Védjegykutatás márkanév előtt: mit ellenőrizzünk, mielőtt piacra lépünk?
A védjegykutatás célja nem az, hogy százszázalékos bizonyosságot ígérjen. Arra szolgál, hogy a márkanévhez kapcsolódó, nyilvánosan feltárható kockázatokat még a bejelentés, a csomagolás megrendelése vagy egy nagyobb kampány elindítása előtt láthatóvá tegye. Egy jól előkészített kutatás alapján megalapozottabban dönthető el, hogy érdemes-e változtatás nélkül továbblépni, szűkíteni az árujegyzéket, másik területre időzíteni a bejelentést, módosítani a nevet, vagy új névjelöltet választani.
Ez azért fontos, mert a védjegybejelentés és a márkanév tényleges használata két összefüggő, de nem azonos kérdés. Egy bejelentés benyújtása önmagában nem igazolja, hogy nincs korábbi, ütköző jog. Az SZTNH hivatalos tájékoztatója szerint a Hivatal a viszonylagos kizáró okokat alapesetben csak akkor vizsgálja érdemben, ha a korábbi jog jogosultja felszólalást nyújt be. A felszólalási határidő a magyar védjegybejelentés meghirdetésétől számított három hónap. Az EUIPO eljárási összefoglalója alapján az európai uniós védjegybejelentés közzététele után szintén három hónapos felszólalási időszak kezdődik.
Miért nem elég rákeresni a pontos márkanévre?
A védjegyjogi ütközéshez nem mindig szükséges teljes azonosság. Kockázatot jelenthet egy korábbi megjelölés akkor is, ha a nevek hangzásukban, írásképükben vagy jelentésükben hasonlók, és az érintett áruk vagy szolgáltatások között is fennáll a jogilag releváns kapcsolat. Emiatt a pontos szóalakra végzett keresés könnyen kihagyhatja a legfontosabb találatokat.
A domainnév vagy cégnév elérhetősége sem egyenlő a védjegyjogi használhatósággal. A domain, a cégnév és a védjegy eltérő jogi kérdéseket vet fel. Márkaindítás előtt mindegyiknek lehet szerepe, de egyik sem helyettesíti automatikusan a másikat.
Európai uniós védjegybejelentés esetén különösen ajánlott a védjegykutatás, mivel ezen eljárás során a statisztikák alapján minden ötödik védjegy ellen nyújtanak be felszólalást korábbi védjegytulajdonosok.
Mit kell megválaszolnia egy használható védjegykutatásnak?
1. Mely területeken lesz használat: A kutatási kör a valós üzleti tervből indul ki. Magyar piac esetén a Magyarországon hatályos nemzeti, európai uniós és Magyarországra kiterjedő nemzetközi jogok lehetnek relevánsak. Uniós terjeszkedésnél a kockázati kör szélesebb.
2. Mely megjelölések hasonlóak: Nemcsak a pontos írásmódot, hanem az ékezetes és ékezet nélküli alakokat, elírásokat, szótagcseréket, hangzásbeli változatokat, fordításokat, rövidítéseket és adott esetben az ábrás elemeket is érdemes vizsgálni.
3. Mely áruk és szolgáltatások érintettek: A Nizzai Osztályozás segíti a keresést és az árujegyzék felépítését, de az osztályszám önmagában nem dönti el a hasonlóságot. Különböző osztályokba sorolt tételek is lehetnek hasonlók, és azonos osztályon belül sem feltétlenül azok.
4. Mi a korábbi jog státusza: A bejelentés, a lajstromozott védjegy, a lejárt vagy törölt jog és a megújítás alatt álló oltalom nem azonos súlyú. Fontos az elsőbbség, a jogosult, a területi hatály és az árujegyzék ellenőrzése is.
