felépítése tisztán látható legyen, anélkül hogy a működés közbeni torzulások vagy elmozdulások megzavarnák a szemlélőt. Ha mozgó alkatrészek vannak, azokat külön ábrán, pl. nyilakkal vagy szakaszos vonallal lehet szemléltetni.

2. AI-t, szoftvert is tartalmazó találmánynál: elrendezést ábrázoljon

Amennyiben a találmány szoftveres vagy mesterséges intelligenciát is tartalmaz, a klasszikus értelemben vett szerkezeti rajz helyett az elrendezés vagy adatfolyam ábrázolása is hasznos lehet. Például: mik a bemeneti adatok, hogyan kerül feldolgozásra az információ, milyen modulok léteznek, hogyan kommunikálnak. Ezeket blokkdiagramként vagy folyamatábraként lehet rajzolni, egyszerű, fekete-fehér szimbólumokkal.

3. Több nézet, metszet, résznagyítás – sose túlzás

Egyetlen ábra ritkán elegendő. A legtöbb találmánynál érdemes:

• külön nézetet készíteni (pl. elölnézet, felülnézet, oldalnézet),

• metszetrajzot is mellékelni, ha belső szerkezetről van szó,

• részletrajzot adni az apró, de fontos alkatrészekről.

Ez nemcsak részletesebb, hanem jogilag is erősebb védelmet biztosít.

4. Ne írjunk rá szöveget – csak számokat

A rajzokon nem szerepelhet szövegmagyarázat, kivéve, ha elengedhetetlen. Ehelyett számozott hivatkozásokat használjunk (pl. 1 – ház, 2 – motor, 3 – csapágy), melyeket a leírásban részletezünk. Ez nem csak a formai követelmények miatt fontos, hanem a fordíthatóságot és nemzetközi használhatóságot is segíti.

5. Legyen egységes a leírással

A rajzban szereplő számozás, irányok, betűjelölések teljesen egyezzenek a leírásban használtakkal. Ha a leírásban „5-ös vezérlőpanel” szerepel, akkor az ábrán is „5” legyen a vezérlőpanel. Ha egy alkatrészt csak a rajzon jelölünk meg, de nem írjuk le, az problémát jelenthet a jogi érvényesítésnél.

6. Kezdettől törekedjünk nemzetközi használatra alkalmas rajzra

Bár lehet, hogy első körben csak magyar bejelentésről van szó, a találmányban rejlő lehetőségek miatt érdemes már most olyan rajzot készíteni, amit PCT vagy európai szabadalomként is felhasználhatunk. Így nem kell utólag újrarajzolni vagy fizetni a külső grafikai munkáért, miközben az eredeti benyújtási dátum előnye is megmarad.

7. Digitális rajzolás: egyre elérhetőbb, bárki által tanulható

Ma már nem kell mérnöki diploma ahhoz, hogy valaki megfelelő minőségű szabadalmi rajzot készítsen. A legtöbb ingyenes vagy olcsó vektorgrafikus szoftver (Inkscape, LibreCAD, sőt még PowerPoint is korlátozottan használható) alkalmas lehet egy egyszerűbb ábra elkészítésére. Ezért érdemes legalább egy próbát tenni, mert hosszú távon jelentős költségmegtakarítást hozhat.

Összegzésként

Egy jól elkészített szabadalmi rajz nem csupán formai követelmény, hanem stratégiai előny is a találmány védelme szempontjából. A pontos, részletes, szakember által értelmezhető ábra segíti a hivatal munkáját, gyorsítja az eljárást, csökkenti a hiánypótlás kockázatát, és megalapozza a későbbi akár nemzetközi jogvédelmet is.

Érdemes már az elején időt és energiát fektetni a szabadalmi dokumentáció ezen részébe, hiszen hosszú távon ez jelentős költségmegtakarítást és hatékonyabb jogérvényesítést eredményezhet.

Akár saját magunk is elkészíthetjük a rajzot, akár pedig szakértőhöz is fordulhatunk, a lényeg ugyanaz: a rajz legyen világos, pontos, és teljes összhangban álljon a leírással.

Gyakorlati tanácsok nemzetközi szabadalom igényléséhez

A nemzetközi szabadalom témakörét rengeteg tévhit és bizonytalanság lengi körül. Pedig minden olyan feltalálónak szüksége lenne rá, aki az ötletét nemcsak megalkotni, hanem tartósan sikerre vinni is szeretné. 

Hiszen egy találmány valódi értéke nemcsak abban rejlik, hogy mennyire zseniális. Legalább ennyit számít, hogy milyen mértékben sikerül azt megvédeni másokkal szemben. A cikkben nemzetközi szabadalom igényléséhez adunk gyakorlati tanácsokat érthetően, átláthatóan.

Hogyan veszítsünk el egy találmányt hamarabb, mint gondolnánk?

Pofon egyszerű a dolog:

1. Legyen egy komoly üzleti potenciállal kecsegtető innovációnk.

2. Tegyük publikussá minél hamarabb.

3. A szabadalom bejegyzésével ne is foglalkozzunk!

Természetesen senkinek sem javasoljuk, hogy ezt az utat kövesse. A pejoratív megfogalmazással azt szerettünk volna érzékeltetni, aki nem gondoskodik időben a jogi védelemről, könnyen eleshet saját innovációja gyümölcsétől.

