Márkaépítés védjegy nélkül? Kockázatosabb, mint gondolná!

Tudta, hogy védjegybejelentés nélkül a márkaneve nincs biztonságban? Hiába építi azt gondosan, megfelelő jogi oltalom hiányában bárki levédetheti, használhatja, vagy akár meg is akadályozhatja, hogy Ön továbbra is éljen vele.

A védjegyoltalom megszerzése kulcsfontosságú. Ugyanakkor nem bonyolult, ha professzionálisan van előkészítve. Szakértői segítséggel gyorsan és zökkenőmentesen zajlik. Befektetés, ami idővel megtérül, hiszen jogi védelmet és üzleti előnyt biztosít.

Előző cikkünkben már ismertettük, hogy miért érdemes védjegy ügyvéd segítségét kérni. Most pedig azt nézzük meg, miért fontos már a kezdetektől tudatosan tervezni.

Miért lehet kockázatos a márkaépítés védjegy nélkül?

A márkaépítés komoly befektetés. Időt, pénzt, energiát igényel, amiért cserébe joggal vár megtérülést. Egy erős márka nemcsak felismerhetővé teszi a vállalkozását, hanem elősegíti, hogy a vásárlók Ön(ök) mellett döntsenek.

De hiába a márkaépítésbe fektetett minden erőforrás, ha jogi oltalom hiányában bárki jogosan használhatja az Ön által felépített nevet vagy logót. Sőt, akár le is azt védetheti sajátjaként.

Valós példa minderre: Az Apple egy 2012-es jogvitában elveszítette az "iPad" név kizárólagos használatának jogát Kínában. Egy helyi cég, a Proview Technology, korábban már bejegyezte a nevet, így az Apple-nek 60 millió dollárt kellett fizetnie a védjegy megszerzéséért (Forrás).

Az eset is jól példázza, hogy a védjegyoltalom nem csupán jogi formalitás, hanem az üzleti biztonság feltétele. Ha nem gondoskodik időben a bejegyzésről, akár évek munkája és jelentős pénzügyi befektetés is kárba veszhet.

Egy jól bejegyzett védjegy nemcsak véd a jogi buktatóktól, hanem üzleti előnyt is jelenthet. De mit kell tudni a folyamatról, és miért éri meg hosszú távon?

A védjegybejelentés nem költség, hanem befektetés

Ma már idejétmúlt a feltételezés, miszerint a védjegybejelentés ára megspórolható kiadás. Valójában hosszú távú befektetés. Megakadályozza, hogy illetéktelenek használják az Ön nevét vagy logóját, egyúttal jogi alapot biztosít, ha valaki mégis visszaélne ezekkel.

A legtöbb cégnél bevett gyakorlat biztosítást kötni akár a céges autóra, akár az irodára. De pont a legfőbb értéknek számító márkanév maradjon védtelen? A védjegybejelentés ezt a kockázatot segít áthidalni láthatatlan pajzsként.

Mennyibe kerül a védjegybejelentés, és mennyi időt vehet igénybe?

A védjegybejelentés ára attól függ, hogy Ön hol szeretné levédetni a márkáját:

● Magyarországon az SZTNH-nál az alapdíj 60.000 forint egy áru osztályra.

● Európai Unióban az EUIPO eljárása 850 euró egy osztályra.

● Nemzetközi szinten a WIPO rendszerében a díjak országonként változnak.

Ár-érték arány tekintetében korántsem kigazdálkodhatatlan összegekről van tehát szó. Még akkor sem, ha a bejelentés mellett érdemes számolni ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői díjakkal is.

Ráadásul pályázaton keresztül a hivatali díjak akár 70%-át vissza is igényelheti, amiről az alábbi cikkünkben írtunk.

Ami a folyamat időigényét illeti:

● Magyarországon kb. 4–6 hónap alatt történik meg a bejegyzés.

● EU-s védjegy esetén az átfutási idő 4–6 hónap, ha senki nem emel kifogást.

● Nemzetközi védjegyeknél az időtartam országonként változik.

Most nézzük meg lépésről lépésre, hogyan zajlik a folyamat a gyakorlatban, és milyen buktatókra célszerű odafigyelni.

A védjegy bejelentés folyamata

A márkavédelem területi hatálya attól függ, hogy hol kívánja érvényesíteni a márkájához fűződő jogait. Más szóval, a védelem kiterjedése azokra a piacokra korlátozódik, ahol a márka használatát biztonságba akarja helyezni.

● Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) kell benyújtani a kérelmet. Ez kizárólag az ország területére biztosít jogi védelmet.

● Az Európai Unióban az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) egyetlen bejegyzéssel 27 országra kiterjedő jogi védelmet lehet szerezni.

● Nemzetközi szinten a Madridi Rendszer (WIPO) lehetőséget biztosít arra, hogy egyetlen eljárással több országban is érvényes védjegyet szerezzen.

A megfelelő bejelentési forma kiválasztása kulcsfontosságú. Ha nem a helyes joghatóságnál vagy földrajzi területen kéri az oltalmat, előfordulhat, hogy a márkája egyes piacokon továbbra is védtelen marad.

Érdemes már a regisztráció előtt átgondolni, hogy a márkavédelem mely piacokon lesz igazán fontos az Ön számára. Az optimális területet kiválasztása után a következő lépés annak biztosítása, hogy a tulajdona valóban egyedi és jogilag védhető legyen.

Konklúzió: Gondoskodjon időben márkája védelemről!

A védjegyoltalom olyan, mint egy üzleti pajzs. Megvédi Önt és vállalkozását azoktól, akik jogtalanul használnák a nevét vagy logóját. A márkaépítés mellett tehát a védjegy bejelentés is megtérülő befektetés hosszú távon.

A folyamat zökkenőmentes menedzseléséhez célszerű tapasztalt védjegy ügyvéd csapat segítségét kérni, aki pontosan tudják, hogyan kell hibamentesen végigvinni a folyamatot.

A Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda csapata abban segít, hogy márkája valóban védett, támadhatatlan és üzletileg értékes maradjon. Nemcsak a bejelentésben támogatjuk, hanem hosszú távon is figyelemmel kísérjük, hogy védjegye mindig biztos jogi alapokon álljon.

Ne hagyja, hogy egy mulasztás miatt elveszítse azt, amit évek alatt felépített. Lépjen időben!

Tudjon meg többet, lépjen kapcsolatba Velünk itt.

Védjegy ügyvéd: biztonsági pajzs, aki védi Önt a jogvitáktól

Egy professzionális védjegy ügyvéd olyan, mint a biztonsági zár a céges bejárati ajtón. Gondoskodik róla, hogy a márkanév valóban az Öné maradjon, és ne használhassa fel azt jogtalanul bárki illetéktelen.

Nagy érték tehát, ha tapasztalt szakértő támogatja Önt a jogviták megelőzésében, illetve kezelésében. De mit csinál pontosan egy védjegy ügyvéd? Miért kockázatos nélküle intézni a védjegy ügyeket és mi a teendő, ha valaki megsérti a védjegyét?

A cikkből kiderülnek a válaszok.

Védjegybejelentés: miért kockázatos egyedül intézni a márkavédelmet?

A védjegybejelentés látszólag egyszerűnek tűnhet: kitölti az űrlapokat, befizeti a díjat, és máris védve van a neve. Vagy mégsem?

A gyakorlatban a védjegybejelentés bonyolult jogi folyamat, tele buktatókkal. Például elég egy helytelenül megválasztott kategória, és a védjegy valójában nem fogja lefedni a szükséges terméket vagy szolgáltatást. Ha pedig már létezik hasonló bejegyzés, a kérelem könnyen elutasításra kerülhet.

Egy tapasztalt védjegy ügyvéd már az elején segít elkerülni ezeket a problémákat. Hiszen a szakszerűen előkészített bejegyzés aranyat érhet, mivel segít elkerülni a rengeteg időt és pénzt felemésztő későbbi jogvitákat.

Tipikus védjegy hiba, Önnek inkább ne okozzon fejfájást

Képzelje el, hogy sikeres kézműves kávézót működtet, amit "Fekete Gyöngy" néven épített fel. Az évek során kialakult egy törzsvásárlói kör, a név ismertté vált, az emberek szeretik és keresik az Ön kávéját.

Aztán egy nap észreveszi, hogy bár másik városban, de új kávézó nyílt ugyanezen a néven. Még a logó is hasonló. Viszont Ön bejegyeztette a védjegyét, tehát semmi gond, igaz?

Itt jön a probléma: ha a bejegyzés során csak az "italok" kategóriára kérte a védelmet, és az nem terjed ki a vendéglátásra, akkor az új kávézó legálisan használhatja ugyanazt a nevet.

Hogyan lehet ezt megelőzni?

Egy tapasztalt védjegy ügyvéd precízen odafigyel a védjegy osztályozás meghatározására. Azért, hogy a név minden olyan területre vonatkozzon, ahol Ön tevékenykedik, ezáltal senki más nem nyúlhasson hozzá.

Mi mindenben segít még egy védjegy ügyvéd?

Nemcsak az űrlapok kitöltésében van szerepe. Egy valódi szakember stratégiai szinten tervezi meg a márkavédelmet, hogy az valóban működjön, ne csak egy papírdarab legyen a fiókban.

1. Előzetes jogi kutatás és elemzés

Gyakori hiba, hogy a vállalkozások minden előzetes ellenőrzés nélkül bejelentik a védjegyüket. Viszont, amennyiben hasonló név már szerepel a nyilvántartásban, a bejelentést könnyen elutasíthatják, és kezdődhet az egész procedúra elölről.

