Szín mint védjegy: híres esetek és amit érdemes tudnia
Sokan felteszik a kérdést: lehet-e egyetlen színt levédetni védjegyként?
A válasz: igen, de csak szigorú feltételek mellett.
Az Európai Unióban és Magyarországon akkor lajstromozható egy színvédjegy, ha az adott színt a fogyasztók már egyértelműen egy vállalkozáshoz kötik, és pontosan be is lehet azonosítani (pl. Pantone-kód alapján). Ezért önmagában a legtöbb szín nem alkalmas védjegyoltalomra – csak ha a használat révén megszerezte a megkülönböztető képességet.
Felszólító levél: Mit tegyen, ha ilyet kap?
Egy felszólító levél kézhezvétele sok vállalkozás számára ijesztő élmény lehet. Az ilyen levél rendszerint azt állítja, hogy Ön megsértette valaki szellemi tulajdonjogát – például védjegyet, formatervezési mintát, szerzői jogot vagy szabadalmat – és azt követeli, hogy azonnal hagyja abba a jogsértőnek vélt tevékenységet.
De mit jelent pontosan egy ilyen levél Magyarországon és az Európai Unióban, és mit érdemes tenni, ha ilyet kap?
Szoftver és szabadalom: Mit lehet védeni Európában és Magyarországon?
A szoftverek szabadalmaztatása az egyik legtöbbet vitatott terület a szellemi tulajdonban. Az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) kimondja, hogy a „számítógépi programok önmagukban” nem szabadalmazhatók. Ez sokszor félreértéshez vezet, és sok fejlesztő azt hiszi, egyáltalán nincs lehetőség szabadalomra. A valóság azonban ennél árnyaltabb: ha a szoftver technikai problémát old meg technikai eszköz igénybevételével – például hardver működését irányítja vagy javítja –, akkor lehet szabadalom tárgya.
Védjegyfigyelés: miért érdemes befektetni ebbe a szolgáltatásba?
Sok vállalkozás úgy gondolja, hogy a védjegy lajstromozásával lezárul a folyamat. A valóságban ez csak a kezdet: a jog valódi értéke attól függ, hogy időben észleli-e a jogosult a hasonló új bejelentéseket. Ebben segít a védjegyfigyelés, amely folyamatosan nyomon követi az újonnan közzétett védjegybejelentéseket.
Filmalkotás és a szerzői jog
A „film és más audiovizuális produkciója” két fő részre bontható. Egyrészt a műsorra, ami lefed minden televíziós műsorszámot; a hang vagy kép összekapcsolódó zárt egységet alkotó vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttese televíziós műsorsugárzás esetén. A másik pedig az egyéni és eredeti alkotói tevékenység eredményeként létrejövő filmalkotás.
Honlap és a szerzői jog
Sokan vélik úgy, hogy egy weblap tartalmát, megjelenését bárki lenyúlhatja. Nos, a szerzői jog a honlapokat is védi, ráadásul határokon túl is. Persze csak, ha megfelel a szerzői jog általános követelményeinek, azaz eredeti, önálló alkotásnak tekinthető.