Kulcsfontosságú tehát tisztában lenni a szabadalmaztatás menetével mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Kezdjük is az egyik, ha nem a leglényegesebb faktorral.

A szabadalmi versenyben döntő faktor a gyorsaság

Magyarul nagyon nem mindegy, ki lép gyorsabban egy-egy szabadalom vonatkozásában. De miért ennyire fontos  a gyorsaság? A válasz a szabadalmi jog egyik alapelvében rejlik, amit meglepően kevés vállalkozó ismer.

Ez az úgynevezett „first to file” szabály. Ennek értelmében egy adott találmányra a szabadalom megadásának joga azt illeti meg, aki elsőként nyújt be szabadalmi bejelentést az adott találmány oltalmára, függetlenül a tényleges találmány időpontjától.

Magyarul nem az számít, ki találta ki először az ötletet. Hanem az, hogy ki adja be előbb a szabadalmi bejelentést. Ha rendelkezünk egy komoly üzleti potenciállal bíró ötlettel, a halogatás kockázatos lehet. Hiszen aki gyorsabban lép, azé lehet a jogi védelem.

Térjünk is rá a legfontosabb tanácsokra, amelyekre szükség lehet nemzetközi szabadalom igényléséhez.

Első lépésként fontos megtudni, szabadalmazható-e az ötletünk?

A szabadalmazhatóság alapfeltétele, hogy a találmány 

• új legyen, 

• feltalálói tevékenységen alapuljon, 

• iparilag alkalmazható legyen.

Ennek előzetes vizsgálata elengedhetetlen a további lépések előtt. Célszerű egy a kutatásban jártas szabadalmi irodát megbízni a kutatással. Ennek előnye a szakmai meglátásokon túl, hogy akár fejlesztési ötleteket is kaphatunk a találmányhoz, ha megismerünk más hasonló találmányokat.

Fontos, hogy nem minden találmány kaphat nemzetközi szabadalmat!

Általában véve kizárásra kerülnek a természeti törvények, tudományos felfedezések, matematikai képletek, bizonyos orvosi kezelési eljárások embereken, valamint az iparilag meg nem valósítható ötletek.

Ezért elengedhetetlen már a folyamat elején meggyőződni arról, hogy a találmány alkalmas-e szabadalmi oltalom megszerzésére.

A nemzetközi szabadalom igénylésének következő javasolt lépése

Amennyiben a találmány megfelel a jogi követelményeknek, a következő lépés a szabadalmi stratégia kidolgozása. Célszerű előre meghatározni, hogy

• mely piacokon kívánjuk védeni az ötletet, 

• milyen határidővel szükséges az oltalom megszerzése, 

• milyen költségkerettel tudunk előzetesen kalkulálni.

A sikeres nemzetközi szabadalom igénylés 80%-ban a jól megtervezett stratégián múlik. Kiemelt szempontként érdemes előre meghatározni, hogy mely országokra szeretnénk összpontosítani. Ez egyaránt befolyásolja a jogi védelem költségvonzatát és a piaci lehetőségeket is.

Elsősorban azokra a piacokra érdemes figyelmet fordítani, ahol jelentős terjeszkedést, gyártást vagy értékesítést tervezünk, illetve ahol erős versenyhelyzet tapasztalható. Nem véletlen, hogy az USA, az EU tagállamai, Kína, Japán és Dél-Korea gyakran szerepelnek elsődleges célországként.

Amennyiben több országban is tervezünk szabadalmi védelmet, érdemes megismerni az úgynevezett PCT-eljárás lényegét. A Nemzetközi Szabadalmi Egyezmény rendszere lehetővé teszi, 

• hogy egy bejelentéssel több mint 150 országban fenntartsuk a szabadalmaztatás lehetőségét, 

• 30-31 hónapnyi időt nyerjünk a nemzeti bejelentések megtételére,

• ezáltal pénzügyi és stratégiai szempontból is rugalmasságot biztosít.

Tippek, hogy a szabadalmi bejelentését ne utasítsák el

Bár a szabadalmi bejelentés elméletben egyszerűnek tűnhet, a gyakorlatban sokkal összetettebb folyamatot igényel. Nem elég egy általános formanyomtatvány kitöltése. Szükség van részletes, műszaki szempontból is helytálló szabadalmi leírásra, amely világosan bemutatja az újdonságot és az ismert megoldásoktól való eltérést.

Az alapos előkészítés jelentősen növeli az oltalom megszerzésének esélyét. Egy jól felépített, ellentmondásmentes találmányi leírás, a világos igénypontok, szükség esetén ábrák vagy műszaki rajzok bemutatása egyaránt hozzájárulhat a pozitív elbíráláshoz.

A nemzetközi szabadalom igénylése szakértelmet igénylő folyamat

Egy a területen jártasnak számító, tapasztalt szabadalmi ügyvéd nemcsak a jogi megfelelés biztosítását segíti elő, hanem segít megelőzni azokat a hibákat is, amelyek hosszú távon veszélyeztetnék a szabadalom érvényességét.

A megfelelő ügyvéd kiválasztásánál nemcsak a tapasztalat és a referenciák számítanak. Egy professzionális ügyvédi csapat utánajár az adott technológiai terület sajátosságainak, emellett üzleti szempontból is feltérképezi a találmány értékét.

A bejegyzett szabadalom nem költség, hanem egyszerre befektetés és biztosítás a következő előnyökkel:

• A szabadalom tulajdonosaként kizárólagos jogunk van a találmány hasznosítására, beleértve a gyártást, forgalmazást, raktározást.

• Szabadalmi licencia szerződés alapján a szabadalmas engedélyt adhatunk másnak, amiért cserébe licencdíjat kérhetünk.

• A szabadalom növeli a cégértéket, aminek befektetők és üzleti partnerek bevonásakor kiemelt jelentősége van.

Konklúzió

Egy jól időzített és tudatosan felépített nemzetközi szabadalmi stratégia nemcsak jogi biztonságot, hanem komoly üzleti előnyt is kínálhat.

A Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda szakértői készen állnak arra, hogy ötletéből védett, értékes szellemi tulajdont formáljanak. Gondoskodjon időben innovációja jövőjéről!

Szabadalmak nélkül egyetlen üzleti innováció sincs biztonságban

Tudta, hogy szabadalmak hiányában egyetlen innováció sincs biztonságban? A legforradalmibb technológiai ötlet is csak akkor őrizheti meg hosszú távon az értékét, amennyiben kizárólagos joggal is védhető. 

Egy vállalkozás életében stratégiai kérdés időt és pénzt fektetni egy újdonságot jelentő megoldásba. De ha valaki gyorsabban lép nálunk és hamarabb beadja a szabadalmi bejelentést, minden befektetett erőforrás megtérülése kétségessé válhat.

Szabadalmak esetében a „majd később foglalkozunk vele” hozzáállás olyan, mint lakat nélkül tárolni a céges értékeket. A cikkben megmutatjuk, hogyan lehet megelőzni a nemkívánatos kockázatokat.

Miért jelenthet a szabadalmi védelem üzleti előnyt?

A szabadalmi oltalom több mint egyszerű formalitás. Amennyiben egy technológia megfelelően védett, az jogi biztonságot nyújt a fejlesztőnek, bizalmat közvetít a befektetőnek, egyúttal versenyelőnyt jelenthet a piacon.

Egy bejegyzett szabadalom azt jelenti, hogy más nem gyárthatja, nem forgalmazhatja, nem használhatja az adott találmányt engedély nélkül. Ez a fajta kizárólagosság különösen akkor értékes olyankor, amikor egy-egy technológia gyors terjedése prognosztizálható a piacon. 

Ilyenkor a tudatosan időzített szabadalmi bejelentés nemcsak véd, hanem stratégiai eszközként hasznosul. Nem kell messzire menni olyan megtörtént esetért, amely remekül példázza az időben való cselekvés fontosságát.

Rubik Ernő és a szabadalmi védelem elmaradásának tanulságai

A Rubik-kocka egyszerre világszerte ismertté vált találmány, de jogi szempontból valóságos „innovációs állatorvosi ló”. Szabadalmi aspektusból ugyanis szinte minden létező hibát elkövettek vele kapcsolatban.

Bár Rubik Ernő 1975-ben Magyarországon szabadalmaztatta a találmányát, a külföldi szabadalmi védelem teljesen elmaradt. Így hiába a magyar szabadalmi bejelentés közzétételétől, ezzel párhuzamosan a Rubik-kocka külföldön közkincsnek számított.

Tehát bárki szabadon gyárthatta és értékesíthette jogi következmények nélkül. Innentől kezdve majdhogynem csodával ér fel, hogy a kockát a világ ma mégis Magyarországhoz és Rubik Ernőhöz köti.

Ez az eset ékes bizonyítéka annak, hogy egy ötlet értéke csak akkor tartható fenn globális szinten, ha időben és megfelelően gondoskodunk a nemzetközi szabadalmi védelemről. A történetet és a tanulságait egy korábbi cikkünkben részletesen is feldolgoztuk, mindenképp javasoljuk elolvasásra.

Szabadalmak és céges értéknövekedés

Fontos tudni, hogy egy-egy szabadalom pusztán védelmet, hanem tényleges vagyoni értéket is képviselhet. Ennek lehetséges formái: 

• a szabadalom céges vagyon részeként szerepelhet, 

• javíthatja a vállalat hitelképességét, 

• továbbá növelheti a vállalkozás piaci értékét akár egy eladás vagy tőkebevonás esetén. 

Szintén opció az úgynevezett licencelés metódusa. Ennek keretei között a szabadalom tulajdonosa lehetőséget nyit arra, hogy más cégek is használják az adott technológiát, természetesen egy meghatározott jogdíj ellenében.

Miközben a szabadalmak tehát a vállalati értéknövekedés lehetőségét nyújtják, a hiányuk potenciális veszteséget generálhat. Hiszen egy jogi védelemmel nem biztosított ötlet könnyen idegen kézbe kerülhet. 

Ilyenkor pedig már nem a fejlesztő dönt arról, ki hogyan és mire használja fel az adott innovációt. Hanem az, aki gyorsabb volt.

Mekkora lehet egy szabadalmi ügyvivő szerepe a védelem biztosításában?

Természetesen meg lehet próbálkozni a szabadalmi kérelem önálló benyújtásával. Ellenben a tapasztalat azt mutatja, hogy egy hibásan megírt bejelentés több kárt okozhat, mintha semmiféle benyújtás nem történt volna.

