Egy érdekes ügy tanulságai – szállás.hu
A domainekre vonatkozó legáltalánosabb szabályozás a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Domainregisztrációs Szabályzata. Felemás helyzetet teremt, de tény, hogy a jogalkalmazás (értsd rendes bíróságok) a szabályzatot nem fogadják el jogszabálynak (minthogy valóban nem is az). A szabályzat egy 10 pontból álló nagyon tömör dokumentum, amely tartalmazza a megszerzés (ún. delegálás), fenntartás, visszavonás szabályait, valamint felmerülő domain jogvita esetére az eljárási szabályzatot. A jogirodalomban konszenzus uralkodik abban a kérdésben, hogy dogmatikai-rendszertani szempontból a jogterület a névjoghoz kapcsolódik, de a konkrét ügyeknek praktikusan védjegyjogi és versenyjogi vonatkozásai is vannak.
A legpraktikusabb kérdés a témában az, hogy milyen feltételekkel és hogyan lehet megszerezni az általam igényelt domaint egy másik féltől. Erről a kérdésről a szabályzat 29. pontja rendelkezik, amely konjunktív feltételeket szab ennek. Egyrészt a Kérelmezőnek valamilyen jogos érdeke kell, hogy fűződjön az adott domain névhez (védjegy, névjogi oltalom) és ezen felül az is szükséges, hogy a domain jogosultja rosszhiszeműen, vagy jogos érdek nélkül legyen annak birtokában.
A szállás.hu színes ábrás védjegy és egyben a szallas.hu domain jogosultja védjegybitorlás miatt eljárást indított a szállás.hu domain jogosultja ellen, míg utóbbi törlési eljárást kezdeményezett a szállás.hu védjegy ellen több jogcímen is, melyek közül a legrelevánsabb két ok a rosszhiszeműség és a megkülönböztető képesség hiánya voltak.
A rosszhiszeműség tekintetében a törlést kérelmező fél legfőbb észrevétele az volt, hogy ő már 2004 óta használja a szállás.hu domain variánst. Meglátása szerint rosszhiszeműségre vall, hogy a védjegybejelentés előtt nem térképezte fel a szabadon felhasználható megjelölések körét.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy látta, hogy a rosszhiszeműséget ennél jóval szigorúbban kell értelmezni. Az Európai Bíróság által a Lindt-ügyben kimondottakra is figyelemmel a rosszhiszeműség feltétele a csalárd szándék, amely egy eltervezett, felépített és a másik felet tudatosan ellehetetlenítő magatartások sorozataként lenne értelmezhető a jelenlegi ügyben, erre viszont a kérelmező nem szolgáltatott kellő bizonyítékot. Lényegében ugyanezen a vonalon mozgott a határozatot jóváhagyó Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla indokolása is.
A kérelmező még a Kúriához benyújtott egy felülvizsgálati kérelmet, mivel szerinte a bizonyítékok mérlegelése és értékelése jogszabálysértő módon történt. A Kúria szerint azonban (BH 1993/768, 1994.44, 2002.29) a bizonyítékok mérlegelése akkor valósít meg törvénysértést, ha az ítélet megalapozatlan, illetve a bizonyítékok mérlegelése során a bíróság iratellenes megállapítást, okszerűtlen, a tényekkel logikai összefüggésben nem lévő következtetést von le, mely tényállási elemek jelen esetben nem állják meg a helyüket.
Fontos tudni, hogy a védjegybitorlás adott esetben kimerítheti a Btk. szerinti „Iparjogvédelmi jogok megsértése” bűncselekmény tényállását. Domain területen a legtöbb jogi konfliktus egyúttal védjegyhez is kapcsolódik. Egy-egy domainhez, védjegyhez kötődő márkanév átpozícionálása sokszor tízmilliós nagyságrendű kiadással jár, ezért mindenképp célszerű szakiroda tanácsát kikérni konfliktushelyzet esetén, illetve még a brand bevezetése előtt is.