Felszólító levél: Mit tegyen, ha ilyet kap?
Egy felszólító levél kézhezvétele sok vállalkozás számára ijesztő élmény lehet. Az ilyen levél rendszerint azt állítja, hogy Ön megsértette valaki szellemi tulajdonjogát – például védjegyet, formatervezési mintát, szerzői jogot vagy szabadalmat – és azt követeli, hogy azonnal hagyja abba a jogsértőnek vélt tevékenységet.
De mit jelent pontosan egy ilyen levél Magyarországon és az Európai Unióban, és mit érdemes tenni, ha ilyet kap?
Egy felszólító levél kézhezvétele sok vállalkozás számára ijesztő élmény lehet. Az ilyen levél rendszerint azt állítja, hogy Ön megsértette valaki szellemi tulajdonjogát – például védjegyet, formatervezési mintát, szerzői jogot vagy szabadalmat – és azt követeli, hogy azonnal hagyja abba a jogsértőnek vélt tevékenységet.
De mit jelent pontosan egy ilyen levél, és mit érdemes tenni, ha ilyet kap?
1. Mi az a felszólító levél?
Ez nem bírósági végzés, hanem a jogtulajdonos hivatalos felszólítása. Általában tartalmazza:
a vélt jogsértés leírását,
a hivatkozott jogalapot (pl. védjegytörvény, szerzői jog),
a követelést a jogsértőnek vélt tevékenység megszüntetésére,
határidőt, és sokszor kártérítési vagy nyilatkozattételi igényt is.
Bár önmagában nem kötelező erejű, a figyelmen kívül hagyása perhez vezethet.
2. Hogyan reagáljon?
Őrizze meg a nyugalmát: a levél kézhezvétele még nem jelenti azt, hogy Ön ténylegesen jogsértést követett el.
Forduljon szakértőhöz: az ügyek többsége összetett, a határidők pedig rövidek.
Ne válaszoljon meggondolatlanul: minden elismerés vagy ígéret később felhasználható Ön ellen.
Gyűjtse össze a bizonyítékokat: dokumentálja, hogyan és mióta használja a megjelölést, terméket vagy művet.
3. Magyar és uniós gyakorlat
Magyarországon – ahogyan az EU legtöbb tagállamában – a jogtulajdonosokat bátorítják arra, hogy a pereskedés előtt megkíséreljenek egyezséget. A felszólító levél ennek az első lépése.
A bíróságok gyakran előnyben részesítik azokat a feleket, akik megpróbálták békésen rendezni a vitát. Ezért célszerű a levelet komolyan venni és szakszerűen reagálni – sok esetben ezzel elkerülhető a költséges pereskedés és a jó hírnév sérülése.
4. Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak
Vizsgálja meg a követelés megalapozottságát: valóban fennáll-e a jogsértés?
Mérje fel, mennyire erős a jog, amelyre hivatkoznak.
Gondolja át a tárgyalás vagy peren kívüli megállapodás lehetőségét (pl. licence, együttélési megállapodás).
Mérlegelje a kockázatokat: per, kártérítés, reputációs veszteség.
Összefoglalás
Egy felszólító levelet soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Bár önmagában nem bírósági döntés, jelzés értékű: a másik fél hajlandó jogi útra terelni az ügyet. Ugyanakkor lehetőséget is ad arra, hogy a vitát per nélkül rendezzék.
Mivel minden eset egyedi, a legbiztonságosabb, ha szakértő ügyvédhez vagy szabadalmi ügyvivőhöz fordul, aki segít a legmegfelelőbb stratégiát kialakítani.
Védjegyfigyelés: miért érdemes befektetni ebbe a szolgáltatásba?
Sok vállalkozás úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozásával lezárul a folyamat. A valóságban ez csak a kezdet: a jog valódi értéke attól függ, hogy időben észleli-e a jogosult a hasonló új bejelentéseket. Ebben segít a védjegyfigyelés, amely folyamatosan nyomon követi az újonnan közzétett védjegybejelentéseket.
Sok vállalkozás úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozásával lezárul a folyamat. A valóságban ez csak a kezdet: a jog valódi értéke attól függ, hogy időben észleli-e a jogosult a hasonló új bejelentéseket. Ebben segít a védjegyfigyelés, amely folyamatosan nyomon követi az újonnan közzétett védjegybejelentéseket.
1. Mit jelent a védjegyfigyelés?
A védjegyfigyelés során a szakértők rendszeresen ellenőrzik a hivatalok adatbázisait, hogy időben jelezzék, ha az Önéhez hasonló védjegybejelentést nyújtottak be.
Magyarországon a figyelés kiterjed az SZTNH, az EUIPO és a WIPO adatbázisaira.
Az EU-szintű figyelés nemcsak az EUIPO, hanem az összes tagállami nemzeti hivatal új bejelentéseit is lefedi.
2. Miért fontos?
Rövid határidő: Magyarországon és az EU-ban egyaránt csak 3 hónap áll rendelkezésre, hogy felszólaljon egy új bejelentéssel szemben. Ha lemarad, később már nincs lehetőség a lajstromozás megakadályozására.
Költséghatékonyság: egy időben benyújtott felszólalás sokkal olcsóbb, mint egy későbbi pereskedés.
Márka biztonság: a partnerek és befektetők számára is biztonságot jelent, ha látják, hogy Ön aktívan védi jogait.
3. Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak
Tekintse a védjegyfigyelést a lajstromozás szerves folytatásának.
Kérjen személyre szabott figyelést: az Ön iparágára és termékkategóriáira szabva.
Ne feledje: a bejegyzés önmagában kevés – a jog csak akkor érvényesíthető, ha időben észreveszik a hasonló új bejelentéseket.
Összefoglalás
A védjegyfigyelés nem luxus, hanem a védjegyjogvédelem elengedhetetlen része. Magyarországon és az EU-ban a monitoring szolgáltatás biztosítja, hogy Ön időben tudjon fellépni, és valóban megőrizhesse védjegye értékét.
Védjegy és szabadalom útikalauz nem stopposoknak, hanem vállalkozóknak
Védjegy és szabadalom. Két kulcsfontosságú téma, amelyek kapcsán meglepően hiányos a vállalkozók tudása. Holott egy ötlet, jól csengő márkanév vagy különleges termék évekre meghatározhatja egy cég eredményeit, sikerét, jövőjét.
A jogi védelem kérdésköre gyakran mégis csak akkor kerül elő, amikor már baj van. Például akkor, ha valaki más már lefoglalta, amit Ön kitalált. A cikk segít a megelőzésben, illetve a védjegy és szabadalom témakörének átlátásában.
Védjegy és szabadalom. Két kulcsfontosságú téma, amelyek kapcsán meglepően hiányos a vállalkozók tudása. Holott egy ötlet, jól csengő márkanév vagy különleges termék évekre meghatározhatja egy cég eredményeit, sikerét, jövőjét.
A jogi védelem kérdésköre gyakran mégis csak akkor kerül elő, amikor már baj van. Például akkor, ha valaki más már lefoglalta, amit Ön kitalált. A cikk segít a megelőzésben, illetve a védjegy és szabadalom témakörének átlátásában.
Mikor kerüljön napirendre a védjegy és szabadalom témaköre?
Minél előbb, annál jobb. Az üzleti életben gyakran az nyer, aki időben lép. Bár egy ötlet még nem védhető, de amint névként, logóként, design elemként vagy technológiaként formát ölt, már érdemes megvizsgálni a védelem lehetőségeit.
Akár a weboldalunk vagy az első közösségi média megjelenésünk is leleplezheti, amit építünk. Innentől kezdve más is felfigyelhet rá. Ha nincs védelem, akkor bárki bejegyezheti és szabadon felhasználhatja azt, amink van.
Hiszen a név nem attól a miénk, hogy használjuk, hanem attól, hogy hivatalosan bejegyeztettük. Logó, ötlet, termék vagy védelem kérdéskörben a következő sorrendet javasoljuk:
Először történjen meg annak az ellenőrzése, hogy szabad-e, amit kitaláltunk.
Utána gondoskodjunk a jogi védelemről.
Ezután minden további nélkül publikálhatjuk, amit szeretnénk.
Védjegy vagy szabadalom, mikor melyik kellhet?
Amit célszerű észben tartani, hogy a védjegy egy márkát azonosít. Például nevet, logót, szlogent, vagy bármely olyan vizuális és jellegbeli elemet, amely alapján a vásárló megkülönbözteti az adott terméket vagy szolgáltatást a többitől.
Tehát, ha van egy ütős márkanév, grafikai arculat, vagy szlogen, amit hosszú távon használni szeretnénk és gondoskodni akarunk a jogi védelemről, akkor védjegybejelentésre van szükség.
Ezzel szemben a szabadalom műszaki megoldást véd. Tehát, ha valamilyen technikai újdonságot fejlesztettünk (pl. új eljárást, szerkezetet, összetételt), akkor szabadalommal lehet biztosítani, hogy azt csak mi használhassuk üzleti célra akár 20 éven át.
Fiktív példák:
● Ha kifejlesztettünk egy különleges csomagolási technikát, akkor a szabadalom az, amit kereshetünk.
● De ha ehhez egy emlékezetes márkanevet és színvilágot is kitaláltunk, azokat védjegy segítségével tudjuk biztosítani.
Mikor elég a hazai és mikor kellhet nemzetközi védjegy vagy szabadalom?
Akkor, amit a józan vállalkozói ész is diktálna. Amennyiben ott szerepel a tervek között, hogy hosszabb távon nemzetközi piacokon is meg akarunk jelenni, akkor már az induláskor célszerű európai vagy globális védelemben gondolkodni.
Egy hazai védjegy csak Magyarországon nyújt jogi védelmet, míg egy uniós vagy nemzetközi bejegyzés több országban biztosítja ugyanazt a nevet vagy szellemi terméket.
Mennyibe kerül a védjegy vagy szabadalom?
Konkrét védjegy árakról már írtunk ebben a cikkünkben. Szabadalom díjakról is szívesen adunk tájékoztatást, például ide kattintva. De fontosabb talán, hogy a konkrét árak mellett a szemléletmódra is felhívjuk a figyelmet.
Hiszen a védelem ára eltörpül ahhoz képest, amit egy elvesztett márkanév vagy lemásolt ötlet képviselhet. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a védjegy és szabadalom nem kiadás, hanem befektetés.
Egy hazai védjegy bejegyzése jelenleg kevesebb, mint nettó 165.000 forint és ebben már a védjegyjogász díja is benne van. Egy uniós védelem ennél drágább, de cserébe 27 országban biztosít jogokat. Szabadalom esetében is bőven megéri az invesztíciót, mert cserébe egyedülálló piaci előnyt és hosszú távú érték maradhat a birtokunkban.
Amit ma levéd, az holnap is a miénk marad
Védjegy és szabadalom kérdéskörben legnagyobb hiba a halogatás. A második legnagyobb pedig az, ha nem kérünk segítséget. Jó hír, hogy akár önállóan, akár szakmai segítséggel is relatíve könnyen lehet gondoskodni a jogi védelemről.
Első lépésként érdemes átnézni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nyilvános adatbázisát. A felületen gyorsan ellenőrizhető, hogy a kiválasztott név vagy forma már szerepel-e bejegyzett védjegyként.
Azonban ez az adatbázis nem terjed ki minden Magyarországon is érvényes védjegyre, ezért érdemes ezért szakértőhöz is fordulni egy szakszerű kutatás elkészítéséért. Szintén javasolt az ötlet dokumentálása, a dátumozott fájlok, fejlesztési jegyzetek, belső prezentációk, mind bizonyítékként szolgálhatnak később, ha szükség lenne rá.
Persze nem kell önállóan megbirkózni a védjegy és szabadalom kérdéskörével!
A Pintz és Társai Ügyvédi Iroda - többek között - védjegyekre, szabadalmakra és iparjogvédelemre szakosodott. Hosszú évek óta segítünk hazai és külföldi vállalkozásoknak az ötleteik, szellemi tulajdonaik védelmében.
A 3+1 leggyakoribb tévhit a szellemi tulajdon védelméről
Szellemi tulajdon. Akár terméket gyárt, akár egyedi szolgáltatást nyújt, akár logót, márkanevet, vagy új technológiát hoz létre, kulcsfontosságú tisztában lenni a témakör minden lényeges aspektusával.
Már csak amiatt is, mivel rengeteg tévhit kering a szellemi tulajdon témakörében. Ezek a téveszmék komoly veszélybe is sodorhatják az Ön vállalkozását is. A cikkben 3+1 különösen gyakori félreértésről fedjük fel az igazságot.
Szellemi tulajdon. Akár terméket gyárt, akár egyedi szolgáltatást nyújt, akár logót, márkanevet, vagy új technológiát hoz létre, kulcsfontosságú tisztában lenni a témakör minden lényeges aspektusával.
Már csak amiatt is, mivel rengeteg tévhit kering a szellemi tulajdon témakörében. Ezek a téveszmék komoly veszélybe is sodorhatják az Ön vállalkozását is. A cikkben 3+1 különösen gyakori félreértésről fedjük fel az igazságot.
Ne gondolja, hogy a szellemi tulajdon kérdésköre Önt nem érinti
A szellemi tulajdon olyan, mint egy láthatatlan értéktárgy. Nincs kézzelfogható formája, mégis döntő fontosságú egy vállalkozás életében. Hiszen a logó, márkanév, találmány, szoftverek megfelelő védelem híján könnyen mások kezébe kerülhetnek.
A legnagyobb hiba azt gondolni: „engem a szellemi tulajdon védelme nem érint, amíg nem vagyok nagy cég.” A valóságban épp a kisvállalkozások a legsebezhetőbbek, amennyiben nem gondoskodnak időben a jogi oltalomról.
1. Tévhit: „Ha kitaláltam valamit, az automatikusan az enyém”
Tévhit, hogy egy ötlet – például egy új technológia vagy dizájn – automatikusan jogi védelem alá esik, csak mert tőlük származik. Ez sajnos nem igaz. A szellemi alkotások eredetisége nem jár automatikusan jogi védelemmel.
Csak akkor számíthatunk tényleges jogi oltalomra, ha a megfelelő, hivatalos lépéseket is megtesszük.
Mi a helyzet szerzői joggal?
A szerzői jog valóban automatikusan keletkezik, de csupán irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotások esetén, mint például könyv, szoftver vagy zene.
Találmányokra, márkanevekre, formatervezési mintákra nem vonatkozik. Egy szoftver forráskódja például szerzői jogi védelem alatt állhat, de a benne rejlő technikai megoldás csak szabadalomként védhető.
Bár ez nem védelmi eszköz, de szerzői jogi műveket is érdemes nyilvántartásba venni.
Mit javasolt tenni a valódi védelemért?
A megoldás egyszerű, mégis sokan elmulasztják. Be kell nyújtani a megfelelő bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A hivatalhoz eljuttatott bejelentés biztosítja, hogy a találmány vagy az arculati elem valóban Önt illesse meg, és más ne használhassa azt jogosulatlanul.
2. Tévhit: „Ha használok egy ® jelet, akkor védett a márkám”
Tévhit, hogy elég egy bizonyos szimbólumot használni ahhoz, hogy márkánk védve legyen. Annak ellenére, hogy a körberajzolt R betű (®) világszerte a bejegyzett védjegy szimbóluma.
Viszont a jel önmagában nem biztosít jogi védelmet. Csak abban az esetben használható jogszerűen, ha az adott védjegy bejegyzése hivatalosan megtörtént, és ezt igazolni is lehet. Ellenkező esetben a használata félrevezetőnek minősülhet, ami fogyasztóvédelmi eljárást is vonhat maga után egy komoly bírsággal együtt.
Fontos, hogy a védjegybejelentés nem csupán adminisztratív lépés. Ez biztosítja a jogot, hogy a márkanevünket kizárólag mi használjuk, emellett pedig jogi eszközökkel felléphetünk a bitorlók ellen.
Ráadásul ha úgy használjuk az (®) jelet, hogy nincs védjegyoltalmunk, akkor meg is tévesztjük a fogyasztókat.
3. Tévhit: „A szabadalom egy életre szól”
Tévhit azt gondolni, ha egyszer megkapta valaki a szabadalmat, az örökre az övé marad. Ez ebben a formában nem igaz. A szabadalmi oltalom Magyarországon 20 évre szól. De csakis akkor, ha minden évben megfizetjük az éves fenntartási díjat.
Ez tehát nem egy egyszeri, hanem évenként ismétlődő kötelezettség. A határidők elmulasztása a szabadalom automatikus megszűnését eredményezi.
Amennyiben a szabadalom megszűnik, a találmány közkinccsé válik. Ez azt jelenti, hogy bárki szabadon felhasználhatja, gyárthatja vagy értékesítheti az adott megoldást. Tehát a szabadalom nemcsak jogot, hanem felelősséget is jelent. Fontos rendszeresen ellenőrizni a fenntartási határidőket, és pontosan kezelni az ehhez kapcsolódó díjakat.
Érdemes szabadalmi ügyvivőt megbízni a folyamat nyomon követésével. Egy profi iroda gondoskodik arról, hogy az oltalom folyamatosan fennmaradjon, és időben figyelmeztet a teendőkre.
+1. Tévhit: „Van olyan, hogy világszabadalom”
Sok vállalkozó gondolja úgy, hogy egyetlen bejelentéssel az egész világon védheti az ötletét. Ez azonban nem így működik.
Valójában világszabadalom nem létezik. A szabadalom mindig területi hatályú, azaz országonként vagy régiónként érvényes, és az adott ország (vagy regionális hivatal, mint például az Európai Szabadalmi Hivatal) bírálja el a bejelentést.
Persze léteznek nemzetközi együttműködési rendszerek, amelyek megkönnyítik az eljárást több országban. Ilyen például:
● A PCT-eljárás (Patent Cooperation Treaty), amely lehetővé teszi, hogy egyetlen bejelentéssel akár 150+ országban fenntartsuk a szabadalmaztatás lehetőségét, majd később országonként dönthetünk a nemzeti bejelentésről.
● Az Európai Szabadalmi Rendszer, amelynek keretében egyetlen bejelentéssel több európai országban kérhetünk oltalmat.
Fontos azonban megérteni, hogy ezek sem jelentenek automatikus, globális oltalmat, és minden országban külön eljárással és költséggel jár a végleges szabadalom megszerzése.
Mit tanítanak ezek a hibák?
Nemcsak szabályokról, hanem szemléletről van szó. A szellemi tulajdon védelme nem a hatóságoknak szól, hanem a piaci pozíciónk megtartásáról, versenyelőnyről, bizalomépítésről.
Nem arról döntünk, hogy bejelentsünk-e valamit. Arról döntünk, hogyan kezeljük saját tudásunk, ötleteink, megkülönböztető jelzéseink sorsát:
● Aki nem védi a szellemi tulajdonát, az lemond róla.
● Aki nem tartja karban, az elveszítheti.
● Aki nem gondolkodik előre, azt megelőzhetik.
Nem elég tudni, mit jelent a ® jel. Tudni kell, mikor használhatjuk. Nem elég kitalálni valamit. Lépni is kell, mielőtt mások teszik meg helyettünk. Aki ma nem figyel a szellemi vagyonára, holnap lehet, hogy a saját márkájáért fog harcolni, de már védelem nélkül.
A szellemi vagyon védelme a hosszú távú üzleti siker egyik alapfeltétele
A szellemi tulajdon védelme nem látványos. Nem kerül címlapra, nem fűződik hozzá ünnepélyes átadás. Mégis olyan háttérmunka, amely hosszú távon eldöntheti, ki marad talpon egy kompetitív piacon.
Az igazán erős márkák nemcsak kreatívak, hanem tudatosak is. Nem az ötlet teszi őket értékessé, hanem az a képesség, hogy jogi védelmet tudnak építeni köré. Mert a védelem nem visszahúz, hanem felemel.
A mai gazdaságban bizalom, a felismerhetőség, az egyediség, mind-mind olyan értékek, amelyek szellemi vagyonként testesülnek meg. Ezeknek a megőrzése stratégiai döntés.
Amikor valaki szabadalmat kér, nem csak egy hivatalos dokumentumot kap. Egy lehetőséget is arra, hogy jövőbeli versenytársai fölé emelkedjen. Amikor valaki védjegyet jegyez be, nemcsak egy nevet véd le, hanem az egész arculatát, hitelességét, vállalkozása ígéretét.
Segítünk megvédeni szellemi tulajdonát
Irodánk, a Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda több évtizede dolgozik azon, hogy ügyfeleink szellemi tulajdona ne csupán be legyen jelentve, hanem valóban védve is legyen. Tapasztalatunk szerint nem a jogszabályok jelentik a legnagyobb kihívást, hanem az időben meghozott döntések.
Segítünk abban, hogy már az ötlet megszületésekor tisztán lássa a lehetséges lépéseket. Támogatjuk a bejelentésben, a fenntartásban, a vitás ügyekben, és abban is, hogy a márkája vagy találmánya hosszú távon üzleti értéket képviseljen.
Nálunk a szellemi vagyon nem csak dokumentum. Ügy. Jövő. Érték.
7 tipp a jó szabadalmi rajzhoz
A szabadalom vagy használati mintaoltalom bejelentése sokaknak ijesztő jogi procedúrának tűnik, pedig a folyamat egyik legkézzelfoghatóbb és legfontosabb eleme a szabadalmi rajz. Mégis: rengeteg hiba fordul elő ezen a területen, pedig a megfelelő rajz időt, pénzt és későbbi fejfájást is megspórolhat. Egy jó rajz nemcsak formai megfelelést biztosít, hanem segíti a szabadalom érvényesülését is.
Ez a cikk összefoglalja és add pár tippet ahhoz, hogy hogyan készítsünk jó szabadalmi rajzot, milyen buktatókat kerüljünk el, milyen különleges szempontokat érdemes figyelembe venni szoftveres találmányok esetén.
A szabadalom vagy használati mintaoltalom bejelentése sokaknak ijesztő jogi procedúrának tűnik, pedig a folyamat egyik legkézzelfoghatóbb és legfontosabb eleme a szabadalmi rajz. Mégis: rengeteg hiba fordul elő ezen a területen, pedig a megfelelő rajz időt, pénzt és későbbi fejfájást is megspórolhat. Egy jó rajz nemcsak formai megfelelést biztosít, hanem segíti a szabadalom érvényesülését is.
Ez a cikk összefoglalja és add pár tippet ahhoz, hogy hogyan készítsünk jó szabadalmi rajzot, milyen buktatókat kerüljünk el, milyen különleges szempontokat érdemes figyelembe venni szoftveres találmányok esetén.
1. „Hideg”, kikapcsolt állapotban ábrázoljunk
A találmányokat alapállapotban, azaz „hideg” vagy kikapcsolt üzemmódban célszerű ábrázolni. Ez segít abban, hogy az eszköz szerkezeti felépítése tisztán látható legyen, anélkül hogy a működés közbeni torzulások vagy elmozdulások megzavarnák a szemlélőt. Ha mozgó alkatrészek vannak, azokat külön ábrán, pl. nyilakkal vagy szakaszos vonallal lehet szemléltetni.
2. AI-t, szoftvert is tartalmazó találmánynál: elrendezést ábrázoljon
Amennyiben a találmány szoftveres vagy mesterséges intelligenciát is tartalmaz, a klasszikus értelemben vett szerkezeti rajz helyett az elrendezés vagy adatfolyam ábrázolása is hasznos lehet. Például: mik a bemeneti adatok, hogyan kerül feldolgozásra az információ, milyen modulok léteznek, hogyan kommunikálnak. Ezeket blokkdiagramként vagy folyamatábraként lehet rajzolni, egyszerű, fekete-fehér szimbólumokkal.
3. Több nézet, metszet, résznagyítás – sose túlzás
Egyetlen ábra ritkán elegendő. A legtöbb találmánynál érdemes:
külön nézetet készíteni (pl. elölnézet, felülnézet, oldalnézet),
metszetrajzot is mellékelni, ha belső szerkezetről van szó,
részletrajzot adni az apró, de fontos alkatrészekről.
Ez nemcsak részletesebb, hanem jogilag is erősebb védelmet biztosít.
4. Ne írjunk rá szöveget – csak számokat
A rajzokon nem szerepelhet szövegmagyarázat, kivéve, ha elengedhetetlen. Ehelyett számozott hivatkozásokat használjunk (pl. 1 – ház, 2 – motor, 3 – csapágy), melyeket a leírásban részletezünk. Ez nem csak a formai követelmények miatt fontos, hanem a fordíthatóságot és nemzetközi használhatóságot is segíti.
5. Legyen egységes a leírással
A rajzban szereplő számozás, irányok, betűjelölések teljesen egyezzenek a leírásban használtakkal. Ha a leírásban „5-ös vezérlőpanel” szerepel, akkor az ábrán is „5” legyen a vezérlőpanel. Ha egy alkatrészt csak a rajzon jelölünk meg, de nem írjuk le, az problémát jelenthet a jogi érvényesítésnél.
6. Kezdettől törekedjünk nemzetközi használatra alkalmas rajzra
Bár lehet, hogy első körben csak magyar bejelentésről van szó, a találmányban rejlő lehetőségek miatt érdemes már most olyan rajzot készíteni, amit PCT vagy európai szabadalomként is felhasználhatunk. Így nem kell utólag újrarajzolni vagy fizetni a külső grafikai munkáért, miközben az eredeti benyújtási dátum előnye is megmarad.
7. Digitális rajzolás: egyre elérhetőbb, bárki által tanulható
Ma már nem kell mérnöki diploma ahhoz, hogy valaki megfelelő minőségű szabadalmi rajzot készítsen. A legtöbb ingyenes vagy olcsó vektorgrafikus szoftver (Inkscape, LibreCAD, sőt még PowerPoint is korlátozottan használható) alkalmas lehet egy egyszerűbb ábra elkészítésére. Ezért érdemes legalább egy próbát tenni, mert hosszú távon jelentős költségmegtakarítást hozhat.
Összegzésként
Egy jól elkészített szabadalmi rajz nem csupán formai követelmény, hanem stratégiai előny is a találmány védelme szempontjából. A pontos, részletes, szakember által értelmezhető ábra segíti a hivatal munkáját, gyorsítja az eljárást, csökkenti a hiánypótlás kockázatát, és megalapozza a későbbi akár nemzetközi jogvédelmet is.
Érdemes már az elején időt és energiát fektetni a szabadalmi dokumentáció ezen részébe, hiszen hosszú távon ez jelentős költségmegtakarítást és hatékonyabb jogérvényesítést eredményezhet.
Akár saját magunk is elkészíthetjük a rajzot, akár pedig szakértőhöz is fordulhatunk, a lényeg ugyanaz: a rajz legyen világos, pontos, és teljes összhangban álljon a leírással.
Gyakorlati tanácsok nemzetközi szabadalom igényléséhez
A nemzetközi szabadalom témakörét rengeteg tévhit és bizonytalanság lengi körül. Pedig minden olyan feltalálónak szüksége lenne rá, aki az ötletét nemcsak megalkotni, hanem tartósan sikerre vinni is szeretné.
Hiszen egy találmány valódi értéke nemcsak abban rejlik, hogy mennyire zseniális. Legalább ennyit számít, hogy milyen mértékben sikerül azt megvédeni másokkal szemben. A cikkben nemzetközi szabadalom igényléséhez adunk gyakorlati tanácsokat érthetően, átláthatóan.
A nemzetközi szabadalom témakörét rengeteg tévhit és bizonytalanság lengi körül. Pedig minden olyan feltalálónak szüksége lenne rá, aki az ötletét nemcsak megalkotni, hanem tartósan sikerre vinni is szeretné.
Hiszen egy találmány valódi értéke nemcsak abban rejlik, hogy mennyire zseniális. Legalább ennyit számít, hogy milyen mértékben sikerül azt megvédeni másokkal szemben. A cikkben nemzetközi szabadalom igényléséhez adunk gyakorlati tanácsokat érthetően, átláthatóan.
Hogyan veszítsünk el egy találmányt hamarabb, mint gondolnánk?
Pofon egyszerű a dolog:
Legyen egy komoly üzleti potenciállal kecsegtető innovációnk.
Tegyük publikussá minél hamarabb.
A szabadalom bejegyzésével ne is foglalkozzunk!
Természetesen senkinek sem javasoljuk, hogy ezt az utat kövesse. A pejoratív megfogalmazással azt szerettünk volna érzékeltetni, aki nem gondoskodik időben a jogi védelemről, könnyen eleshet saját innovációja gyümölcsétől.
Kulcsfontosságú tehát tisztában lenni a szabadalmaztatás menetével mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Kezdjük is az egyik, ha nem a leglényegesebb faktorral.
A szabadalmi versenyben döntő faktor a gyorsaság
Magyarul nagyon nem mindegy, ki lép gyorsabban egy-egy szabadalom vonatkozásában. De miért ennyire fontos a gyorsaság? A válasz a szabadalmi jog egyik alapelvében rejlik, amit meglepően kevés vállalkozó ismer.
Ez az úgynevezett „first to file” szabály. Ennek értelmében egy adott találmányra a szabadalom megadásának joga azt illeti meg, aki elsőként nyújt be szabadalmi bejelentést az adott találmány oltalmára, függetlenül a tényleges találmány időpontjától.
Magyarul nem az számít, ki találta ki először az ötletet. Hanem az, hogy ki adja be előbb a szabadalmi bejelentést. Ha rendelkezünk egy komoly üzleti potenciállal bíró ötlettel, a halogatás kockázatos lehet. Hiszen aki gyorsabban lép, azé lehet a jogi védelem.
Térjünk is rá a legfontosabb tanácsokra, amelyekre szükség lehet nemzetközi szabadalom igényléséhez.
Első lépésként fontos megtudni, szabadalmazható-e az ötletünk?
A szabadalmazhatóság alapfeltétele, hogy a találmány
új legyen,
feltalálói tevékenységen alapuljon,
iparilag alkalmazható legyen.
Ennek előzetes vizsgálata elengedhetetlen a további lépések előtt. Célszerű egy a kutatásban jártas szabadalmi irodát megbízni a kutatással. Ennek előnye a szakmai meglátásokon túl, hogy akár fejlesztési ötleteket is kaphatunk a találmányhoz, ha megismerünk más hasonló találmányokat.
Fontos, hogy nem minden találmány kaphat nemzetközi szabadalmat!
Általában véve kizárásra kerülnek a természeti törvények, tudományos felfedezések, matematikai képletek, bizonyos orvosi kezelési eljárások embereken, valamint az iparilag meg nem valósítható ötletek.
Ezért elengedhetetlen már a folyamat elején meggyőződni arról, hogy a találmány alkalmas-e szabadalmi oltalom megszerzésére.
A nemzetközi szabadalom igénylésének következő javasolt lépése
Amennyiben a találmány megfelel a jogi követelményeknek, a következő lépés a szabadalmi stratégia kidolgozása. Célszerű előre meghatározni, hogy
mely piacokon kívánjuk védeni az ötletet,
milyen határidővel szükséges az oltalom megszerzése,
milyen költségkerettel tudunk előzetesen kalkulálni.
A sikeres nemzetközi szabadalom igénylés 80%-ban a jól megtervezett stratégián múlik. Kiemelt szempontként érdemes előre meghatározni, hogy mely országokra szeretnénk összpontosítani. Ez egyaránt befolyásolja a jogi védelem költségvonzatát és a piaci lehetőségeket is.
Elsősorban azokra a piacokra érdemes figyelmet fordítani, ahol jelentős terjeszkedést, gyártást vagy értékesítést tervezünk, illetve ahol erős versenyhelyzet tapasztalható. Nem véletlen, hogy az USA, az EU tagállamai, Kína, Japán és Dél-Korea gyakran szerepelnek elsődleges célországként.
Amennyiben több országban is tervezünk szabadalmi védelmet, érdemes megismerni az úgynevezett PCT-eljárás lényegét. A Nemzetközi Szabadalmi Egyezmény rendszere lehetővé teszi,
hogy egy bejelentéssel több mint 150 országban fenntartsuk a szabadalmaztatás lehetőségét,
30-31 hónapnyi időt nyerjünk a nemzeti bejelentések megtételére,
ezáltal pénzügyi és stratégiai szempontból is rugalmasságot biztosít.
Tippek, hogy a szabadalmi bejelentését ne utasítsák el
Bár a szabadalmi bejelentés elméletben egyszerűnek tűnhet, a gyakorlatban sokkal összetettebb folyamatot igényel. Nem elég egy általános formanyomtatvány kitöltése. Szükség van részletes, műszaki szempontból is helytálló szabadalmi leírásra, amely világosan bemutatja az újdonságot és az ismert megoldásoktól való eltérést.
Az alapos előkészítés jelentősen növeli az oltalom megszerzésének esélyét. Egy jól felépített, ellentmondásmentes találmányi leírás, a világos igénypontok, szükség esetén ábrák vagy műszaki rajzok bemutatása egyaránt hozzájárulhat a pozitív elbíráláshoz.
A nemzetközi szabadalom igénylése szakértelmet igénylő folyamat
Egy a területen jártasnak számító, tapasztalt szabadalmi ügyvéd nemcsak a jogi megfelelés biztosítását segíti elő, hanem segít megelőzni azokat a hibákat is, amelyek hosszú távon veszélyeztetnék a szabadalom érvényességét.
A megfelelő ügyvéd kiválasztásánál nemcsak a tapasztalat és a referenciák számítanak. Egy professzionális ügyvédi csapat utánajár az adott technológiai terület sajátosságainak, emellett üzleti szempontból is feltérképezi a találmány értékét.
A bejegyzett szabadalom nem költség, hanem egyszerre befektetés és biztosítás a következő előnyökkel:
A szabadalom tulajdonosaként kizárólagos jogunk van a találmány hasznosítására, beleértve a gyártást, forgalmazást, raktározást.
Szabadalmi licencia szerződés alapján a szabadalmas engedélyt adhatunk másnak, amiért cserébe licencdíjat kérhetünk.
A szabadalom növeli a cégértéket, aminek befektetők és üzleti partnerek bevonásakor kiemelt jelentősége van.
Konklúzió
Egy jól időzített és tudatosan felépített nemzetközi szabadalmi stratégia nemcsak jogi biztonságot, hanem komoly üzleti előnyt is kínálhat.
Szabadalmak nélkül egyetlen üzleti innováció sincs biztonságban
Tudta, hogy szabadalmak hiányában egyetlen innováció sincs biztonságban? A legforradalmibb technológiai ötlet is csak akkor őrizheti meg hosszú távon az értékét, amennyiben kizárólagos joggal is védhető.
Egy vállalkozás életében stratégiai kérdés időt és pénzt fektetni egy újdonságot jelentő megoldásba. De ha valaki gyorsabban lép nálunk és hamarabb beadja a szabadalmi bejelentést, minden befektetett erőforrás megtérülése kétségessé válhat.
Szabadalmak esetében a „majd később foglalkozunk vele” hozzáállás olyan, mint lakat nélkül tárolni a céges értékeket. A cikkben megmutatjuk, hogyan lehet megelőzni a nemkívánatos kockázatokat.
Tudta, hogy szabadalmak hiányában egyetlen innováció sincs biztonságban? A legforradalmibb technológiai ötlet is csak akkor őrizheti meg hosszú távon az értékét, amennyiben kizárólagos joggal is védhető.
Egy vállalkozás életében stratégiai kérdés időt és pénzt fektetni egy újdonságot jelentő megoldásba. De ha valaki gyorsabban lép nálunk és hamarabb beadja a szabadalmi bejelentést, minden befektetett erőforrás megtérülése kétségessé válhat.
Szabadalmak esetében a „majd később foglalkozunk vele” hozzáállás olyan, mint lakat nélkül tárolni a céges értékeket. A cikkben megmutatjuk, hogyan lehet megelőzni a nemkívánatos kockázatokat.
Miért jelenthet a szabadalmi védelem üzleti előnyt?
A szabadalmi oltalom több mint egyszerű formalitás. Amennyiben egy technológia megfelelően védett, az jogi biztonságot nyújt a fejlesztőnek, bizalmat közvetít a befektetőnek, egyúttal versenyelőnyt jelenthet a piacon.
Egy bejegyzett szabadalom azt jelenti, hogy más nem gyárthatja, nem forgalmazhatja, nem használhatja az adott találmányt engedély nélkül. Ez a fajta kizárólagosság különösen akkor értékes olyankor, amikor egy-egy technológia gyors terjedése prognosztizálható a piacon.
Ilyenkor a tudatosan időzített szabadalmi bejelentés nemcsak véd, hanem stratégiai eszközként hasznosul. Nem kell messzire menni olyan megtörtént esetért, amely remekül példázza az időben való cselekvés fontosságát.
Rubik Ernő és a szabadalmi védelem elmaradásának tanulságai
A Rubik-kocka egyszerre világszerte ismertté vált találmány, de jogi szempontból valóságos „innovációs állatorvosi ló”. Szabadalmi aspektusból ugyanis szinte minden létező hibát elkövettek vele kapcsolatban.
Bár Rubik Ernő 1975-ben Magyarországon szabadalmaztatta a találmányát, a külföldi szabadalmi védelem teljesen elmaradt. Így hiába a magyar szabadalmi bejelentés közzétételétől, ezzel párhuzamosan a Rubik-kocka külföldön közkincsnek számított.
Tehát bárki szabadon gyárthatta és értékesíthette jogi következmények nélkül. Innentől kezdve majdhogynem csodával ér fel, hogy a kockát a világ ma mégis Magyarországhoz és Rubik Ernőhöz köti.
Ez az eset ékes bizonyítéka annak, hogy egy ötlet értéke csak akkor tartható fenn globális szinten, ha időben és megfelelően gondoskodunk a nemzetközi szabadalmi védelemről. A történetet és a tanulságait egy korábbi cikkünkben részletesen is feldolgoztuk, mindenképp javasoljuk elolvasásra.
Szabadalmak és céges értéknövekedés
Fontos tudni, hogy egy-egy szabadalom pusztán védelmet, hanem tényleges vagyoni értéket is képviselhet. Ennek lehetséges formái:
a szabadalom céges vagyon részeként szerepelhet,
javíthatja a vállalat hitelképességét,
továbbá növelheti a vállalkozás piaci értékét akár egy eladás vagy tőkebevonás esetén.
Szintén opció az úgynevezett licencelés metódusa. Ennek keretei között a szabadalom tulajdonosa lehetőséget nyit arra, hogy más cégek is használják az adott technológiát, természetesen egy meghatározott jogdíj ellenében.
Miközben a szabadalmak tehát a vállalati értéknövekedés lehetőségét nyújtják, a hiányuk potenciális veszteséget generálhat. Hiszen egy jogi védelemmel nem biztosított ötlet könnyen idegen kézbe kerülhet.
Ilyenkor pedig már nem a fejlesztő dönt arról, ki hogyan és mire használja fel az adott innovációt. Hanem az, aki gyorsabb volt.
Mekkora lehet egy szabadalmi ügyvivő szerepe a védelem biztosításában?
Természetesen meg lehet próbálkozni a szabadalmi kérelem önálló benyújtásával. Ellenben a tapasztalat azt mutatja, hogy egy hibásan megírt bejelentés több kárt okozhat, mintha semmiféle benyújtás nem történt volna.