Ezzel szemben valóban hozzáértő szabadalmi ügyvivő a jogi nyelvezeten túl abban is segít, hogyan lehet a találmányt úgy megfogalmazni, hogy az ténylegesen támadhatatlan legyen.

A professzionális szabadalmi stratégia nemcsak a bejelentést, 

• hanem a kutatást, 

• fejlesztési ötleteket,

• és a védelem területi kiterjesztését is magában foglalja. 

Ez különösen fontos akkor, ha a termékkel nemzetközi piacokat szeretnénk megcélozni, vagy ha komoly tőkebevonás előtt áll a vállalkozásunk. A szabadalmak gyakorlati jelentőségét nemcsak elméletben érdemes tehát ismerni, hanem valódi eseteken keresztül is megérteni.

A szabadalommal védett fejlesztés, találmány, vagy innováció lehet a biztos jövő kulcsa

Fontos tisztázni, hogy a jogi védelem nem utólagos kiegészítő. Sokkal inkább egy üzleti ötlet vagy innováció fejlesztési folyamatának szerves részét kell, hogy képezze. 

Egyetlen célzottan időzített szabadalom hosszú évekre biztosíthat piaci előnyt, miközben a versenytársakat távol tartja, egyúttal stabil alapot teremt a vállalkozás növekedéséhez.

A kérdés nem az, hogy a szabadalom megéri-e. Hanem az, megengedheti-e magának az elmulasztását. Mi szívesen segítünk felmérni ennek a lehetőségeit, keressen minket bátran.

2025-ben akár 2500 eurót megtakaríthat az EU-s KKV alappal

Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött létre. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.

Ki részesülhet a kkv‑alapból?

A kkv-alap az Európai Unióban letelepedett kkv-knak nyújt pénzügyi támogatást. A pályázatot az uniós kkv-knak a nevében eljáró meghatalmazott képviselője is benyújthatja, így akár irodánk is segíthet a pályázási teendők során. A támogatásokat mindig közvetlenül a kkv-knak utalják át.

Hogyan működik a kkv-alap?

A kkv‑alap egy visszatérítési program, amely során először pályázni kell, majd annak elnyerésre után utalványokat kapunk, amelyeket utána egy új bejelentésünk során azok a kiválasztott tevékenységek díjainak részbeni fedezésére használhatók fel.

Mire lehet visszatérítést kérni?

A támogatásokat bónok formájában osztják szét, amelyek különféle, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tevékenységekre használhatók fel. A bejelentés típusa és lefedetsége alapján különböző összegű és arányú visszatérítés igényelhető.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a különböző bónokat:

Forrás: EUIPO oldala

Hogyan lehet pályázni?

Amennyiben az Ön cége egy európai uniós KKV-nak minősül akkor közvetlenül az EUIPO oldalán vagy akár irodánkon keresztül is tud pályázni.

További információkat és a leírásunk forrását ide kattintva találja. A pályázat kapcsán felmerülő gyakori kérdéseket és azok válaszait pedig itt találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk a pályázás során, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Újra elérhető az Iparjog pályázat, 100%-os támogatás, akár 7,5 millió forint oltalmazási költségekre

Az NKFI Hivatal újra megnyitotta mind magánszemélyeknek, mind pedig vállalatoknak a lehetőséget, hogy pályázzanak szellemi alkotások hazai és nemzetközi szellemitulajdon-védelmét szolgáló tevékenységek támogatására.

A támogatásból mind magánszemélyek, mind pedig vállalkozások és non-profit szervezetek is részt vehetnek.

A magánszemélyeknek szóló pályázatot itt, a cégeknek és szervezetek szólót pedig itt érhetők el.

A támogatási kérelmet a www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül elérhető Pályázati e-ügyintézés felületen történő bejelentkezést követően, on-line pályázati kitöltő programmal kell elkészíteni.

A támogatási kérelmek folyamatosan benyújthatók.

2024-ben az alábbi határnapokig beérkezett támogatási kérelmek egyidejűleg kerülnek elbírálásra:

• 2024. június 28. 

• 2024. augusztus 30. 

• 2024. október 31.

• 2024. december 20. 12:00 óráig.

A támogatási kérelem keretében az alábbi tevékenységek önállóan támogathatóak:

I. Hazai szabadalmi, használatiminta-oltalmi vagy növényfajta-oltalmi bejelentés

II. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti bejelentés

III. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti nemzeti/regionális eljárások megindítása

IV. Európai szabadalom hatályosítása

V. Hazai védjegy bejelentés

VI. Európai uniós védjegy bejelentés

VII. Nemzetközi védjegy bejelentés

VIII. Hazai formatervezésiminta-oltalmi bejelentés

IX. Közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentés

Az igényelhető támogatás mértéke a 2024-as évre vonatkozóan magánszemélyek számára 100 millió forint, cégeknek és szervezeteknek pedig 400 millió Ft.

A támogatás mértéke 100%.

Támogatási kérelmenként az igényelhető támogatás összege tevékenységtől függően maximum 7 500 000 Ft lehet.

A pályázatok futamideje 18 hónap.

További információkat és a leírásunk forrását ide és ide kattintva találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk az ügye kapcsán , vegye fel velünk a kapcsolatot.

Nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos tévhitek

Külföldön több úton lehet szabadalmat szerezni:

• PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés,

• Európai szabadalmi bejelentés

• Közvetlen, külföldi szabadalmi bejelentés.

Mielőtt a különböző külföldi szabadalmak részleteibe belemerülnénk, érdemes már az elején néhány tévhitet tisztázni.

„EU tagként magyar szabadalmam nem európai szabadalom!?”

- Nem az! Sőt, az az Egységes EU szabadalom sem érvényes minden EU tagállamban, és ez sem közvetlenül, hanem a meglévő Európai Szabadalmi Egyezményhez tartozó Európai Szabadalmi Hivatalon keresztül igényelhető, amely nem csak az EU-s országokban, hanem azon kívül is további európai államokban nyújthat oltalmat.

„Világszabadalmat szeretnék!”

- Nincs világszabadalom! Csak országonként, vagy régiónként megadott (Európai Szabadalom), és országonként vagy tagállamok együttműködéseként megerősített szabadalmak vannak. Az említett Európai Szabadalomnak, illetve az ezt szabályozó Európai Szabadalmi Egyezménynek nemcsak az Európai Uniós országok a tagjai, hanem többek között Svájc, Törökország, Szerbia is. Sokan az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében jött létrejött PCT-t vélik világszabadalomnak. Ez azonban nem közvetlen szabadalom, hanem egy sok országra kiterjedő nemzetközi bejelentési mód.

„Akkor védjük le mindenütt, nehogy úgy járjak, mint a bűvös kocka: Hong Kongot kifelejtették, aztán onnan elárasztották az egész világot!”

- A védelem nemcsak a gyártásra, hanem a hasznosításra és a forgalmazásra is kiterjed. Ha valamit mindenütt levédenek csak Hong Kongban nem, akkor azzal csak Hong Kong „árasztható” el. Külföldön csak ott érdemes szabadalmi oltalmat szerezni, ahol van esélyünk az értékesítésre, van esélyünk a piac ellenőrzésére, elég nagy a piac ahhoz, hogy érdemes legyen befektetni a szabadalmaztatásba, illetve jelentős a konkurencia az adott országban. Korlátozott forrásaink esetén olcsóbb egy szabadalmat megszerezni például Szlovéniában, mint Németországban. A német piacon való védelem ugyanakkor nagyságrendekkel többet ér. Gazdag, multinacionális cégek is nagy körültekintéssel választják ki szabadalmi portfoliójukat, és csak a fontosabb országokban szereznek szabadalmat. Hála a PCT szabadalmi bejelentésnek, az országokat elég csak később kiválasztanunk.

„Gyorsan nyújtsunk be valamit, mert külföldi érdeklődők jönnek!”

- Egy külföldi bejelentést célszerű nagyon alaposan előkészíteni. Sőt, már a magyar bejelentésnél is gondolni kell (kellett volna) a külföldi bejelentésre. Célszerűbb a külföldi partnerrel egy titkossági megállapodást kötni, vagy egy következő alkalomra halasztani a találmány bemutatását. Az elkapkodott szabadalmi bejelentés később jelentős többletköltségeket eredményezhet.

„A magyar szabadalmat már megkaptam, szeretnék külföldi bejelentést is tenni!”

- Sajnos erről már lekésett! Célszerű lenne a találmányt továbbfejleszteni, és az új találmány bejelentését gondosabban kezelni. Külföldi szabadalmi bejelentést csak addig lehet tenni, amíg a találmány nyilvánosságra nem jutott. Ha a találmányt eddig nem is publikálták, vagy nem hozták forgalomba, a magyar szabadalmi bejelentés anyagát 18 hónap után hivatalból nyilvánosságra hozták, így az (mint publikáció) újdonságrontó a saját újabb külföldi bejelentésre nézve is. Megadott használati mintaoltalom azonban még bejelenthető, mert ott a megadás, azaz a nyilvánosságra jutás egy éven belül megtörténik. A magyar bejelentést követő egy évig javasoljuk a nemzetközi bejelentést, mert addig nem okoz problémát a nyilvánosságra jutás. Egy évig ugyanis igényelhető a korábbi bejelentés „uniós elsőbbsége”.

Annak érdekében, hogy eloszlassa a fenti tévhiteket, informálódjon irodánknál, ahol szívesen segítünk eligazítani a nemzetközi szabadalmi bejelentések útvesztőiben.

Hogyan csökkentheti szabadalmi és védjegy kiadásait?

Főleg a szabadalmi, de a védjegybejelentések költségei is igen magasak. Főleg, amennyiben külföldi bejelentésekkel is próbálkozunk, a helyi irodák munkadíjai még inkább megnövelhetik kiadásainkat. Az alábbiakban összeszedtük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ezen kiadásainkat csökkenteni tudjuk.

Ahhoz, hogy csökkentsük a szabadalmi és védjegy díjait, fontos szem előtt tartani, hogy a költségcsökkentési lehetőségek különböző szakaszokban merülhetnek fel a folyamat során.

1. Tervezés és stratégia: A szabadalmi és védjegy ügyekben történő költségcsökkentés legelső lépése a megfelelő tervezés és stratégiaalkotás. Szakembereink segítséget nyújthatnak abban, hogy meghatározzuk, mely területeken célszerű szabadalmaztatni vagy védjegyet bejelenteni a legnagyobb hatékonyság érdekében.