5. Van-e a lajstromokon kívüli kockázat: A piaci névhasználat, a cégnév, a domain, a közismert megjelölés vagy más korábbi jog is releváns lehet. A kutatás terjedelmét ezért az adott márka és piac sajátosságaihoz kell igazítani.
Az árujegyzék szerepéről részletesebb háttér olvasható a Nincsen védjegy áru nélkül című kapcsolódó cikkben.
Miért nem egy adatbázis dönti el a kockázatot?
A hivatalos nyilvántartások nélkülözhetetlen források, de a bennük szereplő találatok jogi súlyát nem maga a találati lista dönti el. Az SZTNH védjegykutatásról szóló tájékoztatója is az azonos és hasonló, Magyarországon hatályos korábbi jogok feltárásának jelentőségét emeli ki. Uniós vagy nemzetközi terjeszkedésnél további területek és jogok válhatnak relevánssá.
Az EUIPO és a WIPO szintén elérhetővé tesz hivatalos keresési forrásokat. Ezek azonban nem helyettesítik annak szakmai értékelését, hogy a megjelölések és az érintett áruk vagy szolgáltatások között fennáll-e jogilag releváns ütközés. A WIPO külön is rögzíti, hogy az adatbázis találatai nem minősülnek az összetéveszthetőségre vonatkozó jogi véleménynek.
Hogyan illeszkedik a védjegykutatás a döntésbe?
Az üzleti terv határozza meg a vizsgálat kereteit
Nem ugyanazt a kockázati kört kell mérlegelni egy kizárólag magyar ügyfélkörre épülő szolgáltatásnál és egy több uniós országba értékesítő webáruháznál. A releváns termékek, szolgáltatások, célországok és növekedési tervek együtt adják meg azt a keretet, amelyben a korábbi jogokat értékelni kell.
A névadás korai szakaszában nagyobb a mozgástér
A kutatás akkor tudja a legtöbb későbbi költséget és bizonytalanságot megelőzni, amikor a csomagolás, a weboldal és a kampány még nem kötődik visszafordíthatatlanul egyetlen névhez. Ilyenkor egy kockázatos találat üzleti döntéssé fordítható: módosítható a név, pontosítható a tervezett oltalom, vagy előtérbe kerülhet egy másik névjelölt.
A találatlista és a jogi következtetés nem ugyanaz
Nem minden találat akadály, és a találat hiánya sem garancia. A megjelölések hasonlósága, az áruk vagy szolgáltatások kapcsolata, a korábbi jog területe, elsőbbsége és státusza együtt számít. Ezek mérlegelése egyedi szakmai értékelést igényel, különösen több országot érintő márkabevezetésnél.
Egy rövid, hipotetikus példa
Tegyük fel, hogy egy magyar vállalkozás a „Hajnalfény” nevet választja természetes kozmetikumokhoz, és egy éven belül Ausztriában is értékesítene. A pontos névre végzett magyar keresés nem mutat azonos találatot. Ettől még vizsgálandók lehetnek a hasonló hangzású vagy azonos jelentésű megjelölések, a kozmetikumokhoz és a kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatásokhoz tartozó korábbi jogok, valamint az Ausztriában és az EU egészében hatályos védjegyek. A döntés az eredménytől függően lehet változtatás nélküli bejelentés, a név módosítása, az árujegyzék pontosítása vagy másik névjelölt választása. A példa fiktív; nem állítja, hogy a megjelölés szabad vagy lajstromozható.
Egy ügyfelünknél történt meg, hogy ő előzetesen nagyon sok korábbi hasonló védjegybejelentést talált egyező áru és szolgáltatás osztályokban. Ez első ránézésre igen magas kockázatúvá tette a védjegybejelentést. Azonban miután alaposan megvizsgáltuk a pontos tételeket az áru és szolgáltatás osztályokon belül, kiderült, hogy a valós hasonlóság nem is olyan nagy, mint az első látásra tűnt, így jó esélyekkel vághatott bele ügyfelünk a védjegybejelentésbe.