Egy gyakorlott védjegy ügyvéd még a bejelentés előtt ellenőrzi az adatbázisokat, és ha problémát talál, más stratégiát javasol. Ezzel időt és pénzt takarít meg Önnek.

2. Optimális kategória kiválasztása

Fontos tudni, hogy a védjegyek osztályok szerint vannak nyilvántartva. A helytelenül megválasztott kategória pedig nagy luxus: emiatt a védjegy vagy túl szűk körű lesz, vagy felesleges kiadásokkal jár.

Például, ha egy ruházati márka csak a "cipők" kategóriára jegyzi be a védjegyet, akkor valaki más teljesen legálisan használhatja ugyanazt a nevet kabátok és pólók gyártására. 

Védjegybejelentés esetén ezért helyezünk kiemelt hangsúlyt arra, hogy milyen szükséges osztályt lefedjünk, ezáltal  Ön és a márkaneve védve legyenek.

3. EU-s védjegybejelentés ügyintézése

Külföldön is szeretné biztosítani márkáját? Fontos tudni, hogy az eljárás országonként eltérő lehet. Az Európai Unióban például egyetlen bejegyzéssel 27 országban lesz érvényes a védjegye. Az Egyesült Államokban, Kínában vagy más országokban viszont teljesen más folyamatot kell követni.

A jól megválasztott védjegy ügyvéd tapasztalt idegenvezetőként segít navigálni ebben a labirintusban. Nemcsak a bejegyzésben működik közre, hanem azon dolgozik, hogy a védjegy hosszú távon érvényes, támadhatatlan, üzletileg értékes maradjon.

Mi a teendő, ha valaki megsérti a védjegyét?

A bejegyzett név vagy logó önmagában kevés a védelemhez. Védjegy nélkül Amennyiben bárki visszaél az Ön márkájával, célszerű azonnal megtenni a szakszerű lépéseket.

1. Jogi felszólítás küldése

Gyakran egy hivatalos ügyvédi levél már elegendő. A törvénysértők egy része azonnal visszavonul, ha látja, hogy komoly jogi háttér áll az Ön védjegye mögött.

Azonban, ha nem érkezik érdemi reakció a felszólításra, további lépések szükségesek.

2. Bírósági eljárás indítása

Ha valaki szándékosan másolja a márkáját, és ezzel kárt okoz a vállalkozásának, peres úton javasolt érvényesíteni a jogait. Egy védjegy ügyvéd ezen a ponton szinte elengedhetetlen.

A védjegy ügyvéd keresés szempontjai, ha nem szeretne csalódni

A védjegyjog speciális terület. Nem minden ügyvéd jártas benne, ezért olyan szakemberhez érdemes fordulni, aki kifejezetten ezzel foglalkozik.

A Pintz és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda 1983 óta segíti a vállalkozásokat hazai és nemzetközi szinten. Ha biztos akar lenni abban, hogy a márkája valóban védett, kérjen konzultációt most!

Tudjon meg többet, lépjen kapcsolatba Velünk itt.

Védjegybejelentés árak, megéri-e spórolni rajtuk?

Mik a védjegybejelentés árak 2025-ben? Lehet-e, illetve érdemes-e spórolni a védjegyoltalom kérdésén, ha nemcsak pénztárcabarát, hanem kockázatmentes megoldást szeretnénk?

A cikkben megválaszoljuk ezeket a kérdéseket. Térképet adunk az árak megértéséhez, egyúttal rámutatunk a legfontosabb szempontokra, amelyek a tervezett regisztráció sikeréhez elengedhetetlenek.

A védjegybejelentés több, mint jogi kérdés

A védjegy kiemelt értékű szellemi tulajdon bármely cég életében. Biztosítja, hogy az érintett márkanév, logó vagy szlogen kizárólag annak tulajdonosát illesse meg. Továbbá segít megakadályozni, hogy más piaci szereplők jogellenesen használják azt.

Ezzel szemben a védjegy oltalom hiánya rendkívüli kockázati faktor:

● Más vállalkozások visszaélhetnek a márka ismertségével.

●Egy konkurens akár jogi úton is megakadályozhatja a védjegy használatát.

● Mindez pedig jelentős versenyhátrányt generálhat.

Tehát a védjegybejelentés nem pusztán jogi kérdés, akár a vállalkozás jövője múlhat rajta.

Mennyibe kerül a védjegybejelentés 2025-ben?

A folyamat összköltségét több tényező befolyásolhatja. Számít, hogy mely ország(ok)ban kérjük az oltalmat, hány árukategóriára terjed ki a védelem, illetve milyen mértékű jogi támogatásra van szükség a procedúra során.

1. Védjegybejelentés árak Magyarországon

A magyar védjegy regisztrációt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) kezeli. Az alapdíjak a következők:

● Első áruosztály: 60.000 Ft

● Második áruosztály: 80.000 Ft

● Harmadik áruosztály: 110.000 Ft

● Negyedik áruosztály: 150.000 Ft

● Minden további osztály után osztályonként 40.000 Ft

Fontos, hogy a felsorolt díjak nem tartalmazzák a jogi képviselet költségeit, amelyek a bejelentés típusától és összetettségétől függően változhatnak.

2. Védjegybejelentés árak az Európai Unióban

Amennyiben több EU-tagállamban is szeretnénk a megfelelő védelmet, az uniós védjegy (EUTM) jelentheti az optimális megoldást. Ennek költségei:

● Első áruosztály: 850 EUR

● Második áruosztály: 900 EUR

● Harmadik és további áruosztályok: + 150 EUR / osztály

Mit jelentenek az áruosztályok?

Az árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan létezik egy a Szellemi Tulajdon Világszervezete által kiadott lista. Az ún. Nizzai Osztályozás

● 34 osztályra bontja a világon elérhető összes terméket;

● illetve 11 osztályra a szolgáltatásokat.

A védjegybejelentés ára aszerint fog alakulni, hogy ezen osztályok közül hány területen szeretnénk, hogy miénk legyen a használati jog. Minél több áru- vagy szolgáltatási osztályra vonatkozóan indokolt a védjegyoltalom, a díj ennek függvényében emelkedik.

Hosszú távon az olcsó védjegybejelentés lehet a legdrágább

Az “olcsó húsnak híg a leve” mondás védjegy regisztráció esetén is érvényes. A látványosan alacsony díjú “instant-megoldások” hosszú távon komoly kockázatokat rejthetnek, mint például:

1. Hiányos jogi védelem

Az olcsó szolgáltatások gyakran nélkülözik a megfelelő védjegykutatást. Így előfordulhat, hogy a regisztrált védjegy ütközik egy már meglévővel, ami akár az oltalom elutasításához is vezethet.

Szintén probléma faktor, ha az áruosztály nincs pontosan meghatározva, adott esetben túlságosan tág vagy túl szűk. Egy a területen jártas szakértővel ugyanakkor ezek a tipikus hibák nem fordulnak elő.

2. Nem várt extra díjak és rejtett költségek

Az alacsony kezdeti költség megtévesztő lehet. Pláne, ha a folyamat szempontjából elengedhetetlen szolgáltatásokat nem tartalmaz, mint például:

● az előzetes kutatást;

● vagy a védjegy megadást.

3. Jogi támadhatóság

Egy hiányosan vagy felületesen menedzselt védjegy jogilag könnyen támadható. Így bár mit sem sejtünk róla, az olcsó védjegy idővel a márkanév elvesztésével is járhat. Nem beszélve a későbbi pereskedés jelentős költség vonzatáról.

Mi a sikeres védjegybejelentés legfőbb kulcsa?

A valóban hozzáértő, professzionális jogi képviselet kiválasztása. Kizárólag olyan szolgáltatóval javasolt megállapodni, ahol a következők mindegyike adott:

✅ Szakértelem és tapasztalat: Érdemes olyan jogi csapatot választani, akik a védjegyjog területére specializálódtak.

✅Előzetes védjegykutatás: Egy valóban professzionális szakember alapos kutatást végez annak érdekében, hogy az új védjegy ne sértse mások jogait.

✅ Nemzetközi tapasztalat: Ha a vállalkozásunk külföldön is terjeszkedne, fontos az adott piac védjegyoltalmi sajátosságainak ismerete.

Hogy megválaszoljuk a címben feltett kérdést, a védjegy regisztráción nem érdemes spórolni. Hisz valójában nem költségről, hanem befektetésről beszélünk.

Sőt! Egy védjegy szakértő olyan megoldásokat is javasolhat, amivel akár pénzt is meg lehet takarítani, mint például

✅ Elektronikus beadásnál alacsonyabb a hivatali díj Magyarországon;

✅ Pályázati források elérése, amivel visszajárhat a hivatali díj egy része.

A sikeres védjegybejelentés valójában befektetés

Az olcsóbb szolgáltatások sok esetben nem nyújtanak teljes körű jogi védelmet, hosszú távon pedig extra kockázatot is jelenthetnek. Márpedig egy befektetésnél nincs helye kockázatnak!

Amire célszerű odafigyelni a hatékony és problémamentes védjegyoltalomhoz:

● Megbízható, hozzáértő jogi csapat kiválasztása;

● Szakértelem, védjegykutatás, nemzetközi tapasztalat megléte;

● Szolgáltató hátterének leinformálhatósága.

📩 Ha biztos szeretne lenni abban, hogy védjegye hosszú távon is jogilag védett marad, kérjen szakértői tanácsadást a Pintz és Társai Irodától!