2. Piaci elemzés: A megfelelő piaci elemzés segíthet abban, hogy tudatosabb döntéseket hozzunk a szabadalmaztatási és védjegybejelentési folyamat során. Ezáltal elkerülhetjük a felesleges kiadásokat bizonytalan projektjeink esetében. Vannak például több országra is egy bejelentéssel elindítható bejelentési formák.

3. Megelőző kutatások: Védjegyek és szabadalmak esetében is van lehetőség lekutatni a korábbi hasonló oltalmakat. Ez egy befektetés, amelynek van kezdeti költsége, de sokat lehet spórolni az eljárások későbbi szakaszában, hogy elkerüljük a költséges jogi konfliktusokat vagy a Hivatal elutasítását.

4. Pályázatok: Az iparjogvédelem területén egyre több pályázati forma áll rendelkezésre annak érdekében, hogy elsődlegesen magánszemélyek és kisvállalkozások támogatást kapjanak hazai, de akár a költségesebb külföldi bejelentési díjak kapcsán. Az aktuális pályázati lehetőségekről ide kattintva olvashat.

5. Szabadalmi ügyvivővel együttműködni: Elsőre költségesebb megoldás lehet, mintha önmagunk próbálkozunk meg egy bejelentéssel. Azonban sok ügyfelünk fordul hozzánk, hogy tegyük rendbe a már benyújtott bejelentését és sajnos többe kerül utólag rendbe hozni valamit, mint elsőre jól csinálni.

Idén is akár 2250 eurót megtakaríthat az EU-s KKV alappal

Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött létre. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.

Ki részesülhet a kkv‑alapból?

A kkv-alap az Európai Unióban letelepedett kkv-knak nyújt pénzügyi támogatást. A pályázatot az uniós kkv-knak a nevében eljáró meghatalmazott képviselője is benyújthatja, így akár irodánk is segíthet a pályázási teendők során. A támogatásokat mindig közvetlenül a kkv-knak utalják át.

Hogyan működik a kkv-alap?
 A kkv‑alap egy visszatérítési program, amely során először pályázni kell, majd annak elnyerésre után utalványokat kapunk, amelyeket utána egy új bejelentésünk során azok a kiválasztott tevékenységek díjainak részbeni fedezésére használhatók fel.

Mire lehet visszatérítést kérni?

• 75%-os visszatérítés az uniós, nemzeti és regionális védjegyek és/vagy formatervezési minták bejelentési alapdíjaiból, kiegészítő osztályonkénti díjaiból, valamint vizsgálati, lajstromozási, közzétételi és halasztási díjaiból.

• 50%-os visszatérítés az Európai Unión kívüli védjegyek és/vagy formatervezési minták bejelentési alapdíjaiból, megjelölési díjaiból, valamint későbbi megjelölési díjaiból. Nem tartoznak ide az uniós országokból származó védjegyek és/vagy formatervezési minták megjelölési díjai, valamint a származási hely szerinti hivatal által felszámított kezelési díjak.

• 75%-os visszatérítés a nemzeti szabadalom megadását megelőző eljárással (pl. bejelentés, kutatás és vizsgálat), a megadással és a közzététellel kapcsolatos díjakból, illetve európai szabadalmak benyújtási és kutatási díjaiból.

• Európai szabadalom esetén efölött (maximum 2000 EUR) 50% visszatérítés a szabadalmi bejelentés jogi költségéből (a bejelentés elkészítése és benyújtása) .

• maximum 1000 euró védjegyek, valamint formatervezési minták díjaira használható fel.

• maximum 1500 euró pedig szabadalmi díjakra költhető.

Mi a pályázás folyamat?

1. Be kell nyújtani egy űrlapot az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO)

2. Az űrlapon a következőket szükséges megadni:

   1. Vállalkozása banki igazolása (minta), amelyen szerepelnek a következő adatok: a vállalkozás neve mint számlatulajdonos, a teljes IBAN számlaszám az országkóddal (példák) és a BIC/SWIFT kód.

   2. Vállalkozásának héaigazolása vagy nemzeti nyilvántartási számra vonatkozó igazolása, amelyet az illetékes nemzeti hatóság állít ki.

   3. Amennyiben irodánkat választja képviselőnek, csatolnunk kell egy „kizárási nyilatkozatot” (sablon), amelyet a kkv felhatalmazott tulajdonosa vagy munkavállalója ír alá

3. Amint a pályázatot jóváhagyták, értesítést kap a támogatás odaítéléséről, valamint megkapja az utalvány(oka)t. Ezután igényelheti a szellemi tulajdonhoz kapcsolódóan kért tevékenységeket.

4. Ahhoz, hogy a szellemi tulajdonhoz kapcsolódóan kért tevékenységek díjának visszatérítését megkaphassa, űrlapon kell kérnie a visszatérítést a tevékenységek kifizetését követően.
   

További információkat és a leírásunk forrását ide kattintva találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk a pályázás során, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Szabadalom és használati mintaoltalom közti különbségek

A szabadalom és a használati mintaoltalom azonos módon védi a műszaki hátterű találmányokat és mindkettő jogi védelmet nyújt abban, hogy más következmények nélkül ne bitorolhassa azt amit feltaláltunk. Azonban van pár jelentős különbség is a két oltalmi típus között, amelyet érdemes tudni, mielőtt belevágunk.

Az előkészítési folyamat közel azonos mindkét oltalmi típusnál. Szükséges egy szabadalomkutatás elkészítése, amelyet a bejelentési dokumentáció megírása követ. Ezért a kezdeti költségek is közel hasonlóak, bár a szabadalmi leírásnál jóval nagyobb szerepe van az előzetes technika állását feltáró kutatásnak.

A használati minta eltérései a szabadalomtól:

• Húsz év helyett maximum tíz évig tartható fenn.

• Megfogható (háromdimenziós) találmányokra, kapcsolási elrendezésekre nyújt oltalmat.

• Feltalálói tevékenység helyett kisebb elméleti szintű, de gyakorlatiasabb “feltalálói lépés” a követelmény.

• Az újdonság itt is feltétel, de nincs újdonságvizsgálat.

• Külföldi forgalomba hozatal vagy szóbeli előadás nem rontja az újdonságot.

• Az elbírálás gyors, de itt is fontos, hogy az oltalom nehezen legyen megkerülhető. Az eljárás akár 1 év alatt is lezajlik.

• Elutasított szabadalmi bejelentésekből 3 hónapig használati mintaoltalom származtatható.

• Olcsóbb a fenntartása és az eljárás során is kevesebb a hivatali végzés érkezik.

• A használati minta ugyanazokat a kizárólagos jogokat nyújtja, mint a szabadalom, de nagyobb eséllyel lehet megsemmisíteni, mert nem esik át újdonságvizsgálati szűrőn.

Egységes Szabadalmi Bíróság – menni vagy maradni?

Az Egységes Szabadalmi Bíróság (Unified Patent Court – UPC) 2023. június 1-jén kezdi meg működését. A bíróság hatáskörébe az egységes hatályú európai szabadalmakkal, valamint a hatályosított európai szabadalmakkal kapcsolatos jogviták tartoznak.

Az európai szabadalom megadása után egy hónapon belül kérhető az egységes hatályú európai szabadalom, kiváltva ezzel az európai szabadalom országonkénti hatályosítását. Az egységes hatályú európai szabadalmak mindenkor a UPC hatáskörébe tartoznak, és az alól nem vonhatók ki. Az egységes hatályú európai szabadalmak jogosultjaitól eltérően a már megadott, országonként hatályosított európai szabadalmak jogosultjainak az átmeneti időszak alatt lehetősége lesz szabadalmaikat a UPC hatásköre alól kivonni (opt-out).

Az opt-out lehetőségével élve a hatályosított európai szabadalmak jogosultjai a nemzeti bíróságok joghatósága alatt maradhatnak az újonnan induló UPC helyett. Az opt-out biztosítja, hogy az eljárási lehetőségek ugyanazok maradjanak. Az opt-out hiányában mind az európai szabadalmi bejelentések, mind az európai szabadalmak a UPC hatáskörébe tartoznak.

Az opt-out-ot az ún. sunrise period kezdetétől, 2023. március 1-jétől az átmeneti időszak végéig lehet gyakorolni. A 7 évig tartó átmeneti időszak 2023. június 1-jén kezdődik, amely a UPC rendszer felhasználóival folytatott konzultáció és a UPC véleménye alapján további 7 évvel lesz majd meghosszabbítható. Az opt-out a szabadalmi bejelentés fennmaradó tartamára, a megadott európai szabadalom élettartamára, illetve visszavonásig hatályos. Az olyan hatályosított európai szabadalommal kapcsolatban, amelyet kivontak a UPC hatásköre alól, csak a hatályosítás szerinti ország nemzeti bíróságai előtt indítható eljárás.

Az opt-out nem gyakorolható azon európai szabadalmak esetében, amelyekkel kapcsolatban a UPC előtt már jogvitával kapcsolatos eljárás van folyamatban.

Az opt-out visszavonható, feltéve, hogy nemzeti bíróság előtt nincs folyamatban az európai szabadalommal kapcsolatos eljárás. Ugyanakkor az opt-out csak egyszer gyakorolható, tehát annak visszavonásával az európai szabadalom véglegesen a UPC hatáskörébe kerül.

Az opt-out iránti kérelem a UPC erre a célra szolgáló rendszerének használatával terjeszthető elő, és a nyilvántartásban való rögzítéssel hatályosul. A kérelem benyújtásához nem kapcsolódik hivatali díj. A UPC weboldalán közzéteszik azokat az európai szabadalmakat, amelyeket kivontak a UPC hatásköre alól.

A szabadalmastársak közösen kérhetik szabadalmuknak a UPC határköre alóli kivonását. Licenszjogosultak opt-out iránti kérelmet nem nyújthatnak be, arról a jogosulttal kell egyeztetniük. A hatályosított európai szabadalmak nemzeti részeinek jogosultjai külön-külön nem élhetnek az opt-out-tal. Hasonlóképpen, a kiegészítő szabadalmi tanúsítvány osztani fogja annak a szabadalomnak a sorsát, amelyet kivontak a UPC hatásköre alól. A több különböző jogosulttal rendelkező európai szabadalmak, illetve kiegészítő szabadalmi tanúsítványok esetében az opt-out-ot a jogosultak egyhangúlag gyakorolhatják.

A UPC rendeltetésénél fogva egyedülálló és független szervként új jogalkalmazási gyakorlatot fog teremteni, amely bizonytalansági faktor az opt-out egyik fő indoka lehet. A jogosultak a szabadalmi portfóliójuk egészét vagy választásuk szerint csupán egy részét is kivonhatják a UPC hatásköre alól. Amennyiben a UPC előtt jogvita kapcsán keresetet nyújtottak be, az eljárás lezárultáig az európai szabadalom jogosultja nem válthat a joghatóságok között. A versenytársak ily módon akár a UPC, akár a nemzeti bíróságok hatáskörébe zárhatják a jogosultakat, ugyanakkor a sunrise period időtartama elegendő teret fog hagyni a biztonságos döntéshozatalra. Ebből a szempontból a minél előbbi opt-out átgondolt megközelítést jelenthet mindazok számára, akik a nemzeti bíróságok joghatósága alatt kívánnak maradni.

Tekintve, hogy a döntéshozók az opt-out lehetőségével alternatívát kívántak biztosítani a szabadalmasoknak, amennyiben azok élnek is vele, az opt-out nem csupán a UPC hatáskörének kizárólagos voltára lesz befolyással, hanem a kivont európai szabadalmak teljesen kikerülnek a UPC hatásköre alól, és kizárólag a nemzeti bíróságok joghatósága alá fognak tartozni.  Az opt-out a nyilvántartásba vétellel valamennyi hatályosítás szerinti országban, a hatóságok külön értesítése nélkül hatályossá válik.

Az átmeneti időszakban az opt-out lehetősége várhatóan fontos szerepet fog betölteni az új rendszer gördülékeny bevezetésében.

Lehetőség lesz egy lépésben több automatikus opt-out iránti kérelem benyújtására is annak érdekében, hogy a több európai szabadalmat érintő kivonások nyilvántartásba vételét megkönnyítsék.

A jogosult kulcsfontossággal bíró európai szabadalmai esetében tanácsos lehet élni az opt-out lehetőségével. Ily módon jóval komplikáltabbá tehető a vonatkozó szabadalmi oltalmak megsemmisítése, és a jogosultak a legfontosabb jogaik védelmét hatékonyabbá tehetik.

Legalább néhány szabadalomnak a UPC hatásköre alatt tartása azzal az előnnyel járhat, hogy a jogosult első kézből ismerheti meg a UPC működését, és esetlegesen befolyással lehet annak esetjogára. A legfőbb kockázatot az jelenti, hogy számolni kell a szabadalmi oltalom központi megvonásának lehetőségével.

Ha a szabadalom jogosultja megsemmisítési viszontkeresettől nem tart, érdemes a UPC-t választania a különféle nemzeti bíróságok helyett, mivel a UPC ítélete számos joghatóságban végrehajtható lesz. Ezáltal a több joghatóságban párhuzamosan folyó eljárások pénzügyi és operatív terhei csökkenthetők. Noha a UPC előtti eljárások költségei a nemzeti eljárásokhoz képest várhatóan magasabbak lesznek, az is nyilvánvaló, hogy a nagyszámú országban hatályosított európai szabadalmak jogosultjai számára a UPC-hez való csatlakozás jóval gazdaságosabb megoldást jelenthet.

Szabadalom vagy publikáció?

Magyarország a biokémiai, biotechnológiai kutatások területén az élenjárók közé számítható, e vezető szerep azonban nem tükröződik az ilyen irányú szabadalmakban.

Az Európai Szabadalmi Hivatal felé bejelentett külföldi biotechnológiai találmányok száma ugrásszerűen megnőtt. Ha nem akarjuk, hogy fejlesztéseink gyümölcsét más arassa le, akkor ez ellen csak szabadalmaztatással védekezhetünk. Kutatásunk, fejlesztésünk eredménye jelentős érték, az értéket pedig védeni kell! A szabadalmi oltalom is csak akkor tölti be igazán szerepét, ha az olyan profi leíráson alapul, amely megakadályozza az oltalom könnyű megkerülését. Az oltalom nemcsak nagy horderejű találmányokra nyerhető, hanem minden új, szellemes termékre vagy technológiai javításra is.

A kutatók előtt nagy kísértés a korai publikáció. A tudományos előmenetel szintén a mielőbbi publikációra serkent. Vannak, akik a publikációt arra a célra szánják, hogy más ne tudja a megoldást szabadalmaztatni. Ezt a hatást valóban elérik, de publikáció után már maga a szerző sem kaphat szabadalmi oltalmat. A közkinccsé vált megoldást bárki szabadon hasznosíthatja, tehát a feltalálónak egy fillér haszna sem lesz belőle.

Ha van türelmünk megvárni a szabadalmi bejelentést, utána már elvileg nyugodtan lehet publikálni. Gyakorlatilag azonban ez csak arra az esetre érvényes, ha szabadalmi bejelentésünket hozzáértő szabadalmi ügyvivő készítette. Ha csak később fordulunk ügyvivőhöz, előfordulhat, hogy új tartalmat is be kell vinni a már beadott szabadalmi leírásba, amely akár az eredeti bejelentés visszavonásával is járhat. Esetleges forráshiány miatt, egy éven túli külföldi bejelentés is előfordulhat. Publikáció esetén a külföldi bejelentést mindenképp meg kell tenni egy éven belül. A fentiek miatt is helyesebb megvárni a nemzetközi szabadalmi bejelentést a szakmai publikációval.