Mi a teendő, ha kockázatos korábbi jog kerül elő?
Egy problémás találat nem feltétlenül jelenti azt, hogy a projektet azonnal fel kell adni. A megfelelő válasz a kockázat természetétől és az üzleti céloktól függhet. Lehetséges például:
· egy megkülönböztetőbb névváltozat kiválasztása;
· az áru- és szolgáltatási kör üzletileg indokolt pontosítása;
· a területi stratégia átgondolása, például magyar és uniós út összevetése;
· kapcsolatfelvétel vagy együttélési megállapodás mérlegelése, ha annak jogi és üzleti feltételei adottak;
· másik névjelölt választása, ha a konfliktus kockázata nem arányos a márka értékével.
A kompromisszumoknak ára lehet. Egy túlságosan szűk árujegyzék később nem feltétlenül követi a vállalkozás fejlődését, egy együttélési megállapodás pedig hosszú távú használati korlátokat hozhat. A döntésnél ezért a jogi kockázat mellett a három-öt éves üzleti tervet is célszerű figyelembe venni.
Mikor indokolt szakmai értékelést kérni?
Az önálló előszűrés különösen hasznos a gyenge névjelöltek gyors kizárására. Szakmai értékelés indokolt lehet, ha a keresés közeli találatot hoz, a márka több országban indul, jelentős kampány- vagy csomagolási költség várható, befektetői tranzakció készül, licencelés vagy franchise a terv, illetve ha a név a vállalkozás központi eszköze lesz. Ilyenkor nemcsak a találatok összegyűjtése, hanem azok jogi és üzleti súlyának értékelése a feladat.
A kutatás soha nem zár ki minden jövőbeli vitát: új bejelentések jelenhetnek meg, az adatbázisok tartalma változhat, és lajstromon kívüli jogok is felmerülhetnek. A kockázat ezért időben is kezelendő. A bejelentést követően a védjegyfigyelés segíthet észlelni a későbbi, esetleg ütköző bejelentéseket.
Gyakori kérdések a védjegykutatásról
Elég a Google és a domainnév ellenőrzése?
Nem. Ezek fontos piaci ellenőrzések, de nem mutatják meg teljes körűen a hatályos nemzeti, európai uniós és nemzetközi védjegyjogokat, és nem értékelik az összetéveszthetőség jogi kockázatát.
Ha nincs azonos találat, bejelenthető a név?
Ebből önmagában nem következik. Hasonló korábbi megjelölések is akadályt jelenthetnek, emellett a hivatalból vizsgált feltétlen kizáró okok, például a leíró jelleg vagy a megkülönböztető képesség hiánya is problémát okozhatnak. A védjegybejelentés feltételeiről szóló összefoglaló további hátteret ad ehhez.
Mikor érdemes kutatni?
A névadás lezárása előtt, lehetőleg akkor, amikor még több használható névjelölt áll rendelkezésre. Jelentős területi bővítés, új termékvonal vagy arculatváltás előtt ismételt kutatás is indokolt lehet.
A jó márkanév jogilag is tervezhető
A védjegykutatás nem adminisztratív kipipálnivaló, hanem a márkastratégia korai döntési pontja. Akkor teremt értéket, ha a névválasztás, a célpiac, az árujegyzék és a bejelentési út együttesen kerül vizsgálatra. Így a vállalkozás még a jelentősebb bevezetési költségek előtt tud reagálni a feltárt kockázatokra.
A kutatás terjedelmét mindig az adott üzleti helyzethez érdemes igazítani. Összetett vagy több országot érintő bevezetésnél célszerű védjegykutatásban jártas szakemberrel áttekinteni a találatokat és a lehetséges következő lépéseket. A magyar és az uniós területi stratégia különbségeiről a magyar vagy EU-s védjegybejelentést összehasonlító cikk ad további támpontot. A jelen cikk általános tájékoztatást ad, és nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak.