A 3+1 leggyakoribb tévhit a szellemi tulajdon védelméről

Szellemi tulajdon. Akár terméket gyárt, akár egyedi szolgáltatást nyújt, akár logót, márkanevet, vagy új technológiát hoz létre, kulcsfontosságú tisztában lenni a témakör minden lényeges aspektusával.

Már csak amiatt is, mivel rengeteg tévhit kering a szellemi tulajdon témakörében. Ezek a téveszmék komoly veszélybe is sodorhatják az Ön vállalkozását is. A cikkben 3+1 különösen gyakori félreértésről fedjük fel az igazságot.

Ne gondolja, hogy a szellemi tulajdon kérdésköre Önt nem érinti

A szellemi tulajdon olyan, mint egy láthatatlan értéktárgy. Nincs kézzelfogható formája, mégis döntő fontosságú egy vállalkozás életében. Hiszen a logó, márkanév, találmány, szoftverek megfelelő védelem híján könnyen mások kezébe kerülhetnek.

A legnagyobb hiba azt gondolni: „engem a szellemi tulajdon védelme nem érint, amíg nem vagyok nagy cég.” A valóságban épp a kisvállalkozások a legsebezhetőbbek, amennyiben nem gondoskodnak időben a jogi oltalomról.

1. Tévhit: „Ha kitaláltam valamit, az automatikusan az enyém”

Tévhit, hogy egy ötlet – például egy új technológia vagy dizájn – automatikusan jogi védelem alá esik, csak mert tőlük származik. Ez sajnos nem igaz. A szellemi alkotások eredetisége nem jár automatikusan jogi védelemmel.

Csak akkor számíthatunk tényleges jogi oltalomra, ha  a megfelelő, hivatalos lépéseket is megtesszük.

Mi a helyzet szerzői joggal?

A szerzői jog valóban automatikusan keletkezik, de csupán irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotások esetén, mint például könyv, szoftver vagy zene.

Találmányokra, márkanevekre, formatervezési mintákra nem vonatkozik. Egy szoftver forráskódja például szerzői jogi védelem alatt állhat, de a benne rejlő technikai megoldás csak szabadalomként védhető.

Bár ez nem védelmi eszköz, de szerzői jogi műveket is érdemes nyilvántartásba venni.

Mit javasolt tenni a valódi védelemért?

A megoldás egyszerű, mégis sokan elmulasztják. Be kell nyújtani a megfelelő bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A hivatalhoz eljuttatott bejelentés biztosítja, hogy a találmány vagy az arculati elem valóban Önt illesse meg, és más ne használhassa azt jogosulatlanul.

2. Tévhit: „Ha használok egy ® jelet, akkor védett a márkám”

Tévhit, hogy elég egy bizonyos szimbólumot használni ahhoz, hogy márkánk védve legyen. Annak ellenére, hogy a körberajzolt R betű (®) világszerte a bejegyzett védjegy szimbóluma.

Viszont a jel önmagában nem biztosít jogi védelmet. Csak abban az esetben használható jogszerűen, ha az adott védjegy bejegyzése hivatalosan megtörtént, és ezt igazolni is lehet. Ellenkező esetben a használata félrevezetőnek minősülhet, ami fogyasztóvédelmi eljárást is vonhat maga után egy komoly bírsággal együtt.

Fontos, hogy a védjegybejelentés nem csupán adminisztratív lépés. Ez biztosítja a jogot, hogy a márkanevünket kizárólag mi használjuk, emellett pedig jogi eszközökkel felléphetünk a bitorlók ellen.

Ráadásul ha úgy használjuk az (®) jelet, hogy nincs védjegyoltalmunk, akkor meg is tévesztjük a fogyasztókat.

3. Tévhit: „A szabadalom egy életre szól”

Tévhit azt gondolni, ha egyszer megkapta valaki a szabadalmat, az örökre az övé marad. Ez ebben a formában nem igaz. A szabadalmi oltalom Magyarországon 20 évre szól. De csakis akkor, ha minden évben megfizetjük az éves fenntartási díjat.

Ez tehát nem egy egyszeri, hanem évenként ismétlődő kötelezettség. A határidők elmulasztása a szabadalom automatikus megszűnését eredményezi.

Amennyiben a szabadalom megszűnik, a találmány közkinccsé válik. Ez azt jelenti, hogy bárki szabadon felhasználhatja, gyárthatja vagy értékesítheti az adott megoldást. Tehát a szabadalom nemcsak jogot, hanem felelősséget is jelent. Fontos rendszeresen ellenőrizni a fenntartási határidőket, és pontosan kezelni az ehhez kapcsolódó díjakat.