Ezzel szemben valóban hozzáértő szabadalmi ügyvivő a jogi nyelvezeten túl abban is segít, hogyan lehet a találmányt úgy megfogalmazni, hogy az ténylegesen támadhatatlan legyen.
A professzionális szabadalmi stratégia nemcsak a bejelentést,
hanem a kutatást,
fejlesztési ötleteket,
és a védelem területi kiterjesztését is magában foglalja.
Ez különösen fontos akkor, ha a termékkel nemzetközi piacokat szeretnénk megcélozni, vagy ha komoly tőkebevonás előtt áll a vállalkozásunk. A szabadalmak gyakorlati jelentőségét nemcsak elméletben érdemes tehát ismerni, hanem valódi eseteken keresztül is megérteni.
A szabadalommal védett fejlesztés, találmány, vagy innováció lehet a biztos jövő kulcsa
Fontos tisztázni, hogy a jogi védelem nem utólagos kiegészítő. Sokkal inkább egy üzleti ötlet vagy innováció fejlesztési folyamatának szerves részét kell, hogy képezze.
Egyetlen célzottan időzített szabadalom hosszú évekre biztosíthat piaci előnyt, miközben a versenytársakat távol tartja, egyúttal stabil alapot teremt a vállalkozás növekedéséhez.
A kérdés nem az, hogy a szabadalom megéri-e. Hanem az, megengedheti-e magának az elmulasztását. Mi szívesen segítünk felmérni ennek a lehetőségeit, keressen minket bátran.
2025-ben akár 2500 eurót megtakaríthat az EU-s KKV alappal
Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött lére. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.
Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött létre. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.
Ki részesülhet a kkv‑alapból?
A kkv-alap az Európai Unióban letelepedett kkv-knak nyújt pénzügyi támogatást. A pályázatot az uniós kkv-knak a nevében eljáró meghatalmazott képviselője is benyújthatja, így akár irodánk is segíthet a pályázási teendők során. A támogatásokat mindig közvetlenül a kkv-knak utalják át.
Hogyan működik a kkv-alap?
A kkv‑alap egy visszatérítési program, amely során először pályázni kell, majd annak elnyerésre után utalványokat kapunk, amelyeket utána egy új bejelentésünk során azok a kiválasztott tevékenységek díjainak részbeni fedezésére használhatók fel.
Mire lehet visszatérítést kérni?
A támogatásokat bónok formájában osztják szét, amelyek különféle, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tevékenységekre használhatók fel. A bejelentés típusa és lefedetsége alapján különböző összegű és arányú visszatérítés igényelhető.
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a különböző bónokat:
Forrás: EUIPO oldala
Hogyan lehet pályázni?
Amennyiben az Ön cége egy európai uniós KKV-nak minősül akkor közvetlenül az EUIPO oldalán vagy akár irodánkon keresztül is tud pályázni.
További információkat és a leírásunk forrását ide kattintva találja. A pályázat kapcsán felmerülő gyakori kérdéseket és azok válaszait pedig itt találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk a pályázás során, vegye fel velünk a kapcsolatot.
Újra elérhető az Iparjog pályázat, 100%-os támogatás, akár 7,5 millió forint oltalmazási költségekre
Az NKFI Hivatal újra megnyitotta mind magánszemélyeknek, mind pedig vállalatoknak a lehetőséget, hogy pályázzanak szellemi alkotások hazai és nemzetközi szellemitulajdon-védelmét szolgáló tevékenységek támogatására.
Az NKFI Hivatal újra megnyitotta mind magánszemélyeknek, mind pedig vállalatoknak a lehetőséget, hogy pályázzanak szellemi alkotások hazai és nemzetközi szellemitulajdon-védelmét szolgáló tevékenységek támogatására.
A támogatásból mind magánszemélyek, mind pedig vállalkozások és non-profit szervezetek is részt vehetnek.
A magánszemélyeknek szóló pályázatot itt, a cégeknek és szervezetek szólót pedig itt érhetők el.
A támogatási kérelmet a www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül elérhető Pályázati e-ügyintézés felületen történő bejelentkezést követően, on-line pályázati kitöltő programmal kell elkészíteni.
A támogatási kérelmek folyamatosan benyújthatók.
2024-ben az alábbi határnapokig beérkezett támogatási kérelmek egyidejűleg kerülnek elbírálásra:
2024. június 28.
2024. augusztus 30.
2024. október 31.
2024. december 20. 12:00 óráig.
A támogatási kérelem keretében az alábbi tevékenységek önállóan támogathatóak:
I. Hazai szabadalmi, használatiminta-oltalmi vagy növényfajta-oltalmi bejelentés
II. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti bejelentés
III. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti nemzeti/regionális eljárások megindítása
IV. Európai szabadalom hatályosítása
V. Hazai védjegy bejelentés
VI. Európai uniós védjegy bejelentés
VII. Nemzetközi védjegy bejelentés
VIII. Hazai formatervezésiminta-oltalmi bejelentés
IX. Közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentés
Az igényelhető támogatás mértéke a 2024-as évre vonatkozóan magánszemélyek számára 100 millió forint, cégeknek és szervezeteknek pedig 400 millió Ft.
A támogatás mértéke 100%.
Támogatási kérelmenként az igényelhető támogatás összege tevékenységtől függően maximum 7 500 000 Ft lehet.
A pályázatok futamideje 18 hónap.
További információkat és a leírásunk forrását ide és ide kattintva találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk az ügye kapcsán , vegye fel velünk a kapcsolatot.
Nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos tévhitek
Külföldön több úton lehet szabadalmat szerezni: PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés, Európai szabadalmi bejelentés és közvetlen, külföldi szabadalmi bejelentés. Mielőtt a különböző külföldi szabadalmak részleteibe belemerülnénk, érdemes már az elején néhány tévhitet tisztázni. Ezeket a tévhiteket gyűjtöttük cikkünkben össze.
Külföldön több úton lehet szabadalmat szerezni:
Mielőtt a különböző külföldi szabadalmak részleteibe belemerülnénk, érdemes már az elején néhány tévhitet tisztázni.
„EU tagként magyar szabadalmam nem európai szabadalom!?”
- Nem az! Sőt, az az Egységes EU szabadalom sem érvényes minden EU tagállamban, és ez sem közvetlenül, hanem a meglévő Európai Szabadalmi Egyezményhez tartozó Európai Szabadalmi Hivatalon keresztül igényelhető, amely nem csak az EU-s országokban, hanem azon kívül is további európai államokban nyújthat oltalmat.
„Világszabadalmat szeretnék!”
- Nincs világszabadalom! Csak országonként, vagy régiónként megadott (Európai Szabadalom), és országonként vagy tagállamok együttműködéseként megerősített szabadalmak vannak. Az említett Európai Szabadalomnak, illetve az ezt szabályozó Európai Szabadalmi Egyezménynek nemcsak az Európai Uniós országok a tagjai, hanem többek között Svájc, Törökország, Szerbia is. Sokan az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében jött létrejött PCT-t vélik világszabadalomnak. Ez azonban nem közvetlen szabadalom, hanem egy sok országra kiterjedő nemzetközi bejelentési mód.
„Akkor védjük le mindenütt, nehogy úgy járjak, mint a bűvös kocka: Hong Kongot kifelejtették, aztán onnan elárasztották az egész világot!”
- A védelem nemcsak a gyártásra, hanem a hasznosításra és a forgalmazásra is kiterjed. Ha valamit mindenütt levédenek csak Hong Kongban nem, akkor azzal csak Hong Kong „árasztható” el. Külföldön csak ott érdemes szabadalmi oltalmat szerezni, ahol van esélyünk az értékesítésre, van esélyünk a piac ellenőrzésére, elég nagy a piac ahhoz, hogy érdemes legyen befektetni a szabadalmaztatásba, illetve jelentős a konkurencia az adott országban. Korlátozott forrásaink esetén olcsóbb egy szabadalmat megszerezni például Szlovéniában, mint Németországban. A német piacon való védelem ugyanakkor nagyságrendekkel többet ér. Gazdag, multinacionális cégek is nagy körültekintéssel választják ki szabadalmi portfoliójukat, és csak a fontosabb országokban szereznek szabadalmat. Hála a PCT szabadalmi bejelentésnek, az országokat elég csak később kiválasztanunk.
„Gyorsan nyújtsunk be valamit, mert külföldi érdeklődők jönnek!”
- Egy külföldi bejelentést célszerű nagyon alaposan előkészíteni. Sőt, már a magyar bejelentésnél is gondolni kell (kellett volna) a külföldi bejelentésre. Célszerűbb a külföldi partnerrel egy titkossági megállapodást kötni, vagy egy következő alkalomra halasztani a találmány bemutatását. Az elkapkodott szabadalmi bejelentés később jelentős többletköltségeket eredményezhet.
„A magyar szabadalmat már megkaptam, szeretnék külföldi bejelentést is tenni!”
- Sajnos erről már lekésett! Célszerű lenne a találmányt továbbfejleszteni, és az új találmány bejelentését gondosabban kezelni. Külföldi szabadalmi bejelentést csak addig lehet tenni, amíg a találmány nyilvánosságra nem jutott. Ha a találmányt eddig nem is publikálták, vagy nem hozták forgalomba, a magyar szabadalmi bejelentés anyagát 18 hónap után hivatalból nyilvánosságra hozták, így az (mint publikáció) újdonságrontó a saját újabb külföldi bejelentésre nézve is. Megadott használati mintaoltalom azonban még bejelenthető, mert ott a megadás, azaz a nyilvánosságra jutás egy éven belül megtörténik. A magyar bejelentést követő egy évig javasoljuk a nemzetközi bejelentést, mert addig nem okoz problémát a nyilvánosságra jutás. Egy évig ugyanis igényelhető a korábbi bejelentés „uniós elsőbbsége”.
Annak érdekében, hogy eloszlassa a fenti tévhiteket, informálódjon irodánknál, ahol szívesen segítünk eligazítani a nemzetközi szabadalmi bejelentések útvesztőiben.
Hogyan csökkentheti szabadalmi és védjegy kiadásait?
Főleg a szabadalmi, de a védjegybejelentések költségei is igen magasak. Főleg, amennyiben külföldi bejelentésekkel is próbálkozunk, a helyi irodák munkadíjai még inkább megnövelhetik kiadásainkat. Az alábbiakban összeszedtük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ezen kiadásainkat csökkenteni tudjuk.
Főleg a szabadalmi, de a védjegybejelentések költségei is igen magasak. Főleg, amennyiben külföldi bejelentésekkel is próbálkozunk, a helyi irodák munkadíjai még inkább megnövelhetik kiadásainkat. Az alábbiakban összeszedtük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ezen kiadásainkat csökkenteni tudjuk.
Ahhoz, hogy csökkentsük a szabadalmi és védjegy díjait, fontos szem előtt tartani, hogy a költségcsökkentési lehetőségek különböző szakaszokban merülhetnek fel a folyamat során.
1. Tervezés és stratégia: A szabadalmi és védjegy ügyekben történő költségcsökkentés legelső lépése a megfelelő tervezés és stratégiaalkotás. Szakembereink segítséget nyújthatnak abban, hogy meghatározzuk, mely területeken célszerű szabadalmaztatni vagy védjegyet bejelenteni a legnagyobb hatékonyság érdekében.
2. Piaci elemzés: A megfelelő piaci elemzés segíthet abban, hogy tudatosabb döntéseket hozzunk a szabadalmaztatási és védjegybejelentési folyamat során. Ezáltal elkerülhetjük a felesleges kiadásokat bizonytalan projektjeink esetében. Vannak például több országra is egy bejelentéssel elindítható bejelentési formák.
3. Megelőző kutatások: Védjegyek és szabadalmak esetében is van lehetőség lekutatni a korábbi hasonló oltalmakat. Ez egy befektetés, amelynek van kezdeti költsége, de sokat lehet spórolni az eljárások későbbi szakaszában, hogy elkerüljük a költséges jogi konfliktusokat vagy a Hivatal elutasítását.
4. Pályázatok: Az iparjogvédelem területén egyre több pályázati forma áll rendelkezésre annak érdekében, hogy elsődlegesen magánszemélyek és kisvállalkozások támogatást kapjanak hazai, de akár a költségesebb külföldi bejelentési díjak kapcsán. Az aktuális pályázati lehetőségekről ide kattintva olvashat.
5. Szabadalmi ügyvivővel együttműködni: Elsőre költségesebb megoldás lehet, mintha önmagunk próbálkozunk meg egy bejelentéssel. Azonban sok ügyfelünk fordul hozzánk, hogy tegyük rendbe a már benyújtott bejelentését és sajnos többe kerül utólag rendbe hozni valamit, mint elsőre jól csinálni.
Idén is akár 2250 eurót megtakaríthat az EU-s KKV alappal
Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött lére. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.
Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött létre. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.
Ki részesülhet a kkv‑alapból?
A kkv-alap az Európai Unióban letelepedett kkv-knak nyújt pénzügyi támogatást. A pályázatot az uniós kkv-knak a nevében eljáró meghatalmazott képviselője is benyújthatja, így akár irodánk is segíthet a pályázási teendők során. A támogatásokat mindig közvetlenül a kkv-knak utalják át.
Hogyan működik a kkv-alap?
A kkv‑alap egy visszatérítési program, amely során először pályázni kell, majd annak elnyerésre után utalványokat kapunk, amelyeket utána egy új bejelentésünk során azok a kiválasztott tevékenységek díjainak részbeni fedezésére használhatók fel.
Mire lehet visszatérítést kérni?
75%-os visszatérítés az uniós, nemzeti és regionális védjegyek és/vagy formatervezési minták bejelentési alapdíjaiból, kiegészítő osztályonkénti díjaiból, valamint vizsgálati, lajstromozási, közzétételi és halasztási díjaiból.
50%-os visszatérítés az Európai Unión kívüli védjegyek és/vagy formatervezési minták bejelentési alapdíjaiból, megjelölési díjaiból, valamint későbbi megjelölési díjaiból. Nem tartoznak ide az uniós országokból származó védjegyek és/vagy formatervezési minták megjelölési díjai, valamint a származási hely szerinti hivatal által felszámított kezelési díjak.
75%-os visszatérítés a nemzeti szabadalom megadását megelőző eljárással (pl. bejelentés, kutatás és vizsgálat), a megadással és a közzététellel kapcsolatos díjakból, illetve európai szabadalmak benyújtási és kutatási díjaiból.
Európai szabadalom esetén efölött (maximum 2000 EUR) 50% visszatérítés a szabadalmi bejelentés jogi költségéből (a bejelentés elkészítése és benyújtása) .
maximum 1000 euró védjegyek, valamint formatervezési minták díjaira használható fel.
maximum 1500 euró pedig szabadalmi díjakra költhető.
Mi a pályázás folyamat?
Be kell nyújtani egy űrlapot az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO)
Az űrlapon a következőket szükséges megadni:
Vállalkozása banki igazolása (minta), amelyen szerepelnek a következő adatok: a vállalkozás neve mint számlatulajdonos, a teljes IBAN számlaszám az országkóddal (példák) és a BIC/SWIFT kód.
Vállalkozásának héaigazolása vagy nemzeti nyilvántartási számra vonatkozó igazolása, amelyet az illetékes nemzeti hatóság állít ki.
Amennyiben irodánkat választja képviselőnek, csatolnunk kell egy „kizárási nyilatkozatot” (sablon), amelyet a kkv felhatalmazott tulajdonosa vagy munkavállalója ír alá
Amint a pályázatot jóváhagyták, értesítést kap a támogatás odaítéléséről, valamint megkapja az utalvány(oka)t. Ezután igényelheti a szellemi tulajdonhoz kapcsolódóan kért tevékenységeket.
Ahhoz, hogy a szellemi tulajdonhoz kapcsolódóan kért tevékenységek díjának visszatérítését megkaphassa, űrlapon kell kérnie a visszatérítést a tevékenységek kifizetését követően.
További információkat és a leírásunk forrását ide kattintva találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk a pályázás során, vegye fel velünk a kapcsolatot.
Szabadalom és használati mintaoltalom közti különbségek
A szabadalom és a használati mintaoltalom azonos módon védi a műszaki hátterű találmányokat és mindkettő jogi védelmet nyújt abban, hogy más következmények nélkül ne bitorolhassa azt amit feltaláltunk. Azonban van pár jelentős különbség is a két oltalmi típus között, amelyet érdemes tudni, mielőtt belevágunk.
A szabadalom és a használati mintaoltalom azonos módon védi a műszaki hátterű találmányokat és mindkettő jogi védelmet nyújt abban, hogy más következmények nélkül ne bitorolhassa azt amit feltaláltunk. Azonban van pár jelentős különbség is a két oltalmi típus között, amelyet érdemes tudni, mielőtt belevágunk.
Az előkészítési folyamat közel azonos mindkét oltalmi típusnál. Szükséges egy szabadalomkutatás elkészítése, amelyet a bejelentési dokumentáció megírása követ. Ezért a kezdeti költségek is közel hasonlóak, bár a szabadalmi leírásnál jóval nagyobb szerepe van az előzetes technika állását feltáró kutatásnak.
A használati minta eltérései a szabadalomtól:
Húsz év helyett maximum tíz évig tartható fenn.
Megfogható (háromdimenziós) találmányokra, kapcsolási elrendezésekre nyújt oltalmat.
Feltalálói tevékenység helyett kisebb elméleti szintű, de gyakorlatiasabb “feltalálói lépés” a követelmény.
Az újdonság itt is feltétel, de nincs újdonságvizsgálat.
Külföldi forgalomba hozatal vagy szóbeli előadás nem rontja az újdonságot.
Az elbírálás gyors, de itt is fontos, hogy az oltalom nehezen legyen megkerülhető. Az eljárás akár 1 év alatt is lezajlik.
Elutasított szabadalmi bejelentésekből 3 hónapig használati mintaoltalom származtatható.
Olcsóbb a fenntartása és az eljárás során is kevesebb a hivatali végzés érkezik.
A használati minta ugyanazokat a kizárólagos jogokat nyújtja, mint a szabadalom, de nagyobb eséllyel lehet megsemmisíteni, mert nem esik át újdonságvizsgálati szűrőn.
Egységes Szabadalmi Bíróság – menni vagy maradni?
Az Egységes Szabadalmi Bíróság (Unified Patent Court – UPC) 2023. június 1-jén kezdi meg működését. A bíróság hatáskörébe az egységes hatályú európai szabadalmakkal, valamint a hatályosított európai szabadalmakkal kapcsolatos jogviták tartoznak.
Az Egységes Szabadalmi Bíróság (Unified Patent Court – UPC) 2023. június 1-jén kezdi meg működését. A bíróság hatáskörébe az egységes hatályú európai szabadalmakkal, valamint a hatályosított európai szabadalmakkal kapcsolatos jogviták tartoznak.
Az európai szabadalom megadása után egy hónapon belül kérhető az egységes hatályú európai szabadalom, kiváltva ezzel az európai szabadalom országonkénti hatályosítását. Az egységes hatályú európai szabadalmak mindenkor a UPC hatáskörébe tartoznak, és az alól nem vonhatók ki. Az egységes hatályú európai szabadalmak jogosultjaitól eltérően a már megadott, országonként hatályosított európai szabadalmak jogosultjainak az átmeneti időszak alatt lehetősége lesz szabadalmaikat a UPC hatásköre alól kivonni (opt-out).
Az opt-out lehetőségével élve a hatályosított európai szabadalmak jogosultjai a nemzeti bíróságok joghatósága alatt maradhatnak az újonnan induló UPC helyett. Az opt-out biztosítja, hogy az eljárási lehetőségek ugyanazok maradjanak. Az opt-out hiányában mind az európai szabadalmi bejelentések, mind az európai szabadalmak a UPC hatáskörébe tartoznak.
Az opt-out-ot az ún. sunrise period kezdetétől, 2023. március 1-jétől az átmeneti időszak végéig lehet gyakorolni. A 7 évig tartó átmeneti időszak 2023. június 1-jén kezdődik, amely a UPC rendszer felhasználóival folytatott konzultáció és a UPC véleménye alapján további 7 évvel lesz majd meghosszabbítható. Az opt-out a szabadalmi bejelentés fennmaradó tartamára, a megadott európai szabadalom élettartamára, illetve visszavonásig hatályos. Az olyan hatályosított európai szabadalommal kapcsolatban, amelyet kivontak a UPC hatásköre alól, csak a hatályosítás szerinti ország nemzeti bíróságai előtt indítható eljárás.
Az opt-out nem gyakorolható azon európai szabadalmak esetében, amelyekkel kapcsolatban a UPC előtt már jogvitával kapcsolatos eljárás van folyamatban.
Az opt-out visszavonható, feltéve, hogy nemzeti bíróság előtt nincs folyamatban az európai szabadalommal kapcsolatos eljárás. Ugyanakkor az opt-out csak egyszer gyakorolható, tehát annak visszavonásával az európai szabadalom véglegesen a UPC hatáskörébe kerül.
Az opt-out iránti kérelem a UPC erre a célra szolgáló rendszerének használatával terjeszthető elő, és a nyilvántartásban való rögzítéssel hatályosul. A kérelem benyújtásához nem kapcsolódik hivatali díj. A UPC weboldalán közzéteszik azokat az európai szabadalmakat, amelyeket kivontak a UPC hatásköre alól.
A szabadalmastársak közösen kérhetik szabadalmuknak a UPC határköre alóli kivonását. Licenszjogosultak opt-out iránti kérelmet nem nyújthatnak be, arról a jogosulttal kell egyeztetniük. A hatályosított európai szabadalmak nemzeti részeinek jogosultjai külön-külön nem élhetnek az opt-out-tal. Hasonlóképpen, a kiegészítő szabadalmi tanúsítvány osztani fogja annak a szabadalomnak a sorsát, amelyet kivontak a UPC hatásköre alól. A több különböző jogosulttal rendelkező európai szabadalmak, illetve kiegészítő szabadalmi tanúsítványok esetében az opt-out-ot a jogosultak egyhangúlag gyakorolhatják.
A UPC rendeltetésénél fogva egyedülálló és független szervként új jogalkalmazási gyakorlatot fog teremteni, amely bizonytalansági faktor az opt-out egyik fő indoka lehet. A jogosultak a szabadalmi portfóliójuk egészét vagy választásuk szerint csupán egy részét is kivonhatják a UPC hatásköre alól. Amennyiben a UPC előtt jogvita kapcsán keresetet nyújtottak be, az eljárás lezárultáig az európai szabadalom jogosultja nem válthat a joghatóságok között. A versenytársak ily módon akár a UPC, akár a nemzeti bíróságok hatáskörébe zárhatják a jogosultakat, ugyanakkor a sunrise period időtartama elegendő teret fog hagyni a biztonságos döntéshozatalra. Ebből a szempontból a minél előbbi opt-out átgondolt megközelítést jelenthet mindazok számára, akik a nemzeti bíróságok joghatósága alatt kívánnak maradni.
Tekintve, hogy a döntéshozók az opt-out lehetőségével alternatívát kívántak biztosítani a szabadalmasoknak, amennyiben azok élnek is vele, az opt-out nem csupán a UPC hatáskörének kizárólagos voltára lesz befolyással, hanem a kivont európai szabadalmak teljesen kikerülnek a UPC hatásköre alól, és kizárólag a nemzeti bíróságok joghatósága alá fognak tartozni. Az opt-out a nyilvántartásba vétellel valamennyi hatályosítás szerinti országban, a hatóságok külön értesítése nélkül hatályossá válik.
Az átmeneti időszakban az opt-out lehetősége várhatóan fontos szerepet fog betölteni az új rendszer gördülékeny bevezetésében.
Lehetőség lesz egy lépésben több automatikus opt-out iránti kérelem benyújtására is annak érdekében, hogy a több európai szabadalmat érintő kivonások nyilvántartásba vételét megkönnyítsék.
A jogosult kulcsfontossággal bíró európai szabadalmai esetében tanácsos lehet élni az opt-out lehetőségével. Ily módon jóval komplikáltabbá tehető a vonatkozó szabadalmi oltalmak megsemmisítése, és a jogosultak a legfontosabb jogaik védelmét hatékonyabbá tehetik.
Legalább néhány szabadalomnak a UPC hatásköre alatt tartása azzal az előnnyel járhat, hogy a jogosult első kézből ismerheti meg a UPC működését, és esetlegesen befolyással lehet annak esetjogára. A legfőbb kockázatot az jelenti, hogy számolni kell a szabadalmi oltalom központi megvonásának lehetőségével.
Ha a szabadalom jogosultja megsemmisítési viszontkeresettől nem tart, érdemes a UPC-t választania a különféle nemzeti bíróságok helyett, mivel a UPC ítélete számos joghatóságban végrehajtható lesz. Ezáltal a több joghatóságban párhuzamosan folyó eljárások pénzügyi és operatív terhei csökkenthetők. Noha a UPC előtti eljárások költségei a nemzeti eljárásokhoz képest várhatóan magasabbak lesznek, az is nyilvánvaló, hogy a nagyszámú országban hatályosított európai szabadalmak jogosultjai számára a UPC-hez való csatlakozás jóval gazdaságosabb megoldást jelenthet.
Szabadalom vagy publikáció?
Magyarország a biokémiai, biotechnológiai kutatások területén az élenjárók közé számítható, e vezető szerep azonban nem tükröződik az ilyen irányú szabadalmakban.
Magyarország a biokémiai, biotechnológiai kutatások területén az élenjárók közé számítható, e vezető szerep azonban nem tükröződik az ilyen irányú szabadalmakban.
Az Európai Szabadalmi Hivatal felé bejelentett külföldi biotechnológiai találmányok száma ugrásszerűen megnőtt. Ha nem akarjuk, hogy fejlesztéseink gyümölcsét más arassa le, akkor ez ellen csak szabadalmaztatással védekezhetünk. Kutatásunk, fejlesztésünk eredménye jelentős érték, az értéket pedig védeni kell! A szabadalmi oltalom is csak akkor tölti be igazán szerepét, ha az olyan profi leíráson alapul, amely megakadályozza az oltalom könnyű megkerülését. Az oltalom nemcsak nagy horderejű találmányokra nyerhető, hanem minden új, szellemes termékre vagy technológiai javításra is.
A kutatók előtt nagy kísértés a korai publikáció. A tudományos előmenetel szintén a mielőbbi publikációra serkent. Vannak, akik a publikációt arra a célra szánják, hogy más ne tudja a megoldást szabadalmaztatni. Ezt a hatást valóban elérik, de publikáció után már maga a szerző sem kaphat szabadalmi oltalmat. A közkinccsé vált megoldást bárki szabadon hasznosíthatja, tehát a feltalálónak egy fillér haszna sem lesz belőle.
Ha van türelmünk megvárni a szabadalmi bejelentést, utána már elvileg nyugodtan lehet publikálni. Gyakorlatilag azonban ez csak arra az esetre érvényes, ha szabadalmi bejelentésünket hozzáértő szabadalmi ügyvivő készítette. Ha csak később fordulunk ügyvivőhöz, előfordulhat, hogy új tartalmat is be kell vinni a már beadott szabadalmi leírásba, amely akár az eredeti bejelentés visszavonásával is járhat. Esetleges forráshiány miatt, egy éven túli külföldi bejelentés is előfordulhat. Publikáció esetén a külföldi bejelentést mindenképp meg kell tenni egy éven belül. A fentiek miatt is helyesebb megvárni a nemzetközi szabadalmi bejelentést a szakmai publikációval.
Mennyibe kerül egy szabadalom?
Perben ügyvédhez fordulunk, betegségben orvost hívunk. Az orvos sok esetben „csak” segít a gyógyulásban, a gyógyulást általában immunrendszerünk útján végső soron magunk visszük végbe. Talán meglepő, de a szabadalmi ügyvivő legfontosabb szerepe nem az, hogy levegye vállunkról a szabadalmi bejelentés elkészítésének a terhét és megszerezze az oltalmat, azaz tüneti kezelést nyújtson. Legalább ilyen fontos, hogy a megadott találmány érjen is valamit, azaz ne lehessen egykönnyen megkerülni.
Perben ügyvédhez fordulunk, betegségben orvost hívunk. Az orvos sok esetben „csak” segít a gyógyulásban, a gyógyulást általában immunrendszerünk útján végső soron magunk visszük végbe. Talán meglepő, de a szabadalmi ügyvivő legfontosabb szerepe nem az, hogy levegye vállunkról a szabadalmi bejelentés elkészítésének a terhét és megszerezze az oltalmat, azaz tüneti kezelést nyújtson. Legalább ilyen fontos, hogy a megadott találmány érjen is valamit, azaz ne lehessen egykönnyen megkerülni.
Amennyiben pontos kalkulációt szeretne a szabadalmi bejelentése kapcsán, vegye fel a kapcsolatot velünk.
Ehhez az „immunrendszert” kell megismerni és megerősíteni, amely egyrészt időigényes, másrészt csak a legjobb „diagnoszták” értenek hozzá. A szabadalmi ügyvivő választás alapvetően bizalmi kérdés. Fontos az ár, de nem jó, ha alapvetően ez határozza meg döntésünket. Egy alaposan előkészített magyar bejelentéssel sokszázezer forint takarítható meg a külföldi szakaszban.
David Schwartz: „Gondolj merészet (Bagolyvár, 2007.) c. könyvében oldalakon át sorol példákat arra, hogy olcsó húsnak híg a leve. A szerző azt javasolja, legyünk érzékenyek a minőségre, mert igazából csak az kifizetődő. „Csak első osztályút vegyél, másra nem telik!” Nos, egy olcsón vett, és használhatatlanná vált zakó helyett – ha bosszankodva is – de tudok újat venni. Azonban egy elszúrt szabadalmi bejelentés helyett egy év után már nem tudok újat készíttetni, a hibák pedig egy év után derülnek csak ki.
Az iparjogvédelmi oltalomra fordított díj befektetésnek tekinthető, amely nem kerülhető el, ha a találmányból hozamot szeretnénk látni. Szabadalmaztatni, kizárólagos jogokhoz jutni nem kötelező. Szabadalom nélkül is lehet terméket gyártani, jóllehet ekkor más is gyárthatja, és jó találmány esetén fogja is. Sovány vigasz, hogy a nyilvánosságra jutott terméket már az utánzó sem szabadalmaztathatja. Később azonban nekünk sem lesz módunk a védelemre. Sajnos, akinek nincs pénze legalább a magyar oltalom megindítására, az valóban a „22-es csapdájába” kerül. Ekkor is kisebb kockázat egy olyan befektetőt keresni, aki átvállalja a szabadalmaztatás költségeit, mintha nem, vagy nem eleget áldozunk rá. Egy jó elsőbbségi bejelentés birtokában azonban már bátrabban kereshetünk befektetőt.
A szabadalmaztatás aktuális költségeit a devizaárfolyam, az adatszolgáltatás minősége, a munka bonyolultsága egyaránt viszonylagossá teszi. A szabadalmi ügyvivők megbízási díja hosszabb távon többnyire az időráfordítással arányos. A lelkiismeretes munka időigényes, a speciális műszaki-jogi szaktudás pedig a díjakban is jelentkezik.
A szabadalmaztatás nem vásárlás, ahol „megveszem a jogot”. A szabadalmi ügyvivő az ügyfél helyett, őt képviselve, az ő érdekében jár el. Meg tudja mondani, hogy mennyibe kerül egy szabadalmi bejelentés, vagy egy előre tervezhető fizetnivaló, de nem tudja megmondani, mennyibe kerül egy „szabadalmaztatás”, hogy lesz-e hivatali felhívás, és arra mennyibe kerül majdan a válasz megfogalmazása. Amerikai példánál maradva, ahol általában részletesebb magyarázatot követelnek, nem jósolható meg előre, hogy a nyolcezer szabadalmi elbíráló közül értelmesebbet vagy gyengébbet, rugalmasabbat vagy szőrszálhasogatót fog ki az ügyfél. Igen az ügyfél, mert a teljes eljárás az ő felelősségére történik, ahogy bűntető perben sem az ügyvéd vonul a börtönbe. A szabadalmi ügyvivő segít abban, hogy a védelmi stratégiát a pénztárcához igazítsuk. Kevesebb országban egy minőségi védelem sokkal többet ér, mint több országban egy gyenge védelem.
Szóval akkor mennyi is az annyi? Kérdezze meg szabadalmi ügyvivőjétől! Ökölszabályként azért annyit elmondhatunk, hogy világszinten 2,5 millió forinttal 2,5 évig ki lehet húzni. E díjnak körülbelül harmada az előkészítés és a magyar szabadalmi bejelentés, kétharmada pedig a nemzetközi bejelentést foglalja magában. Az ábrán követhetjük egy átlagos bejelentés becsült díjait. Tekintve, hogy a nemzetközi bejelentés után – akár már másnap – eladhatjuk, világszerte hasznosíthatjuk a találmányt, optimális esetben a 2,5 év után jelentkező díjakat már maga a találmány termeli ki.
A szabadalmi bejelentés finanszírozásához pályázatok is segítségünkre lehetnek. A legtöbb innovációs pályázat finanszírozza a szabadalmaztatást és az iparjogvédelmi tanácsadást. Bizonyos pályázatoknál már előfeltétel is valamely iparjogvédelmi oltalom megléte. Ilyenkor szabadalmi ügyvivő tud segíteni a feltételek gyors teljesítésében. Erről, illetve az aktuális közvetlen pályázatokról az alábbi oldalunkon kaphatunk bővebb információt.
Azért, hogy konkrétumokról is beszéljünk, összegyűjtöttük a leggyakoribb eljárások hivatali díjainak listáját az alábbiakban. Az aktuális munkadíjaink kapcsán pedig írjanak nekünk.
Magyar szabadalmi bejelentés hivatali díjai
Mit tegyünk, ha ellenünk indítanak szabadalmi bitorlási eljárást?
Összegyűjtöttük a teendőket arra az esetre, ha egy szabadalmi bitorlás kapcsán eljárást indítottak ellenünk és úgy gondoljuk, hogy nincsen a másik félnek igaza.
Összegyűjtöttük a teendőket arra az esetre, ha egy szabadalmi bitorlás kapcsán eljárást indítottak ellenünk és úgy gondoljuk, hogy nincsen a másik félnek igaza.
Ha a bitorlást vitatjuk, vagy nagyon nem akarunk rögtön fizetni, vagy még csak felszólító levelet kaptunk, akkor a következő teendőink vannak.
1. Keressünk minél jobb szabadalmi ügyvivőt. Azonnal! Nincs idő a „mit mond a szabadságon lévő ügyvédem” körökre.
2. Ellenőriztessük, hogy a másik fél szabadalma érvényes-e, annak mi a főigénypontja, és hogy mi valóban megvalósítottuk-e a főigénypont minden intézkedését.
3. Végezzünk szabadalomkutatást a témában, hátha találunk más hasonló megoldást, amely a szabadalom elsőbbségi napjánál korábban nyilvánosságra jutott.
4. Tanulmányoztassuk át az ügyvivővel az ellenérdekű fél Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál (SZTNH) vezetett aktáját, hogy a megadás előtt milyen hivatali felhívások voltak, azokra mit válaszolt a szabadalmas, vitatták- e korábban a feltalálói tevékenységet stb.
5. a 3-4. pontok alapján indítsunk megsemmisítési eljárást a szabadalom ellen. Ekkor a Fővárosi Törvényszék felfüggeszti a bitorlási pert. Az általunk kezdeményezett megsemmisítési eljárás az SZTNH előtt zajlik. Az SZTNH esetleges megsemmisítő határozata ellen elsőfokon a Fővárosi Törvényszékhez, másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtáblához fordulhatunk.
6. Csak ennek jogerős befejezése után (néhány év) kezdődik meg a bitorlási per érdemi része. A Fővárosi Törvényszék ítélete ellen a Fővárosi Ítélőtáblához fordulhatunk. Az Ítélőtábla jogerős döntése ellen felülvizsgálati kérelmet nyújthatunk be a Kúriához.
7-8. Ha ezek – számunkra hátrányosan – lezárulnak, csak akkor folytatódik a bitorlási per elsőfokon, majd jön a másodfok (e bekezdésnél – ha jó a képviselőnk – a pontok száma egyúttal az évek számát is jelenti).
A szabadalmazás legnehezebb feltétele: a feltalálói tevékenység
Akkor szabadalmazható egy találmány, ha új, iparilag alkalmazható és feltalálói tevékenységen alapul. Ez utóbbi szokott a legnagyobb kihívás lenni annak, aki szabadalmat szeretne kapni találmányára. De mit is jelent ez a fogalom?
Akkor szabadalmazható egy találmány, ha új, iparilag alkalmazható és feltalálói tevékenységen alapul. Ez utóbbi szokott a legnagyobb kihívás lenni annak, aki szabadalmat szeretne kapni találmányára. De mit is jelent ez a fogalom?
A találmányt feltalálói tevékenységen alapulónak kell tekinteni, ha az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló.
A társadalom elvárja, hogy a kizárólagos jogokat igénylő feltaláló ne csak azt rakja össze, amire megtanították az iskolában, hanem alkotó módon használja agyát, és feladatmegoldó képességével érdemben gazdagítsa a technika állását.
A szabadalmi jog szakembere egy fiktív személy. E fiktív szakember szemszögéből kell megítélni a feltalálói tevékenységet. A társadalom elvárja a feltalálótól, hogy világszintű újdonságot alkosson, és ne olyat, amelyet bárki elleshet mástól. Megjegyezzük, hogy a világszintű újdonság mellett a társadalom csak arra a földrajzi területre engedélyez kizárólagosságot, ahová kérik, és ahol joghatósága van, tehát tipikusan egy-egy ország területére.
A világszintű elvárás miatt a „szakember” olyan passzív tulajdonsággal rendelkezik, amelynek keretében ismeri szakterületén a technika állását, amellyel nem állítunk kevesebbet, minthogy a szakterületéhez kapcsolódó minden szakirodalom, valamint minden szabadalmi leírás valamennyi mondatát ismeri. E szakember tehát valójában egy „Superman” merevlemez aggyal. Agya azonban annyira merev, hogy gondolkodásra már nem marad szabad tárhelye, ezért kombináló és feladatmegoldó képessége szerény. Átlagos, kiszámítható szakmai munkához való képessége megvan, de képzelőerővel alig rendelkezik, alkotó jellegű felismerésre nem képes.
A feltalálói tevékenység vizsgálatánál a szabadalmi elbírálónak a „szakember” szemszögéből kell megítélnie a találmányt. A találmányt a feltaláló szabadalmi ügyvivője által megfogalmazott igénypontok segítségével vizsgálja az elbíráló. A kutatás során feltárt publikációk közül kiválasztja azt a néhány dokumentumot, amelyet a vizsgált igényponthoz legközelebbinek ítél meg. Ezután egyesével megállapítja, hogy mely jellemzők tekintetében tér el egymástól a két megoldás. Ezt követően megítéli, hogy a technika állásához tartozó irat a „szakember” számára az elsőbbség napján adhatott-e elégséges ismeretet a találmány megvalósításhoz. A feltárt néhány korábbi dokumentum kombinációja is vizsgálandó. Meg kell állapítani a korábbi dokumentumok távolságát a vizsgált területtől. Azonos műszaki területre eső dokumentumok kombinálása elvárható egy „szakembertől”, ugyanakkor távoli dokumentumok kombinálása kevésbé nyilvánvaló.
A kombinációk nyilvánvalóságát azon keresztül ítélik meg, hogy kézenfekvő volt- e egy „szakember” számára, hogy egy kitűzött feladatot két vagy több megoldás jellemzőinek felhasználásával hozzon létre. Ha a megoldás nem nyilvánvaló, és a szakember köteles tudásán túl alkotói teljesítmény is felmutatható, akkor a találmány feltalálói tevékenységen alapul.
A legtöbb találmány kombináció eredménye. Talán az olyan úttörő jellegű találmány is, mint a gőzmozdony, hiszen mind a gőzgép, mind a kényszerpályán történő vontatás (vö. lóvasút) már ismert volt. A szabadalmi elbíráló szempontjából már vizsgáltuk az iratok kombinálásának lehetőségét. A feltalálóban is hasonló folyamat zajlik le. Az általa ismert információkat rendezi át új információvá. A szabadalmazhatóság szempontjából a kérdés az, hogy ez az új információ a régiek ismeretében nyilvánvaló-e, azaz „szakembertől” elvárható megoldás-e.
Nem szabadalmazható megoldások
- Addíció : Két vagy több, külön-külön már alkalmazott megoldás együttes alkalmazása, ha a megoldások csak az eredeti funkciójukat töltik be, a kiváltott együttes hatás nem haladja meg a részelemektől várható hatások összegét. Például egy hőmérséklet érzékelésére alkalmas eszközt és egy nyomásérzékelő eszközt egybeépítünk, amely kijelzi a mért minta hőmérsékletét és nyomását. Itt sem kölcsönhatásról, sem új hatásról nem beszélhetünk.
- Helyettesítés :Ismert megoldásban alkalmazott anyagot egy másik, ugyancsak ismert anyaggal helyettesítek. Az új anyag alkalmazása pont azt a hatást idézi elő, amelyet a szakember elvár. Például acél sátorcöveket helyettesítek alumínium vagy műanyag cövekkel. Ezen anyaghelyettesítés számos előnnyel jár: például az új cövek könnyebb, nem rozsdásodik. E tulajdonságok azonban nem haladják meg azt a kört, amely elvárható egy ilyen helyettesítés nyomán. Helyettesítésnek tekinthetjük az ekvivalens megoldás alkalmazását is, amikor funkciójában közel hasonló megoldással helyettesítünk egy ismert megoldást. Például raklapokat szögelés helyett csavarozással állítunk elő, akkor a szög-csavar helyettesítésnél elvárt általános hatások jelentkeznek.
Helyettesítésnek, átvitelnek nevezhetjük azt is, amikor egy bizonyos területen már bevált megoldást egy új területen valósítunk meg. Ismertek a masszázsfotelok, amelyek a test különböző részeit masszírozzák, és lakásokban, szalonokban használják őket. Ugyanilyen elven működő fotelok ma már autóülésként is funkcionálnak. Azonos műszaki megoldás azonos célra való alkalmazása – az eltérő körülmények ellenére – nem elégíti ki a feltalálói tevékenység követelményét.
- Alak- és méretváltozás, többszörözés: Ha például teljesítménynövelés érdekében növeljük a méretet, növeljük a bevitt energiát, ez a nyilvánvaló kategóriába sorolható. Ha egy ismert készülékhez nagyobb motort választunk, akkor nyilvánvalóan nagyobb teljesítményű készüléket kapunk. Ha egy létrán növeljük a létrafokok számát, akkor magasabbra tudunk felmászni rajta. Ha egy ismert intézkedést egymást követően többször végrehajtunk, és a hatás elvárt arányban jelentkezik a többszörözéssel, szintén nem végeztünk feltalálói tevékenységet. Nyilvánvalóan szárazabb lesz a ruha, ha kétszer centrifugáljuk, mintha egyszer. Ugyancsak szárazabb lesz, ha ezt magasabb fordulatszámon hajtjuk végre.
- Optimalizálás , kiválasztás: Ismert megoldásból optimumkereséssel származtatott új megoldás a „szakember” köteles tudásához sorolható tevékenység. Ilyenkor a változó egy intervallumon belül egy ismert függvény alapján mozog, amelyből meghatározható a szélsőérték. Például egy hűtőkompresszor jelleggörbéje alapján meghatározható, hogy egy adott hűtési folyamathoz milyen beállítás az optimális. Egy másik esetben több alkalmas megoldás közül választok ki egyet. Gyógyhatású kompozícióba keresek C-vitamin tartalmú növényt, választhatok a fekete berkenye, a fekete ribizli és a csipkebogyó között, és a csipkebogyót választom.
Tipikusan szabadalmazható megoldások
Tulajdonképpen a fenti logikai és technológiai műveletek mindegyikénél lehetne ellenpéldát felhozni, tehát a kombinációk fenti lépései mellett is előfordulhat szabadalomképes találmány, ha nem is az a jellemző. Az alábbiakban erre hozunk néhány példát.
- Nem várt mellékhatás: Ha szakember számára nem várt mellékhatás jelentkezik a végeredményben, akkor a megoldás szabadalmazható. Ekkor tetten érhető az alkotói tevékenység, a feltaláló többlete a „szakember” köteles tudásához képest.
A fenti példáknál maradva:
- Olyan nyomásmérőt fejlesztünk ki, amely önmagában is kijelzi a hőmérsékletet, pl. izochor állapotváltozás körülményei miatt.
- A zokniban egy-egy textilszálat ezüstbevonatú szállal helyettesítünk. Ez azzal a nem várt hatással is jár, hogy lábunknak nem lesz izzadtságszaga, mert az ezüst megöli az izzadtságszagot keltő baktériumokat (anyaghelyettesítés).
- Bogáncsok kapaszkodó nyúlványaihoz hasonló, konfekcionált tépőzárat találunk ki (átvitel).
- Belsőégésű motorok szívócsöve méretének megváltoztatása, amely váratlan teljesítménynövekedést, hatásfokjavulást eredményezett (méretváltozás).
- Ismert körben alkalmazott vegyületcsaládból egy vegyület kiválasztása, amely olyan gyógyszert eredményez, amelynek kevesebb a mellékhatása (kiválasztás).
A Szinergikus hatás is nem várt mellékhatás. A + B hatását a szakember A+B hatásnak várná, ehelyett a hatás kedvezőbb: (A+B)’. Több hatóanyag egymást fokozó hatása olyan hatás, amelynek felismerése a kompozíció létrehozásakor feltalálói teljesítmény. A C- és az E- vitaminok szinergikusan működnek, tehát együtt nagyobb a hatásuk, mint külön-külön. Például az E-vitamin eltakarítja a sejtmembránból a veszélyes szabadgyököket, miközben a C-vitamin megakadályozza a szabadgyökök láncreakciószerű termelődését. Mindkét vitamin antioxidáns hatását erősíti a cink.
- Szakmai előítéletet legyőzése: Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha az elsőbbség napján fennálló egyöntetű szakmai előítélet legyőzését eredményezi. Ilyen esetekben a feltaláló nem csak hogy nem kaphatott útmutatást a technika állásából, hanem az még helytelen irányba is terelhette a figyelmét. A gőzmozdony sebességét például túl gyorsnak találták az ember számára. Vagy, ha elterjedt, hogy nem lehet 1,44 törésmutatójúnál (üveg-levegő) kisebb üveget gyártani, és valaki ezt mégis megteszi, az szakmai előítéletet győz le.
A szabadalmaztatási eljárás buktatói - 2. rész
Ahhoz, hogy elkerüljük a szabadalmaztatás buktatóit, már előtte résen kell lennünk. Meg alatta. Meg utána is. Korábbi cikkünkben elkezdtünk egy helyre gyűjteni néhány gyakoribb problémát, amelyről érdemes beszélni. A gyűjteményt ezúttal folytatatjuk.
Ahhoz, hogy elkerüljük a szabadalmaztatás buktatóit, már előtte résen kell lennünk. Meg alatta. Meg utána is. Korábbi cikkünkben elkezdtünk egy helyre gyűjteni néhány gyakoribb problémát, amelyről érdemes beszélni. A gyűjteményt ezúttal folytatatjuk.
Kontárok és társaik
- A hiszékenység vámszedői a feltalálókat sem kerülik el. Közzététellel nemzetközi adatbázisokba is bekerül találmányunk, nevünk, címünk. Innen már csak szoftver kérdése, hogy adatainkat kigyűjtsék olyan rosszhiszemű „szolgáltatók”, akik hivatalosnak látszó, hatósági iratokhoz megtévesztésig hasonló papírokon közzétételt, borsos áru (1500-2000 EUR) publikálást számlázzanak le a gyanútlan félnek. A bűntető jog eszközeivel nem lehet fellépni ellenük, mert a halvány angol apró betűk között felismerhető, hogy csak szolgáltatást kínálnak. Egyébként abból is értéktelent.
Akinek van szabadalmi ügyvivője, nyilván nincs veszélyben; nemigen akad bolond, aki előbb fizet, és csak utána kérdez. Képviselő nélkül azonban bajba kerülhetünk. Jó tudni, hogy a hatóságok kizárólag a szabadalmi ügyvivő útján tartják a kapcsolatot az ügyféllel, ezért minden közvetlen megkeresést eleve gyanúval kezeljünk. A szabadalmi ügyvivő pedig az előírásoknak megfelelő, szabályos forint számlát ad.
- Szabadalmi és védjegy ügyekben különösen óvakodnunk kell az internetes ügyeskedőktől is, mert nem könnyű felismerni őket. A Google felé fizetett hirdetéssel sokszor az első helyen kínálják magukat. Látványosnak vélhető honlapjuk kizárólag ollóval készült a Wikipédia, a nemzeti hatóság és a gyakorlott szabadalmi irodák honlapjának felhasználásával. Általában középfokú iparjogvédelmi ismerettel és ügyvédi segédlettel dolgoznak. Felismerhetők arról, hogy cégnevükön túl személyes nevüket, arcukat nem adják tevékenységükhöz. Gyakorlott szabadalmi ügyvivőt nem látnak az ügyek.
Jó, ha tudjuk, hogy ügyfélképviseletre jogosult szabadalmi ügyvivő cégszerű körülmények között csak szabadalmi irodában vagy szabadalmi iroda kft-ben dolgozhat. A szabadalmi ügyvivők Etikai Szabályzata tiltja, hogy szabadalmi ügyvivő felhajtó, ügynök útján kapjon munkát. Tanácsadó cégek pedig nem jogosultak ilyen tevékenységre, nem rendelkeznek sem az előírt szakmai biztosítással, sem kamarai kontrollal, cégvezetésük nem tett a titoktartásra esküt. Nem tudhatjuk, hogy kire bízzuk védjeggyel kapcsolatos céginformációinkat, találmányunkkal kapcsolatos bizalmas fejlesztéseinket. És akkor a hozzáértésről még nem is beszéltünk.
Jó, jobb, legjobb?
Szabadalmaztatás esetén 20 évre alapozzuk meg találmányunk sorsát. Nem mindegy, hogy ha egy multinak felajánljuk megvételre, akkor az csak mosolyog a hátunk mögött, vagy netán megveszi a licencet. Nagyon sok múlik ezért a szabadalmi ügyvivőn. Csak a legjobb lehet elég jó. E téren óvakodjunk a munkanélküli szakértőktől, egykori elbírálóktól, nyugdíjas feltalálóktól és egyesületeiktől. Csak aktív szabadalmi ügyvivőtől remélhetünk naprakész információt és nemzetközileg kompatibilis szabadalmi dokumentációt. Hogy ezért kétszer annyit kell fizetni? Igen, legalább annyit! A nemzetközileg versenyképes munkát meg kell fizetni, de ez még mindig kevesebb, mintha külföldön vennénk igénybe hasonló szolgáltatást. Az igazán költséges azonban az, amikor egy elrontott magyar bejelentést kell külföldön folytatni, vagy ha licencvétel helyett egyszerűen megkerülik szabadalmunkat.
Külföldi keverem-kavarom
Apropó megkerülés, de nem az, amiről az előbb beszéltünk. Külföldi szabadalmaztatás során a legtöbb ország megköveteli a helyi szabadalmi ügyvivői képviseletet. A nagyobb szabadalmi irodáknak van minden országban partnerirodájuk. A jog szerint a magyar ügyvivő ilyenkor csak a kiválasztásért felel, a meghatalmazást közvetlenül az ügyfél adja ki a külföldi iroda felé. A külföldi irodák a kapcsolatot kizárólag a magyar irodán keresztül tartják az ügyféllel. Általában sem divat, hogy közvetlenül elvállaljanak külföldi laikus ügyféltől ügyet, hiszen idegen nyelven senki sem magyaráz szívesen alapdolgokat. Az ügyvivő irodák fél szavakból is megértik egymást, és a magyar ügyvivő mondja el a részleteket az ügyfélnek. Ez díjmegtakarítást is jelent egyben. A képviseleti kapcsolat általában kölcsönös. Az ügyfél kizárólag magyar számlát kap, magyar irodától. A számla általában egy összegben tartalmazza a külföldi díját, a magyar ügyvivő munkadíját, jutalékát. Ez utóbbi többnyire kevesebb, mint ami kedvezményt kap a magyar fél, ezért, ha az ügyfél közvetlenül utazna ki, és kint keresne ügyvivőt az feltehetőleg drágább lenne.