Források a cikkhez:

1. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – Hivatalos magyar védjegyregisztrációs információk: https://www.sztnh.gov.hu/

2. Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) – Az uniós védjegyregisztráció menete és díjai: https://euipo.europa.eu/

3. Madridi Rendszer (WIPO) – Nemzetközi védjegyregisztráció hivatalos információk: https://www.wipo.int/madrid/en/

4. Pintz és Társai Iroda – Saját weboldal és meglévő szakmai anyagok.

2025-ben akár 2500 eurót megtakaríthat az EU-s KKV alappal

Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött létre. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.

Ki részesülhet a kkv‑alapból?

A kkv-alap az Európai Unióban letelepedett kkv-knak nyújt pénzügyi támogatást. A pályázatot az uniós kkv-knak a nevében eljáró meghatalmazott képviselője is benyújthatja, így akár irodánk is segíthet a pályázási teendők során. A támogatásokat mindig közvetlenül a kkv-knak utalják át.

Hogyan működik a kkv-alap?

A kkv‑alap egy visszatérítési program, amely során először pályázni kell, majd annak elnyerésre után utalványokat kapunk, amelyeket utána egy új bejelentésünk során azok a kiválasztott tevékenységek díjainak részbeni fedezésére használhatók fel.

Mire lehet visszatérítést kérni?

A támogatásokat bónok formájában osztják szét, amelyek különféle, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tevékenységekre használhatók fel. A bejelentés típusa és lefedetsége alapján különböző összegű és arányú visszatérítés igényelhető.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a különböző bónokat:

Forrás: EUIPO oldala

Hogyan lehet pályázni?

Amennyiben az Ön cége egy európai uniós KKV-nak minősül akkor közvetlenül az EUIPO oldalán vagy akár irodánkon keresztül is tud pályázni.

További információkat és a leírásunk forrását ide kattintva találja. A pályázat kapcsán felmerülő gyakori kérdéseket és azok válaszait pedig itt találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk a pályázás során, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Tájékoztatás a Pintz és Társai Iroda nevével való visszaélésről

Az elmúlt napokban illetéktelen személyek küldtek több védjegyekkel foglalkozó iroda, köztük irodánk (Pintz & Partners) nevében is “Jogosulatlan Védjegyhasználatról Szóló Értesítést”. Ezek az ismeretlen személyek az irodánk nevét használva visszaélnek annak nevével és olyan e-maileket küldenek, amelynek tartalma valótlan és nincsen köze irodánkhoz.

Az illetéktelenek különböző Gmail e-mail címekről küldtek az alábbi tárggyal irodánk adatait feltüntetve: “Értesítés a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok felhasználásáról” Amennyiben a küldő e-mail címét alaposan megnézik, könnyen kiderülhet, hogy máshonnan érkezett a levél.

Kérjük figyeljenek rá, hogy ne adjanak meg illetékteleneknek semmilyen adatot, legyenek körültekintőek a gyanús e-mailekkel és ne kattintsanak és ne töltsenek le ilyen levelek mellékleteit.

Azokat a Gmail-es e-mail címeket amelyekről tudjuk, hogy küldték ezeket a leveleket,  lejelentettük az erre kialakított felületeken. A csalások elkerülése érdekében ajánljuk a KiberPajzs oldalát, ahol tippeket talál ahhoz, hogy miképpen készülhet fel a csalók ellen.

Újra elérhető az Iparjog pályázat, 100%-os támogatás, akár 7,5 millió forint oltalmazási költségekre

Az NKFI Hivatal újra megnyitotta mind magánszemélyeknek, mind pedig vállalatoknak a lehetőséget, hogy pályázzanak szellemi alkotások hazai és nemzetközi szellemitulajdon-védelmét szolgáló tevékenységek támogatására.

A támogatásból mind magánszemélyek, mind pedig vállalkozások és non-profit szervezetek is részt vehetnek.

A magánszemélyeknek szóló pályázatot itt, a cégeknek és szervezetek szólót pedig itt érhetők el.

A támogatási kérelmet a www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül elérhető Pályázati e-ügyintézés felületen történő bejelentkezést követően, on-line pályázati kitöltő programmal kell elkészíteni.

A támogatási kérelmek folyamatosan benyújthatók.

2024-ben az alábbi határnapokig beérkezett támogatási kérelmek egyidejűleg kerülnek elbírálásra:

• 2024. június 28. 

• 2024. augusztus 30. 

• 2024. október 31.

• 2024. december 20. 12:00 óráig.

A támogatási kérelem keretében az alábbi tevékenységek önállóan támogathatóak:

I. Hazai szabadalmi, használatiminta-oltalmi vagy növényfajta-oltalmi bejelentés

II. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti bejelentés

III. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti nemzeti/regionális eljárások megindítása

IV. Európai szabadalom hatályosítása

V. Hazai védjegy bejelentés

VI. Európai uniós védjegy bejelentés

VII. Nemzetközi védjegy bejelentés

VIII. Hazai formatervezésiminta-oltalmi bejelentés

IX. Közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentés

Az igényelhető támogatás mértéke a 2024-as évre vonatkozóan magánszemélyek számára 100 millió forint, cégeknek és szervezeteknek pedig 400 millió Ft.

A támogatás mértéke 100%.

Támogatási kérelmenként az igényelhető támogatás összege tevékenységtől függően maximum 7 500 000 Ft lehet.

A pályázatok futamideje 18 hónap.

További információkat és a leírásunk forrását ide és ide kattintva találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk az ügye kapcsán , vegye fel velünk a kapcsolatot.

Nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos tévhitek

Külföldön több úton lehet szabadalmat szerezni:

• PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés,

• Európai szabadalmi bejelentés

• Közvetlen, külföldi szabadalmi bejelentés.

Mielőtt a különböző külföldi szabadalmak részleteibe belemerülnénk, érdemes már az elején néhány tévhitet tisztázni.

„EU tagként magyar szabadalmam nem európai szabadalom!?”

- Nem az! Sőt, az az Egységes EU szabadalom sem érvényes minden EU tagállamban, és ez sem közvetlenül, hanem a meglévő Európai Szabadalmi Egyezményhez tartozó Európai Szabadalmi Hivatalon keresztül igényelhető, amely nem csak az EU-s országokban, hanem azon kívül is további európai államokban nyújthat oltalmat.

„Világszabadalmat szeretnék!”

- Nincs világszabadalom! Csak országonként, vagy régiónként megadott (Európai Szabadalom), és országonként vagy tagállamok együttműködéseként megerősített szabadalmak vannak. Az említett Európai Szabadalomnak, illetve az ezt szabályozó Európai Szabadalmi Egyezménynek nemcsak az Európai Uniós országok a tagjai, hanem többek között Svájc, Törökország, Szerbia is. Sokan az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében jött létrejött PCT-t vélik világszabadalomnak. Ez azonban nem közvetlen szabadalom, hanem egy sok országra kiterjedő nemzetközi bejelentési mód.

„Akkor védjük le mindenütt, nehogy úgy járjak, mint a bűvös kocka: Hong Kongot kifelejtették, aztán onnan elárasztották az egész világot!”

- A védelem nemcsak a gyártásra, hanem a hasznosításra és a forgalmazásra is kiterjed. Ha valamit mindenütt levédenek csak Hong Kongban nem, akkor azzal csak Hong Kong „árasztható” el. Külföldön csak ott érdemes szabadalmi oltalmat szerezni, ahol van esélyünk az értékesítésre, van esélyünk a piac ellenőrzésére, elég nagy a piac ahhoz, hogy érdemes legyen befektetni a szabadalmaztatásba, illetve jelentős a konkurencia az adott országban. Korlátozott forrásaink esetén olcsóbb egy szabadalmat megszerezni például Szlovéniában, mint Németországban. A német piacon való védelem ugyanakkor nagyságrendekkel többet ér. Gazdag, multinacionális cégek is nagy körültekintéssel választják ki szabadalmi portfoliójukat, és csak a fontosabb országokban szereznek szabadalmat. Hála a PCT szabadalmi bejelentésnek, az országokat elég csak később kiválasztanunk.

„Gyorsan nyújtsunk be valamit, mert külföldi érdeklődők jönnek!”

- Egy külföldi bejelentést célszerű nagyon alaposan előkészíteni. Sőt, már a magyar bejelentésnél is gondolni kell (kellett volna) a külföldi bejelentésre. Célszerűbb a külföldi partnerrel egy titkossági megállapodást kötni, vagy egy következő alkalomra halasztani a találmány bemutatását. Az elkapkodott szabadalmi bejelentés később jelentős többletköltségeket eredményezhet.

„A magyar szabadalmat már megkaptam, szeretnék külföldi bejelentést is tenni!”

- Sajnos erről már lekésett! Célszerű lenne a találmányt továbbfejleszteni, és az új találmány bejelentését gondosabban kezelni. Külföldi szabadalmi bejelentést csak addig lehet tenni, amíg a találmány nyilvánosságra nem jutott. Ha a találmányt eddig nem is publikálták, vagy nem hozták forgalomba, a magyar szabadalmi bejelentés anyagát 18 hónap után hivatalból nyilvánosságra hozták, így az (mint publikáció) újdonságrontó a saját újabb külföldi bejelentésre nézve is. Megadott használati mintaoltalom azonban még bejelenthető, mert ott a megadás, azaz a nyilvánosságra jutás egy éven belül megtörténik. A magyar bejelentést követő egy évig javasoljuk a nemzetközi bejelentést, mert addig nem okoz problémát a nyilvánosságra jutás. Egy évig ugyanis igényelhető a korábbi bejelentés „uniós elsőbbsége”.

Annak érdekében, hogy eloszlassa a fenti tévhiteket, informálódjon irodánknál, ahol szívesen segítünk eligazítani a nemzetközi szabadalmi bejelentések útvesztőiben.

Mit kell tudni az ® vagy a TM szimbólum használatáról?

Sokszor láthatunk márkanevek mellett az ® vagy a ™ szimbólumokat. A védjegyek jelölésére használt szimbólumok fontosak az üzleti tevékenység szempontjából, de használatukra vonatkozó szabályok eltérőek lehetnek az egyes országokban. Az alábbiakban összefoglaljuk ezeket a szimbólumokat és azok jelentését.

Az ®, azaz a bekarikázott „R” betű jelentése: “Registered Trademark”. A regisztrált, már lajstromozott védjegyet jelöli. Előfordulhat pár helyen RTM elnevezéssel is. Használata Magyarországon nem kötelező, de megengedett. Bejegyzés előtti használata azonban megtévesztő, ezért el kell kerülni, még akkor is, ha már megindult a védjegybejelentés, de még nem került sor annak megadására. Az Amerikai Egyesült Államokban akkor kötelező a használata amennyiben bejegyzett amerikai védjegyoltalmunk van. Míg az Egyesült Királyságban inkább akkor szokták használni, amennyiben más országban is van már megadott védjegyünk.

A TM jelentése: “Trademark”, a védjegyet jelöli. Elbírálás alatt lévő termékvédjegy jelzése, főleg az USA-ban elterjedt a használata. Manapság azonban már nem csak termék, hanem általánosan bármilyen nem bejegyzett megjelölésnél szokták használni. A szimbólum használható függetlenül attól, hogy kívánja-e regisztrálni a védjegyet később, vagy sem. Azonban használata sehol sem kötelező.

Az SM jelentése: “Service Trademark”, a ™ szimbólumhoz hasonlóan jelöli az elbírálás alatt lévő védjegyek jelzése, azonban itt az a különbség, hogy ez csak a szolgáltatásokra vonatkozó megjelölésekre alkalmazzák, azaz amiket a Nizzai védjegy osztályzás 35-45. osztály valamelyikébe besorolható. A jelölés használata kevésbé elterjedt és nem is kötelező sehol.

Létezik még további szimbólum, amelyeket gyakran láthatunk, azonban már nem a védjegyekhez kapcsolódik, hanem a szerzői joghoz:

A ©, azaz a bekarikázott „C” betű jelentése: jelentése: “Copyright”, azaz szerzői jog angol megfelelője, a szerzői joggal védett művekre vonatkozik, amely nem egy bejegyezhető oltalmi forma, ezért már a mű létrejöttétől kezdve véd. Gyakran láthatjuk ezt a megjelölést könyvekben, zenei műveknél vagy szoftvereknél is. Használata manapság már nem kötelező.

Arra fontos figyelni, hogy alaposan utánajárjunk ezen szimbólumok használatának az adott országban, ahol exportálni vagy bármilyen üzleti tevékenységet folytatni szeretnénk, hogy véletlenül se folytassunk jogsértő tevékenységet a szimbólumok használatával vagy éppen nem használatával.

Hogyan csökkentheti szabadalmi és védjegy kiadásait?

Főleg a szabadalmi, de a védjegybejelentések költségei is igen magasak. Főleg, amennyiben külföldi bejelentésekkel is próbálkozunk, a helyi irodák munkadíjai még inkább megnövelhetik kiadásainkat. Az alábbiakban összeszedtük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ezen kiadásainkat csökkenteni tudjuk.

Ahhoz, hogy csökkentsük a szabadalmi és védjegy díjait, fontos szem előtt tartani, hogy a költségcsökkentési lehetőségek különböző szakaszokban merülhetnek fel a folyamat során.

1. Tervezés és stratégia: A szabadalmi és védjegy ügyekben történő költségcsökkentés legelső lépése a megfelelő tervezés és stratégiaalkotás. Szakembereink segítséget nyújthatnak abban, hogy meghatározzuk, mely területeken célszerű szabadalmaztatni vagy védjegyet bejelenteni a legnagyobb hatékonyság érdekében.

2. Piaci elemzés: A megfelelő piaci elemzés segíthet abban, hogy tudatosabb döntéseket hozzunk a szabadalmaztatási és védjegybejelentési folyamat során. Ezáltal elkerülhetjük a felesleges kiadásokat bizonytalan projektjeink esetében. Vannak például több országra is egy bejelentéssel elindítható bejelentési formák.

3. Megelőző kutatások: Védjegyek és szabadalmak esetében is van lehetőség lekutatni a korábbi hasonló oltalmakat. Ez egy befektetés, amelynek van kezdeti költsége, de sokat lehet spórolni az eljárások későbbi szakaszában, hogy elkerüljük a költséges jogi konfliktusokat vagy a Hivatal elutasítását.

4. Pályázatok: Az iparjogvédelem területén egyre több pályázati forma áll rendelkezésre annak érdekében, hogy elsődlegesen magánszemélyek és kisvállalkozások támogatást kapjanak hazai, de akár a költségesebb külföldi bejelentési díjak kapcsán. Az aktuális pályázati lehetőségekről ide kattintva olvashat.

5. Szabadalmi ügyvivővel együttműködni: Elsőre költségesebb megoldás lehet, mintha önmagunk próbálkozunk meg egy bejelentéssel. Azonban sok ügyfelünk fordul hozzánk, hogy tegyük rendbe a már benyújtott bejelentését és sajnos többe kerül utólag rendbe hozni valamit, mint elsőre jól csinálni.

Idén is akár 2250 eurót megtakaríthat az EU-s KKV alappal

Az Ideas Powered for business kkv‑alap egy Európai uniós támogatási program, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) koordinál. A program a kis és középvállalkozások (kkv) szellemitulajdon védelmének támogatására jött létre. Az alap segítségével bármely kkv visszatérítést kérhet védjegy, formatervezési minta vagy szabadalmi bejelentés hivatali díjából. Ezáltal a magas hivatali díjak egy részét meg lehet később spórolni a különböző eljárások során.

Ki részesülhet a kkv‑alapból?

A kkv-alap az Európai Unióban letelepedett kkv-knak nyújt pénzügyi támogatást. A pályázatot az uniós kkv-knak a nevében eljáró meghatalmazott képviselője is benyújthatja, így akár irodánk is segíthet a pályázási teendők során. A támogatásokat mindig közvetlenül a kkv-knak utalják át.

Hogyan működik a kkv-alap?
 A kkv‑alap egy visszatérítési program, amely során először pályázni kell, majd annak elnyerésre után utalványokat kapunk, amelyeket utána egy új bejelentésünk során azok a kiválasztott tevékenységek díjainak részbeni fedezésére használhatók fel.

Mire lehet visszatérítést kérni?

• 75%-os visszatérítés az uniós, nemzeti és regionális védjegyek és/vagy formatervezési minták bejelentési alapdíjaiból, kiegészítő osztályonkénti díjaiból, valamint vizsgálati, lajstromozási, közzétételi és halasztási díjaiból.

• 50%-os visszatérítés az Európai Unión kívüli védjegyek és/vagy formatervezési minták bejelentési alapdíjaiból, megjelölési díjaiból, valamint későbbi megjelölési díjaiból. Nem tartoznak ide az uniós országokból származó védjegyek és/vagy formatervezési minták megjelölési díjai, valamint a származási hely szerinti hivatal által felszámított kezelési díjak.

• 75%-os visszatérítés a nemzeti szabadalom megadását megelőző eljárással (pl. bejelentés, kutatás és vizsgálat), a megadással és a közzététellel kapcsolatos díjakból, illetve európai szabadalmak benyújtási és kutatási díjaiból.

• Európai szabadalom esetén efölött (maximum 2000 EUR) 50% visszatérítés a szabadalmi bejelentés jogi költségéből (a bejelentés elkészítése és benyújtása) .

• maximum 1000 euró védjegyek, valamint formatervezési minták díjaira használható fel.

• maximum 1500 euró pedig szabadalmi díjakra költhető.

Mi a pályázás folyamat?

1. Be kell nyújtani egy űrlapot az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO)

2. Az űrlapon a következőket szükséges megadni:

   1. Vállalkozása banki igazolása (minta), amelyen szerepelnek a következő adatok: a vállalkozás neve mint számlatulajdonos, a teljes IBAN számlaszám az országkóddal (példák) és a BIC/SWIFT kód.

   2. Vállalkozásának héaigazolása vagy nemzeti nyilvántartási számra vonatkozó igazolása, amelyet az illetékes nemzeti hatóság állít ki.

   3. Amennyiben irodánkat választja képviselőnek, csatolnunk kell egy „kizárási nyilatkozatot” (sablon), amelyet a kkv felhatalmazott tulajdonosa vagy munkavállalója ír alá

3. Amint a pályázatot jóváhagyták, értesítést kap a támogatás odaítéléséről, valamint megkapja az utalvány(oka)t. Ezután igényelheti a szellemi tulajdonhoz kapcsolódóan kért tevékenységeket.

4. Ahhoz, hogy a szellemi tulajdonhoz kapcsolódóan kért tevékenységek díjának visszatérítését megkaphassa, űrlapon kell kérnie a visszatérítést a tevékenységek kifizetését követően.
   

További információkat és a leírásunk forrását ide kattintva találja. Ha pedig szeretne, hogy segítsünk a pályázás során, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Szabadalom és használati mintaoltalom közti különbségek

A szabadalom és a használati mintaoltalom azonos módon védi a műszaki hátterű találmányokat és mindkettő jogi védelmet nyújt abban, hogy más következmények nélkül ne bitorolhassa azt amit feltaláltunk. Azonban van pár jelentős különbség is a két oltalmi típus között, amelyet érdemes tudni, mielőtt belevágunk.

Az előkészítési folyamat közel azonos mindkét oltalmi típusnál. Szükséges egy szabadalomkutatás elkészítése, amelyet a bejelentési dokumentáció megírása követ. Ezért a kezdeti költségek is közel hasonlóak, bár a szabadalmi leírásnál jóval nagyobb szerepe van az előzetes technika állását feltáró kutatásnak.

A használati minta eltérései a szabadalomtól:

• Húsz év helyett maximum tíz évig tartható fenn.

• Megfogható (háromdimenziós) találmányokra, kapcsolási elrendezésekre nyújt oltalmat.

• Feltalálói tevékenység helyett kisebb elméleti szintű, de gyakorlatiasabb “feltalálói lépés” a követelmény.

• Az újdonság itt is feltétel, de nincs újdonságvizsgálat.

• Külföldi forgalomba hozatal vagy szóbeli előadás nem rontja az újdonságot.

• Az elbírálás gyors, de itt is fontos, hogy az oltalom nehezen legyen megkerülhető. Az eljárás akár 1 év alatt is lezajlik.

• Elutasított szabadalmi bejelentésekből 3 hónapig használati mintaoltalom származtatható.

• Olcsóbb a fenntartása és az eljárás során is kevesebb a hivatali végzés érkezik.

• A használati minta ugyanazokat a kizárólagos jogokat nyújtja, mint a szabadalom, de nagyobb eséllyel lehet megsemmisíteni, mert nem esik át újdonságvizsgálati szűrőn.

Ábrás vagy szóvédjegyet érdemes-e bejelentenem?

A védjegybejelentés során az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen megjelölést szeretnénk levédeni. Manapság már hang és hologram védjegyeket is le lehet védeni, de azért a két leggyakrabban választott verzió az ábrás és a szóvédjegy.

Egy ábrás védjegy mindig elősegíti a védjegy megkülönböztető képességét. A vállalkozások üzleti szempontok miatt szívesen alkalmaznak „leíró jellegű”, könnyen megjegyezhető, a termékre utaló neveket. A Hivatal a leíró tartalmat hordozó szóvédjegyeket gyakran elutasítja, arra hivatkozva, hogy nincs megkülönböztető képességük. Egy ábrával ellátott („kombinált” ill. „összetett”) védjegy megkönnyíti a bejegyzési folyamatot. Egy apró megkülönböztető elem (ábrás elem) formai szempontból általában kikezdhetetlenné teszi a bejelentést, legalább is, ami a leíró jelleget illeti. Ebből a szempontból az ábrás védjegy előnyösebb, mivel kisebb a hivatali elutasítás kockázata.

 Az ábrás védjegyek sok formában megjelenhetnek. Ezek közé tartozhatnak logók, szimbólumok, ikonok, betűtípusok vagy grafikai elemek, amelyek egyedi és könnyen azonosítható vizuális megjelenést adnak egy vállalkozásnak vagy terméknek. Az ábrák képesek sokkal gyorsabban és hatékonyabban kommunikálni, mint a szavak vagy a szövegek, és képesek emlékezetessé és felismerhetővé tenni a vállalkozást vagy a terméket.

A szóvédjegy előnye, hogy a logó grafikai kinézetének megváltozása esetén nem lesz szükség újabb védjegybejelentésre. Önmagában az ábra (logó) megváltozása egyébként nem feltétlenül követeli meg az új védjegybejelentést. Ha a logó csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben változik, az új logó ugyanúgy a régi védjegy használatának minősül.

Kézenfekvő megoldás tehát, ha olyan védjegyoltalmat szereznek, melyben a vitatható megkülönböztető képességgel rendelkező szavakon kívül valamilyen más ábrás elem szerepel. Ha van egy ábrás elem, akkor a Hivatal lajstromozni fogja a védjegyet, és az nem fog kiderülni a lajstromból, hogy a védjegy szóeleme végül is rendelkezik-e megkülönböztető képességgel vagy sem. Ez a bizonytalanság a bejelentő javára szolgálhat, mert amíg nem állapítja meg egy hatóság, hogy a szó leíró jellegű, addig másokkal (laikusokkal) szemben hivatkozhat arra, hogy védett a megjelölés. A jogi érvényesíthetősége persze az ilyen védjegyeknek más kérdés.

Alternatív opció lehet még, a szóelemmel ellátott ábrás védjegy. Azonban ez közel hasonlóan funkcionál, mint az ábrás védjegy és sok ország Hivatal sem tesz a bejelentés során különbséget.

Összefoglalóan tehát elmondható, hogy a szóvédjegy hátránya, hogy az olyan jelzések, amelyek leíró jellegűek és nincs megkülönböztető képességük, illetve amelyek általánosak az adott nyelvben vagy a kereskedelmi gyakorlatban, alkalmatlanok védjegyként történő bejegyzésre. Azt is fontos figyelembe venni, hogy más védjegyektől eltérő legyen a megjelölésünk. Legtöbbször egy ábra segíthet ezeket a problémákat kiküszöbölni, azonban egy ábrás védjegyet könnyebb is lesz megkerülnie egy későbbi bejelentőnek, mint egy szóvédjegyet. Arra is van lehetőség, hogy mindkettő opcióval élünk, de ez esetben ez két külön bejelentésnek fog minősülni.

Nincsen védjegy áru nélkül - Áruk és szolgáltatások osztályozása

A védjegyek nem Mohamed koporsójaként lebegnek, hanem meghatározott árukhoz, szolgáltatásokhoz (továbbiakban röviden árukhoz) kötődnek. Az általunk kiválasztott áruk – automatikusan kiegészülve az ezekkel összetéveszthető árukkal – adják azt a dinamikus területet, amely területen a védjegy oltalmat ad.

Fontos e terület szakszerű körülhatárolása, mert ez dönti el, hogy mire vonatkozik oltalmunk. Az árukat védjegyeztetés előtt kell kiválasztanunk az alábbi szempontok figyelembevételével.

- Felesleges árukat ne válasszunk, mert a védjegyet használnunk is kell az adott árukkal összefüggésben. A türelmi idő a lajstromozást követő 5 év (egyes országokban 3 év).

- Ha viszont van rá esély, hogy a közeljövőben újabb területen is használjuk a védjegyet, úgy jelentsük be oda is, mert most olcsóbb. Ha az újabb terület az adott védjegyosztályon belül van, akkor nincs teendőnk. Ha egy osztályhatárt átlépünk, úgy – országtól függően – díjat is kell fizessünk, ez azonban általában kevesebb, mint az első osztály díja. Ez azonban nem feltétlen vonatkozik a szolgáltatási, kutatási díjakra, mert több osztály esetén az ügyvivői munka is növekszik.

- Már megtett védjegybejelentésnél az árujegyzék (azaz az oltalmazandó terület) nem bővíthető. Azonban bármikor bővíthetjük a területet oly módon, hogy új védjegybejelentést teszünk az új területre. Ilyenkor hiába ugyanaz a szó vagy a logó, jogilag önálló, új védjegyhez jutunk.

Többségünknek Nizzáról a Riviéra jut eszébe. Védjegyjogászoknak azonban a Nizzai Megállapodás. Ez a nemzetközi szerződés határozza meg, hogy milyen árukat sorolhatunk egy osztályba. A Nizzai Megállapodás gyümölcse a Nizzai Osztá­lyozás.

A több mint ötven éves Nizzai Osztályozásról szóló nemzetközi egyez­ménynek 2009 januárjában 83 szerződő állama volt, és 65 további ország védjegyhivatala alkalmazza a védjegyekkel jelölhető áruk besorolására.  A Nizzai Megállapodást az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO kezeli. A Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda munkatársa, dr. Szarka Ernő évekig az Egyezmény alelnöke volt.

Az osztályozás korábban 42 osztályt, ma már 45 osztályt: 34 áruosztályt és 11 szolgáltatási osztályt tartalmaz, amelyek mindegyikének fejezetcíme az adott osztályba tartozó áruk vagy szolgáltatások általános megfogalmazása is egyben. A szám szerint mintegy 10000 árun illetve 1000 szolgáltatáson kívül továbbiak is felvehetők a védjegybejelentés árujegyzékébe, valamelyik osztályba „házilag” besorolva.

A Nizzai Osztályozás legújabb, 12. kiadása 2023. január elsejétől hatályos. Az egyezmény szövegét minden tagállam egy-egy képviselőjéből álló szakértői bizottság ötévente korszerűsíti. Erre szükség is van, hiszen – bár kifejezetten módszertani, funkcionális célokat szolgál – a Nizzai Osztályozás rendszere részben elavult és szokatlan elemeket is tartalmaz.

A szakértői bizottság tárgyalni fogja az EU Védjegyhivatala által alkalmazott EURONICE adatbázis esetleges figyelembe vételét a Nizzai Osztályozás korszerűsítése folyamán. Mivel egyes osztályok (például a 23. és 27.) csak néhány árura vonatkoznak, míg mások (például a 9.) termékek rendkívül széles skáláját fedik le, időről időre felmerült az egyes osztályokba tartozó áruk átsorolására, az osztályok átstrukturálására való igény. Legutóbb amerikai oldalról felvetődött az áruosztályok számának bővítése is.

Ennek ellenére az előkészítő munkacsoport nem javasolja például a 9. osztály „szétdarabolását” tekintettel azokra a nehézségekre, amelyeket az Osztályozás változásai az új besorolás és a védjegykutatás vonatkozásában okoznának. Így a szakértői bizottság előkészítő munkacsoportja egyelőre nem indítványozta újabb osztályoknak az Osztályozásba történő felvételét.

Az egyes osztályokba történő besorolás nem a megbízó feladata, hanem a védjegy ügyvivő szakértelmét követeli meg. Bizonyos áruk és szolgáltatások egyszerre több osztályba is tartozhatnak, ilyenkor a joggyakorlatot és a használati kényszert is figyelembe véve kell megfontolni, hogy melyekbe célszerű megtenni a bejelentést.

Az azonos osztályba sorolás még nem jelenti az áruk/szolgáltatások hasonlóságát, amint az a későbbiekben kiderül (például: szemüvegek és tűzoltó készülékek a 9. osztályban). Hasonlóan, a különböző osztályokba sorolás nem zárja ki az áruk/szolgáltatások hasonlóságát (például élő kagylók – 31. osztály, kagylóhéjak – 20. osztály).

A késztermékeket például céljuk vagy szerepük alapján kell valamely osztályba sorolni, ha pedig nem szerepel egy termék a betűrendes mutatóban, akkor analógia alapján, végső soron pedig alapanyag vagy működési forma szerint kell osztályozni. A többfunkciós késztermékek besorolhatók az összes olyan osztályba, amelybe céljaik alapján tartozhatnak. Az alkatrészeket annak a terméknek az osztályába kell sorolni, amelynek részeit képezik, de ha több célra felhasználható alkatrészről van szó, akkor figyelembe kell venni minden ilyen célt. A többféle nyersanyagból álló termékeknél pedig a domináns anyag alapján történik az osztályozás. A szolgáltatásoknál is hasonló a helyzet.

Egységes Szabadalmi Bíróság – menni vagy maradni?

Az Egységes Szabadalmi Bíróság (Unified Patent Court – UPC) 2023. június 1-jén kezdi meg működését. A bíróság hatáskörébe az egységes hatályú európai szabadalmakkal, valamint a hatályosított európai szabadalmakkal kapcsolatos jogviták tartoznak.

Az európai szabadalom megadása után egy hónapon belül kérhető az egységes hatályú európai szabadalom, kiváltva ezzel az európai szabadalom országonkénti hatályosítását. Az egységes hatályú európai szabadalmak mindenkor a UPC hatáskörébe tartoznak, és az alól nem vonhatók ki. Az egységes hatályú európai szabadalmak jogosultjaitól eltérően a már megadott, országonként hatályosított európai szabadalmak jogosultjainak az átmeneti időszak alatt lehetősége lesz szabadalmaikat a UPC hatásköre alól kivonni (opt-out).

Az opt-out lehetőségével élve a hatályosított európai szabadalmak jogosultjai a nemzeti bíróságok joghatósága alatt maradhatnak az újonnan induló UPC helyett. Az opt-out biztosítja, hogy az eljárási lehetőségek ugyanazok maradjanak. Az opt-out hiányában mind az európai szabadalmi bejelentések, mind az európai szabadalmak a UPC hatáskörébe tartoznak.

Az opt-out-ot az ún. sunrise period kezdetétől, 2023. március 1-jétől az átmeneti időszak végéig lehet gyakorolni. A 7 évig tartó átmeneti időszak 2023. június 1-jén kezdődik, amely a UPC rendszer felhasználóival folytatott konzultáció és a UPC véleménye alapján további 7 évvel lesz majd meghosszabbítható. Az opt-out a szabadalmi bejelentés fennmaradó tartamára, a megadott európai szabadalom élettartamára, illetve visszavonásig hatályos. Az olyan hatályosított európai szabadalommal kapcsolatban, amelyet kivontak a UPC hatásköre alól, csak a hatályosítás szerinti ország nemzeti bíróságai előtt indítható eljárás.

Az opt-out nem gyakorolható azon európai szabadalmak esetében, amelyekkel kapcsolatban a UPC előtt már jogvitával kapcsolatos eljárás van folyamatban.

Az opt-out visszavonható, feltéve, hogy nemzeti bíróság előtt nincs folyamatban az európai szabadalommal kapcsolatos eljárás. Ugyanakkor az opt-out csak egyszer gyakorolható, tehát annak visszavonásával az európai szabadalom véglegesen a UPC hatáskörébe kerül.

Az opt-out iránti kérelem a UPC erre a célra szolgáló rendszerének használatával terjeszthető elő, és a nyilvántartásban való rögzítéssel hatályosul. A kérelem benyújtásához nem kapcsolódik hivatali díj. A UPC weboldalán közzéteszik azokat az európai szabadalmakat, amelyeket kivontak a UPC hatásköre alól.

A szabadalmastársak közösen kérhetik szabadalmuknak a UPC határköre alóli kivonását. Licenszjogosultak opt-out iránti kérelmet nem nyújthatnak be, arról a jogosulttal kell egyeztetniük. A hatályosított európai szabadalmak nemzeti részeinek jogosultjai külön-külön nem élhetnek az opt-out-tal. Hasonlóképpen, a kiegészítő szabadalmi tanúsítvány osztani fogja annak a szabadalomnak a sorsát, amelyet kivontak a UPC hatásköre alól. A több különböző jogosulttal rendelkező európai szabadalmak, illetve kiegészítő szabadalmi tanúsítványok esetében az opt-out-ot a jogosultak egyhangúlag gyakorolhatják.

A UPC rendeltetésénél fogva egyedülálló és független szervként új jogalkalmazási gyakorlatot fog teremteni, amely bizonytalansági faktor az opt-out egyik fő indoka lehet. A jogosultak a szabadalmi portfóliójuk egészét vagy választásuk szerint csupán egy részét is kivonhatják a UPC hatásköre alól. Amennyiben a UPC előtt jogvita kapcsán keresetet nyújtottak be, az eljárás lezárultáig az európai szabadalom jogosultja nem válthat a joghatóságok között. A versenytársak ily módon akár a UPC, akár a nemzeti bíróságok hatáskörébe zárhatják a jogosultakat, ugyanakkor a sunrise period időtartama elegendő teret fog hagyni a biztonságos döntéshozatalra. Ebből a szempontból a minél előbbi opt-out átgondolt megközelítést jelenthet mindazok számára, akik a nemzeti bíróságok joghatósága alatt kívánnak maradni.

Tekintve, hogy a döntéshozók az opt-out lehetőségével alternatívát kívántak biztosítani a szabadalmasoknak, amennyiben azok élnek is vele, az opt-out nem csupán a UPC hatáskörének kizárólagos voltára lesz befolyással, hanem a kivont európai szabadalmak teljesen kikerülnek a UPC hatásköre alól, és kizárólag a nemzeti bíróságok joghatósága alá fognak tartozni.  Az opt-out a nyilvántartásba vétellel valamennyi hatályosítás szerinti országban, a hatóságok külön értesítése nélkül hatályossá válik.

Az átmeneti időszakban az opt-out lehetősége várhatóan fontos szerepet fog betölteni az új rendszer gördülékeny bevezetésében.

Lehetőség lesz egy lépésben több automatikus opt-out iránti kérelem benyújtására is annak érdekében, hogy a több európai szabadalmat érintő kivonások nyilvántartásba vételét megkönnyítsék.

A jogosult kulcsfontossággal bíró európai szabadalmai esetében tanácsos lehet élni az opt-out lehetőségével. Ily módon jóval komplikáltabbá tehető a vonatkozó szabadalmi oltalmak megsemmisítése, és a jogosultak a legfontosabb jogaik védelmét hatékonyabbá tehetik.

Legalább néhány szabadalomnak a UPC hatásköre alatt tartása azzal az előnnyel járhat, hogy a jogosult első kézből ismerheti meg a UPC működését, és esetlegesen befolyással lehet annak esetjogára. A legfőbb kockázatot az jelenti, hogy számolni kell a szabadalmi oltalom központi megvonásának lehetőségével.

Ha a szabadalom jogosultja megsemmisítési viszontkeresettől nem tart, érdemes a UPC-t választania a különféle nemzeti bíróságok helyett, mivel a UPC ítélete számos joghatóságban végrehajtható lesz. Ezáltal a több joghatóságban párhuzamosan folyó eljárások pénzügyi és operatív terhei csökkenthetők. Noha a UPC előtti eljárások költségei a nemzeti eljárásokhoz képest várhatóan magasabbak lesznek, az is nyilvánvaló, hogy a nagyszámú országban hatályosított európai szabadalmak jogosultjai számára a UPC-hez való csatlakozás jóval gazdaságosabb megoldást jelenthet.

Szabadalom vagy publikáció?

Magyarország a biokémiai, biotechnológiai kutatások területén az élenjárók közé számítható, e vezető szerep azonban nem tükröződik az ilyen irányú szabadalmakban.

Az Európai Szabadalmi Hivatal felé bejelentett külföldi biotechnológiai találmányok száma ugrásszerűen megnőtt. Ha nem akarjuk, hogy fejlesztéseink gyümölcsét más arassa le, akkor ez ellen csak szabadalmaztatással védekezhetünk. Kutatásunk, fejlesztésünk eredménye jelentős érték, az értéket pedig védeni kell! A szabadalmi oltalom is csak akkor tölti be igazán szerepét, ha az olyan profi leíráson alapul, amely megakadályozza az oltalom könnyű megkerülését. Az oltalom nemcsak nagy horderejű találmányokra nyerhető, hanem minden új, szellemes termékre vagy technológiai javításra is.

A kutatók előtt nagy kísértés a korai publikáció. A tudományos előmenetel szintén a mielőbbi publikációra serkent. Vannak, akik a publikációt arra a célra szánják, hogy más ne tudja a megoldást szabadalmaztatni. Ezt a hatást valóban elérik, de publikáció után már maga a szerző sem kaphat szabadalmi oltalmat. A közkinccsé vált megoldást bárki szabadon hasznosíthatja, tehát a feltalálónak egy fillér haszna sem lesz belőle.

Ha van türelmünk megvárni a szabadalmi bejelentést, utána már elvileg nyugodtan lehet publikálni. Gyakorlatilag azonban ez csak arra az esetre érvényes, ha szabadalmi bejelentésünket hozzáértő szabadalmi ügyvivő készítette. Ha csak később fordulunk ügyvivőhöz, előfordulhat, hogy új tartalmat is be kell vinni a már beadott szabadalmi leírásba, amely akár az eredeti bejelentés visszavonásával is járhat. Esetleges forráshiány miatt, egy éven túli külföldi bejelentés is előfordulhat. Publikáció esetén a külföldi bejelentést mindenképp meg kell tenni egy éven belül. A fentiek miatt is helyesebb megvárni a nemzetközi szabadalmi bejelentést a szakmai publikációval.

Támadják a domaint? Lenyúlták a nevem? Bitorlással vádolnak? Mit tegyek?

Összegyűjtöttünk pár gyakori, elsőre rendkívül ijesztő szituációt megoldási javaslatokkal, hogy csökkentsük a pánikot és megoldjuk mihamarabb a problémát.

Támadják a domaint

Hosszan csönget a postás. Valamilyen ügyvéd küldött egy tértivevényes levelet. Átveszem, kibontom, és jó hogy már ülök. A domain nevünket akarják! Mondjunk le róla, mert „megtetszett valakinek”, nyolc napon belül töröltessük, mert zavarja őket. Most mit tegyek?!

Ismerős? Vagy Ön még nem járt így? Reméljük nem is fog! De azért nem árt tudni, hogy nem eszik olyan forrón a kását. A felszólítás sok esetben nem megalapozott. Nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva, a teendők eldöntése azonban már szakember feladata.

Az általunk választott domainban szereplő nevet védheti egyrészt a Ptk. mint személyhez fűződő jogot, másrészt védheti például a védjegyjog vagy a versenyjog is. A jog ugyanakkor nem a domainnév "szerzőjét" oltalmazza, hanem azt a speciális kapcsolatot védi, amely a személy és a név között az Interneten történő névhasználat során fennáll. A domainjog forrása elsődlegesen nem a szerzői, hanem a személyiségvédelmi és a gazdasági jog.

A domain megválasztásáért felelősek vagyunk, az igényléskor megfelelő gondossággal kell eljárnunk, és előzetesen meg kell bizonyosodnunk, hogy választásunk nem sérti mások jogait. Korábban bejegyzett cégnév vagy védjegy után nemcsak lehetséges, hanem kell is kutatnunk. Nem választható és használható olyan domain, amely többek között jelentéstartalmára és/vagy használatára nézve gyaníthatóan jogellenes vagy megtévesztő. Hibás választásunk következményeiért is mi vagyunk a felelősek.

Lenyúlták a nevemet

Mi a teendő akkor, ha gyanútlanul böngészve az interneten egyszer csak a mi nevünkkel azonos vagy azzal összetéveszthető nevet találunk? Vagy sétálva az utcán olyan plakátot fedezünk fel, amelyen a mienkhez erősen hasonló néven hirdeti magát egy vállalkozás? Netán védjegyünkkel azonos domaint fedezünk fel?

Az első lépést általában magunk tesszük meg: kellően felháborodunk. Ettől azonban csak idegeink romlanak, a problémák nem oldódnak meg. Érdemes ezért rögtön a további lépéseket megtenni.

Akkor felháborodás helyett vagy mellett szólítsuk fel az illetőt?

Előbb-utóbb igen, de nem ez a következő lépés, hanem forduljunk mielőbb szakemberhez! Ez a legsürgősebb. Egyúttal a szakemberrel, vagy még előtte gyűjtsünk be cáfolhatatlan bizonyítékokat. Egy honlapról például közjegyzővel vetethetünk fel ténytanúsítványt.

Amennyiben védjegyünket összetéveszthető névvel bitorolják, úgy fontos, hogy a tudomásszerzéstől számított 2 hónapon belül ideiglenes intézkedést is kérjünk a Fővárosi Bíróságtól. Hogy mikor értesültünk egy bitorlásról, azt csak mi tudjuk, de ha nem kellően megalapozott felszólító levéllel kezdünk, akkor azt már nyilván csak az észlelés után írhatjuk, és adott esetben kifogyhatunk az időből.

A szakember segít abban is, hogy feltárjuk a másik fél esetleges jogait a névre vonatkozóan. Megtörténhet, hogy egymástól teljesen függetlenül találtunk ki hasonló neveket még akkor is, ha a névválasztáskor kellő gondossággal jártunk el. Lehetséges, hogy ő volt a korábbi használó, netalán be is jegyeztette a nevet cégnévként vagy védjegyként még mielőtt nekünk eszünkbe jutott volna. Ha azonban úgy tűnik, az illető szándéka népszerűségünk kihasználása, vagy a piacról történő kiszorítás, meg kell tennünk a szükséges lépéseket, akár a másik védjegyének a törlése iránt.

Amennyiben védjegyünkkel azonos vagy azzal erősen összetéveszthető domaint jegyzett be valaki, a védjegybitorlás mellett egyszerűbb eljárás is adódik a domain törlésére. Ilyenkor döntnökhöz fordulunk. Ezt szintén jogi képviselő útján célszerű megtenni.

Felszólalás bejelentésem ellen

Megvan a szuper név, sőt már be is nyújtotta szabadalmi ügyvivőm védjegyeztetésre. A prospektusok már nyomdában, az „R” betűt már fényesíti a dekoratőr, hogy kirakja a védjegy mellé. Már csak egy dolog hiányzik, hogy a Szabadalmi Hivatal lajstromozza a védjegyet. Váratlanul azonban arról értesít képviselőm, hogy baj van, megtámadták a védjegybejelentést!

Nos, ilyen sajnos előfordul! A védjegybejelentést megadás előtt meghirdetik, és 3 hónap van rá, hogy bárki, akinek a jogait zavarja, felszólaljon ellene. Sokan, főleg külföldi cégek szoftveres úton figyeltetik a védjegyek meghirdetését. Ha a felszólalás sikeres, úgy nem adják meg az oltalmat. De mit tegyünk, hogy ne legyen sikeres?

A felszólalást nagy eséllyel akkor kerülhetjük el, ha még a bejelentést megelőzően védjegykutatást végeztetünk. A kutatásnak nemcsak az azonos, hanem a hasonló megjelölésekre is ki kell terjednie, magában kell foglalnia egy-egy név különböző variációit, és még így sem garantál teljesen megbízható eredményt. Hasonlósági kutatást csak gyakorlott védjegykutató, szakértő tud végezni, hiszen ismerni kell hozzá a joggyakorlatot, hogy mi tekinthető az összetéveszthetőségig hasonlónak. Ráadásul a variációk száma hasonlósági kutatásnál több száz is lehet, gondoljunk csak arra, hogy ha egy-egy karaktert másra cserélünk márkanevünkben.

Ha azonban már nyakunkon a felszólalás, akkor védekeznünk kell. Ha tényleg fontos számunkra a név, az igazság az, hogy csak profinak van esélye a nevünk megvédésére. A felszólás elbírálása a Magyar Szabadalmi Hivatalban írásbeli előkészítés (a felek nyilatkozatainak beérkezte) után történik, általában írásban, ritkábban – külön kérelemre – szóbeli tárgyaláson. A költségek jelentős része a vesztes félre hárítható.

Bitorlással vádolnak

Szuper márkanevünk van, a feleségem találta ki. Sokat költöttünk a piaci bevezetésére. Mégis, egyszer csak egy ügyvédi felszólítás, vagy rögtön egy bírósági felhívás érkezik: bitorlással vádolnak! Minket, akik minden részletre figyelni szoktunk, és az interneten sem találtunk ilyen nevet! Most aztán hová forduljunk, mit tegyünk?

Javaslatunk: mielőbb keressen szakembert, mielőtt bármilyen felhívásra is ösztönösen válaszol! Sokat ronthat a helyzetén a spontán adott laikus válasz!

A védjegyoltalom kizárólagos jogot jelent a márkanév használatára, és a fellépés lehetőségét azzal szemben, aki a védjegyjogosult véleménye szerint az ő védjegyével azonos vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ hasonló területen (híresebb védjegyeknél akár egész más területen is).

Fontos tudni, hogy a bitorlás „objektív kategória”, azaz hiába érvelünk például azzal, hogy nem is hallottunk eddig a másik félről, nemhogy a védjegyoltalmáról... A védjegybitorlás ugyanis megállapítható attól függetlenül, hogy jó- vagy rosszhiszeműek voltunk.

Az esetleges válaszadás, illetve a perben előterjesztendő ellenkérelem megfogalmazása vagy más ellenlépés feltárása komoly felkészültséget igénylő szakmai munka. Az e körben felmerülő élethelyzetek rendkívül komplexek. Mielőtt még bekövetkezne az ellenünk való fellépés, célszerű, ha megelőzésként márkanevünket kitalálása után lekutattatjuk, sőt védjegyeztetjük. Ilyenkor a másik félnek előbb védjegyünket kell töröltetnie, nekünk meg bőven marad időnk stratégiaváltásra.

Mennyibe kerül egy szabadalom?