Érdemes szabadalmi ügyvivőt megbízni a folyamat nyomon követésével. Egy profi iroda gondoskodik arról, hogy az oltalom folyamatosan fennmaradjon, és időben figyelmeztet a teendőkre.

+1. Tévhit: „Van olyan, hogy világszabadalom”

Sok vállalkozó gondolja úgy, hogy egyetlen bejelentéssel az egész világon védheti az ötletét. Ez azonban nem így működik.

Valójában világszabadalom nem létezik. A szabadalom mindig területi hatályú, azaz országonként vagy régiónként érvényes, és az adott ország (vagy regionális hivatal, mint például az Európai Szabadalmi Hivatal) bírálja el a bejelentést.

Persze léteznek nemzetközi együttműködési rendszerek, amelyek megkönnyítik az eljárást több országban. Ilyen például:

●      A PCT-eljárás (Patent Cooperation Treaty), amely lehetővé teszi, hogy egyetlen bejelentéssel akár 150+ országban fenntartsuk a szabadalmaztatás lehetőségét, majd később országonként dönthetünk a nemzeti bejelentésről.

●      Az Európai Szabadalmi Rendszer, amelynek keretében egyetlen bejelentéssel több európai országban kérhetünk oltalmat.

Fontos azonban megérteni, hogy ezek sem jelentenek automatikus, globális oltalmat, és minden országban külön eljárással és költséggel jár a végleges szabadalom megszerzése.

Mit tanítanak ezek a hibák?

Nemcsak szabályokról, hanem szemléletről van szó. A szellemi tulajdon védelme nem a hatóságoknak szól, hanem a piaci pozíciónk megtartásáról, versenyelőnyről, bizalomépítésről.

Nem arról döntünk, hogy bejelentsünk-e valamit. Arról döntünk, hogyan kezeljük saját tudásunk, ötleteink, megkülönböztető jelzéseink sorsát:

●      Aki nem védi a szellemi tulajdonát, az lemond róla.

●      Aki nem tartja karban, az elveszítheti.

●      Aki nem gondolkodik előre, azt megelőzhetik.

Nem elég tudni, mit jelent a ® jel. Tudni kell, mikor használhatjuk. Nem elég kitalálni valamit. Lépni is kell, mielőtt mások teszik meg helyettünk. Aki ma nem figyel a szellemi vagyonára, holnap lehet, hogy a saját márkájáért fog harcolni, de már védelem nélkül.

A szellemi vagyon védelme a hosszú távú üzleti siker egyik alapfeltétele

A szellemi tulajdon védelme nem látványos. Nem kerül címlapra, nem fűződik hozzá ünnepélyes átadás. Mégis olyan háttérmunka, amely hosszú távon eldöntheti, ki marad talpon egy kompetitív piacon.

Az igazán erős márkák nemcsak kreatívak, hanem tudatosak is. Nem az ötlet teszi őket értékessé, hanem az a képesség, hogy jogi védelmet tudnak építeni köré. Mert a védelem nem visszahúz, hanem felemel.

A mai gazdaságban bizalom, a felismerhetőség, az egyediség, mind-mind olyan értékek, amelyek szellemi vagyonként testesülnek meg. Ezeknek a megőrzése stratégiai döntés.

Amikor valaki szabadalmat kér, nem csak egy hivatalos dokumentumot kap. Egy lehetőséget is arra, hogy jövőbeli versenytársai fölé emelkedjen. Amikor valaki védjegyet jegyez be, nemcsak egy nevet véd le, hanem az egész arculatát, hitelességét, vállalkozása ígéretét.

Segítünk megvédeni szellemi tulajdonát

Irodánk, a Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda több évtizede dolgozik azon, hogy ügyfeleink szellemi tulajdona ne csupán be legyen jelentve, hanem valóban védve is legyen. Tapasztalatunk szerint nem a jogszabályok jelentik a legnagyobb kihívást, hanem az időben meghozott döntések.

Segítünk abban, hogy már az ötlet megszületésekor tisztán lássa a lehetséges lépéseket. Támogatjuk a bejelentésben, a fenntartásban, a vitás ügyekben, és abban is, hogy a márkája vagy találmánya hosszú távon üzleti értéket képviseljen.

Nálunk a szellemi vagyon nem csak dokumentum. Ügy. Jövő. Érték.