Nagyon ritkán előfordul, hogy a feltaláló úgy véli, a bejelentés után már nincs szüksége magyar szabadalmi ügyvivőre, és megkísérli rövidre zárni a kapcsolatot. Ez több okból is hibás lépés. Továbbra is szükséges, hogy magyar értelmezésen keresztül kapja a feltaláló az információt, illetve, hogy a külföldi fél is szakszerű viszont választ kapjon. Legfeljebb e munkadíjat tudná megtakarítani, a többi díja inkább magasabb lenne. Nagyobb gondot okoz, hogy a kialakult nemzetközi gyakorlat szerint ilyenkor a partneriroda azonnal jelzi ezt a tényt magyar partnerének, és eldöntik, hogy nyelnek-e egyet, vagy mindketten felmondják a képviseletet. Utóbbi esetben a találmánynak általában annyi, mert a feltaláló, vagy képtelen más képviselőt találni, vagy a képviseletváltás díja, az anyagok újratanulmányozásának díja, esetleg egy közelgő határidő lehetetlenné teszi az eljárás folytatását.
Előbb belbecs, aztán külcsín
Termékek, eszközök esetén nagyon jó, ha gondolunk a külső kialakítás védelmére is. Ezt a védelmet hívjuk formatervezési mintaoltalomnak, ha nem is látott soha formatervezőt. Fontos, hogy a külső védelmet egységben kezeljük a belső műszaki megoldás védelmével, és egy kézben legyen mindkét oltalomszerzés bonyolítása. Bizonyos esetekben újdonságrontó lehet egy ügyetlen ügyintézés.
„Mitakarahivatal?”
Sok feltaláló megijed a Hivatal határozatától, #kutatási jelentésétől. Nem értik, hogy miért hoz fel a Hivatal olyan iratokat, aminek semmi köze sincs találmányukhoz. Néha a hivatali szóhasználat is félelmet kelt bennük.
Ne ijedjünk meg, mert nem eszik olyan forrón a kását! A Hivatal a feltalálói tevékenységet is vizsgálja. Ennek kapcsán más – persze nem túl távoli – területről is felhozhatnak dokumentumot, ha egy szakembertől elvárható annak ismerete. Két különböző műszaki információ ismeretében lehet, hogy nem is olyan hatalmas újdonság találmányunk. Ilyenkor a szabadalmi ügyvivő feladata, hogy megpróbálja meggyőzni az elbírálót arról, hogy találmányunk mégis feltalálói tevékenységen alapul. Ez persze nem zárja ki azt, hogy az elbíráló egyszerűen téved, hiszen a kutatásnál még nem mélyed el túlzottan a talált iratokban. Nem kell megijednünk a szövegezésen, hogy ilyen és olyan paragrafusoknak nem felel meg találmányunk. Ez nem a feltaláló vagy az ügyvivő hibája, egyszerűen következmény, hisz, ha például van olyan irat, amely kérdésessé teszi a feltalálói tevékenységet, akkor a találmány már emiatt nem felel meg a vonatkozó paragrafusnak. Amúgy egyetlen hivatal sem jogosult egy találmányt elutasítani, anélkül, hogy előtte ne adjon lehetőséget a feltalálónak – az elutasítási indokok tekintetében – álláspontja kifejtésére. Ez is szabadalmi ügyvivői feladat, ráadásul díja sokszor nem kevesebb, mint egy új leírás készítéséé.
Babérján ülhet a győztes?
Egy jog akkor ér valamit, ha be is lehet tartatni. A szabadalom adta kizárólagos jog örömhír, de – lássuk be – elsősorban a mi érdekünk. Ez ügyben nem várhatjuk az államtól vagy bárki mástól, hogy helyettünk ügyeljen jogainkra. Az ellenünk elkövetett jogsértést nekünk kell figyelni, ha ilyet észleltünk nekünk kell jelezni. Szabadalmi ügyvivő ebben is tud segíteni. Védjegyeknél különösen fontos a piac monitorozása, nem tűnik-e fel hasonló név területünkön. Szabadalmi ügyekben a helyzet még bonyolultabb, hiszen adott esetben összetett, bonyolult termékekről, berendezésekről, technológiákról van szó. Célszerű, ha a védelmünk a szabadalmon túl ki van egészítve formatervezési oltalommal (ennek esetleges bitorlása könnyen felismerhető), és védjegyoltalommal. Jogaink figyelését kérhetjük a NAV-tól (a még meglévő határállomásokon történő vámfigyelés keretében), illetve az EU határain is kezdeményezhetünk vámfigyelést. Folyamatosan monitoroznunk kell az internetet, nem tűnik-e fel bitorló termék. A jogsértések többsége polgári jog keretei közé tartozik, ezért ezeket nekünk kell dokumentálni, hitelt érdemlően (mert különben letagadják) bizonyítani. A nemzetközi cégek egyöntetű véleménye szerint csak a zéró tolerancia célravezető.
A szabadalmaztatási eljárás buktatói - 1. rész
Ahhoz, hogy elkerüljük a szabadalmaztatás buktatóit, már előtte résen kell lennünk. Meg alatta. Meg utána is. Megpróbáltunk egy helyre gyűjteni néhány gyakoribb problémát, amelyről érdemes, beszélni. Biztos van olyan feltaláló, akinek ezek közül több nem is probléma, másoknak meg minden probléma. Ők tekintsenek el ebben a fejezetben a teljességtől.
Ahhoz, hogy elkerüljük a szabadalmaztatás buktatóit, már előtte résen kell lennünk. Meg alatta. Meg utána is. Megpróbáltunk egy helyre gyűjteni néhány gyakoribb problémát, amelyről érdemes, beszélni. Biztos van olyan feltaláló, akinek ezek közül több nem is probléma, másoknak meg minden probléma. Ők tekintsenek el ebben a fejezetben a teljességtől.
Titkom az enyém!
- Nem titkolózhatunk a szabadalmi ügyvivő előtt, ha valami kihagyható a szabadalmi leírásból, azt mondja meg ő. Az ügyvivőt a nem nyilvános információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; erre törvény, eskü és a józanész kötelezi. Ne várjuk ezen felül külön eszkábált nyilatkozatok aláírását. A szabadalmi leírásban teljesen „fel kell tárni” a bejelentést, hogy abból egy harmadik szakember is meg tudja valósítani a találmányt. A feltárás hiánya miatt később is megsemmisíthető egy szabadalom. Ritka, hogy van olyan know-how rész, amely kihagyható vagy torzítható anélkül, hogy ne veszélyeztessük az oltalmat. Ha mégis van ilyen, úgy azt az ügyvivővel beszéljük meg. Aki nagyon félti találmányát, az készíttessen először műnyilvántartásba vételt.
- Hibás lépés, ha úgy véljük, hogy mi majd bejelentünk, aztán – ha muszáj – majd rendbe teszi a szabadalmi ügyvivő. A bejelentési nap után új műszaki információ már nem vihető be a leírásba, az átalakítás pedig általában nehezebb, mint egy új bejelentés elkészítése. Csak a költségeket növeljük, és az eljárást veszélyeztetjük egy gyors bejelentéssel. Rendkívüli esetekben, kivételesen sor kerülhet ilyen lépésre is, de ezt is a szabadalmi ügyvivő tegye, mert az elsőbbségi példány minősége nagyon fontos. Ebből kell majd a „rendes” anyag elkészítésével új bejelentést készíteni, és azt belső elsőbbség igénylésével továbbvinni. Nemzetközi viszonylatban jelentős többletköltséggel jár, ha a kivételes utat választjuk. Hibás lépés az is, ha az adatszolgáltatás túl bő lére van eresztve, sok rendszerezetlen dokumentumból áll, vagy éppen nem a célnak megfelelő rajzot tartalmaz, hanem az általunk prospektusnak vagy gyártási rajznak szánt változatot. Ennek ellentéte sem szerencsés, amikor az adatszolgáltatás túl szűkszavú, nekünk csak az ötlet van meg, és a szabadalmi ügyvivőtől várnánk, hogy helyettünk találja fel a kiviteli példát.
Vigyázat, küszöb!
- Vannak olyan gazdag feltalálók, akik azt hiszik, hogy ha külföldön csináltatják a szabadalmi leírást, akkor drágábban ugyan, de jobb munkát kapnak. Ebből csak az előző igaz, de az nagyon. A legmagasabb fokú szaktudás Magyarországon is megtalálható, és külföldön sem igaz, hogy sok pénzért feltétlen magas színvonalú munkát kapnak. Szerző csak mosolyogni tudott azon az ügyfélen, aki Angliában átíratta szabadalmi igénypontjait. Olyan igénypont-sorozatot kapott, amelyet csak Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és egy-két volt angol gyarmati országban fogadnak el (ún. omnibusz igénypont volt benne).
- Nagy jelentőségű találmányoknál ne felejtsük el, hogy a PCT nem érvényes néhány országban (például Tajvan, Argentína, Szaúd-Arábia), ezért ide – ügyvivőnk útján – közvetlen bejelentést kell tegyünk, ha oltalmat óhajtunk.
- Vannak feltalálók, akik úgy vélik, hogy találmányukra „megveszik” a szabadalmat, mint régen a zsák krumplit. A szabadalmi ügyvivő pedig felviszi nekik az emeletre, majd ekkor fizetnek, persze, ha szép a krumpli. Ők tévedésben vannak. A szabadalom egy olyan jog, amelyet az illetékes hatóság engedélyez vizsgálat után. A befizetett hatósági díjak nem járnak vissza, ha elutasítják a szabadalmat, azok eljárási díjak, nem pedig egy vásárlás ellenértékei. Hasonló a helyzet a szabadalmi ügyvivővel is. Az ügyvivői iroda a Ptk. szerinti megbízásos jogviszonyban dolgozik, amely azt jelenti, hogy munkája után kapja az ellenértéket, nem pedig a munkája eredménye után. A házat építő vállalkozó, a krumplit szállító fuvaros vállalkozói jogviszonyban dolgozik, nekik akkor jár a fizetség, ha felépül a ház, leszállítják a krumplit. Az ügyvédek, szabadalmi ügyvivők az ügyfél helyett járnak el (annak is idejébe telne), és akkor is jár a fizetésük, ha netán sikertelen az eljárásuk, például bűntető ügyvéd esetén elítélik a vádlottat. A jogokat a hatóság adja, ezért a jog megadására egy megbízásban eljáró személy nem adhat garanciát, még ha sejti is az eredményt. Az ügyvivők díjaikat előre jogosultak elkérni, jobb erre is felkészülni, csak akkor adjunk ki megbízást, ha a forrás rendelkezésünkre áll. Akkor se lepődjünk meg, ha a szabadalmi ügyvivő az ügyfélre, tanácsadásra fordított időt felszámítja. Neki is csak 24 órája van, ha ebből ránk áldoz egy órát, az ugyanolyan munkavégzés, mintha más feladatot látna el. Ezek miatt is igyekezzünk olyan ügyvivőt megbízni, akiben megbízunk.
Ez a hajó elment. Jön másik?
A határidők – talán nem meglepő – fontosak. Be nem tartásuk következményekkel jár. E következmények egy része egyszerűen csak pénzbe kerül, sokszor azonban a Hivatal egy határidő elmulasztásakor visszavontnak tekinti a szabadalmi bejelentést. Figyeljünk ezért oda azok betartására. Közzététel után nem jön másik hajó. Végleg lekésett határidő esetén nyilvánosságra jutott megoldásunkat soha több nem jelenthetjük be – eredményesen – újra. Az eljárási határidőkről szabadalmi ügyvivőnk útján értesülhetünk.
Fontos határidő az érdemi vizsgálat megkérésének határideje. Ennek pontos napja, a kutatási jelentés közzétételét követő hatodik hónap. Természetesen előbb is meg lehet kérni az érdemi vizsgálatot; amíg nem kérjük meg, addig tekintsük úgy, mintha a fiókban állna a szabadalmi bejelentésünk. A határidő elmulasztását meg tekinthetjük annak, mintha visszavontuk volna az egész szabadalmi bejelentést. Gyakorlott ügyvivő rövid ideig tud segíteni ilyen késedelmes esetekben is, de jobb ezzel nem élni.
Vannak olyan határidők, amelyeket nekünk kell számon tartani. Közzététel után az évi fenntartási díjat a bejelentési nap évfordulóján, előre kell megfizetni. Bár az ügyvivők többsége küld emlékeztetőt, az ismert és évenként ugyanazon a napon jelentkező határidő figyelése a szabadalmas feladata. A magyar hivatal előtt van még díjmentes pótidőszak, de ennek letelte után már egynapos késés is 50 %-os pótdíjjal járhat, 6 hónap után pedig meg is szűnik az oltalom. Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt az esedékesség (évfordulót követő hónap utolsó napja) után rögtön jelentkezik az 50 % pótdíj. Utóbbi esetben az átutalás kiérkezésére is kell néhány napot számolni.