Perben ügyvédhez fordulunk, betegségben orvost hívunk. Az orvos sok esetben „csak” segít a gyógyulásban, a gyógyulást általában immunrendszerünk útján végső soron magunk visszük végbe. Talán meglepő, de a szabadalmi ügyvivő legfontosabb szerepe nem az, hogy levegye vállunkról a szabadalmi bejelentés elkészítésének a terhét és megszerezze az oltalmat, azaz tüneti kezelést nyújtson. Legalább ilyen fontos, hogy a megadott találmány érjen is valamit, azaz ne lehessen egykönnyen megkerülni.

Amennyiben pontos kalkulációt szeretne a szabadalmi bejelentése kapcsán, vegye fel a kapcsolatot velünk.

Ehhez az „immunrendszert” kell megismerni és megerősíteni, amely egyrészt időigényes, másrészt csak a legjobb „diagnoszták” értenek hozzá. A szabadalmi ügyvivő választás alapvetően bizalmi kérdés. Fontos az ár, de nem jó, ha alapvetően ez határozza meg döntésünket. Egy alaposan előkészített magyar bejelentéssel sokszázezer forint takarítható meg a külföldi szakaszban.

David Schwartz: „Gondolj merészet (Bagolyvár, 2007.) c. könyvében oldalakon át sorol példákat arra, hogy olcsó húsnak híg a leve. A szerző azt javasolja, legyünk érzékenyek a minőségre, mert igazából csak az kifizetődő. „Csak első osztályút vegyél, másra nem telik!” Nos, egy olcsón vett, és használhatatlanná vált zakó helyett – ha bosszankodva is – de tudok újat venni. Azonban egy elszúrt szabadalmi bejelentés helyett egy év után már nem tudok újat készíttetni, a hibák pedig egy év után derülnek csak ki.

Az iparjogvédelmi oltalomra fordított díj befektetésnek tekinthető, amely nem kerülhető el, ha a találmányból hozamot szeretnénk látni. Szabadalmaztatni, kizárólagos jogokhoz jutni nem kötelező. Szabadalom nélkül is lehet terméket gyártani, jóllehet ekkor más is gyárthatja, és jó találmány esetén fogja is. Sovány vigasz, hogy a nyilvánosságra jutott terméket már az utánzó sem szabadalmaztathatja. Később azonban nekünk sem lesz módunk a védelemre. Sajnos, akinek nincs pénze legalább a magyar oltalom megindítására, az valóban a „22-es csapdájába” kerül. Ekkor is kisebb kockázat egy olyan befektetőt keresni, aki átvállalja a szabadalmaztatás költségeit, mintha nem, vagy nem eleget áldozunk rá. Egy jó elsőbbségi bejelentés birtokában azonban már bátrabban kereshetünk befektetőt.

A szabadalmaztatás aktuális költségeit a devizaárfolyam, az adatszolgáltatás minősége, a munka bonyolultsága egyaránt viszonylagossá teszi. A szabadalmi ügyvivők megbízási díja hosszabb távon többnyire az időráfordítással arányos. A lelkiismeretes munka időigényes, a speciális műszaki-jogi szaktudás pedig a díjakban is jelentkezik.

A szabadalmaztatás nem vásárlás, ahol „megveszem a jogot”. A szabadalmi ügyvivő az ügyfél helyett, őt képviselve, az ő érdekében jár el. Meg tudja mondani, hogy mennyibe kerül egy szabadalmi bejelentés, vagy egy előre tervezhető fizetnivaló, de nem tudja megmondani, mennyibe kerül egy „szabadalmaztatás”, hogy lesz-e hivatali felhívás, és arra mennyibe kerül majdan a válasz megfogalmazása. Amerikai példánál maradva, ahol általában részletesebb magyarázatot követelnek, nem jósolható meg előre, hogy a nyolcezer szabadalmi elbíráló közül értelmesebbet vagy gyengébbet, rugalmasabbat vagy szőrszálhasogatót fog ki az ügyfél. Igen az ügyfél, mert a teljes eljárás az ő felelősségére történik, ahogy bűntető perben sem az ügyvéd vonul a börtönbe.  A szabadalmi ügyvivő segít abban, hogy a védelmi stratégiát a pénztárcához igazítsuk. Kevesebb országban egy minőségi védelem sokkal többet ér, mint több országban egy gyenge védelem.

Szóval akkor mennyi is az annyi? Kérdezze meg szabadalmi ügyvivőjétől! Ökölszabályként azért annyit elmondhatunk, hogy világszinten 2,5 millió forinttal 2,5 évig ki lehet húzni. E díjnak körülbelül harmada az előkészítés és a magyar szabadalmi bejelentés, kétharmada pedig a nemzetközi bejelentést foglalja magában. Az ábrán követhetjük egy átlagos bejelentés becsült díjait. Tekintve, hogy a nemzetközi bejelentés után – akár már másnap – eladhatjuk, világszerte hasznosíthatjuk a találmányt, optimális esetben a 2,5 év után jelentkező díjakat már maga a találmány termeli ki.

A szabadalmi bejelentés finanszírozásához pályázatok is segítségünkre lehetnek. A legtöbb innovációs pályázat finanszírozza a szabadalmaztatást és az iparjogvédelmi tanácsadást. Bizonyos pályázatoknál már előfeltétel is valamely iparjogvédelmi oltalom megléte. Ilyenkor szabadalmi ügyvivő tud segíteni a feltételek gyors teljesítésében. Erről, illetve az aktuális közvetlen pályázatokról az alábbi oldalunkon kaphatunk bővebb információt.

Azért, hogy konkrétumokról is beszéljünk, összegyűjtöttük a leggyakoribb eljárások hivatali díjainak listáját az alábbiakban. Az aktuális munkadíjaink kapcsán pedig írjanak nekünk.

Magyar szabadalmi bejelentés hivatali díjai

Magyar használati mintaoltalmi bejelentés hivatali díjai

Európai szabadalmi bejelentés hivatali díjai

Mit tegyünk, ha ellenünk indítanak szabadalmi bitorlási eljárást?

Összegyűjtöttük a teendőket arra az esetre, ha egy szabadalmi bitorlás kapcsán eljárást indítottak ellenünk és úgy gondoljuk, hogy nincsen a másik félnek igaza.

Ha a bitorlást vitatjuk, vagy nagyon nem akarunk rögtön fizetni, vagy még csak felszólító levelet kaptunk, akkor a következő teendőink vannak.

1. Keressünk minél jobb szabadalmi ügyvivőt. Azonnal! Nincs idő a „mit mond a szabadságon lévő ügyvédem” körökre.

2. Ellenőriztessük, hogy a másik fél szabadalma érvényes-e, annak mi a főigénypontja, és hogy mi valóban megvalósítottuk-e a főigénypont minden intézkedését.

3. Végezzünk szabadalomkutatást a témában, hátha találunk más hasonló megoldást, amely a szabadalom elsőbbségi napjánál korábban nyilvánosságra jutott.

4. Tanulmányoztassuk át az ügyvivővel az ellenérdekű fél Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál (SZTNH) vezetett aktáját, hogy a megadás előtt milyen hivatali felhívások voltak, azokra mit válaszolt a szabadalmas, vitatták- e korábban a feltalálói tevékenységet stb.

5. a 3-4. pontok alapján indítsunk megsemmisítési eljárást a szabadalom ellen. Ekkor a Fővárosi Törvényszék felfüggeszti a bitorlási pert. Az általunk kezdeményezett megsemmisítési eljárás az SZTNH előtt zajlik. Az SZTNH esetleges megsemmisítő határozata ellen elsőfokon a Fővárosi Törvényszékhez, másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtáblához fordulhatunk.

6. Csak ennek jogerős befejezése után (néhány év) kezdődik meg a bitorlási per érdemi része. A Fővárosi Törvényszék ítélete ellen a Fővárosi Ítélőtáblához fordulhatunk. Az Ítélőtábla jogerős döntése ellen felülvizsgálati kérelmet nyújthatunk be a Kúriához.

7-8. Ha ezek – számunkra hátrányosan – lezárulnak, csak akkor folytatódik a bitorlási per elsőfokon, majd jön a másodfok (e bekezdésnél – ha jó a képviselőnk – a pontok száma egyúttal az évek számát is jelenti).

10 dolog, amit a védjegyről tudni érdemes

Összegyűjtöttünk 10 hasznos tudnivalót a védjegyekről, se többet, se kevesebbet.

 1. Árujelző

A védjegy elsősorban termékek, illetve szolgáltatások egymástól való megkülönböztetését segíti. Kapcsolatot teremt az áru és gyártója között, ezáltal jogosultjának piaci helyzetét védi a konkurens gyártók ellen.

2. Megkülönböztető képesség

Az újdonság nem feltétele annak, hogy az adott névre, logóra védjegyoltalmat szerezzünk, de fontos megjelölés a megkülönböztető képessége. A márkanév nem írhatja le a termék jellemző tulajdonságát, másrészt az is feltétel, hogy más hasonló védjegy ne legyen az adott piacon. Nem lehet minden márkanevet védeni, vannak ún. „feltétlen kizáró okok” és a „viszonylagos kizáró okok”.

3. Oltalom tárgya

Védhető minden grafikailag ábrázolható megjelölés, így szó, szóösszetétel, szlogen, logó, ábra, térbeli alakzat. Bár a kiválasztás széles körben történhet, a hatósághoz való bejelentés után a védjegy általában már nem módosítható (természetesen új védjegybejelentést bármikor tehetünk a módosított változatra).

4. Áruk és szolgáltatások

A védjegyoltalom mindig meghatározott árukhoz, szolgáltatásokhoz kötődik, amit a bejelentéshez csatolt árujegyzék tartalmaz. Néhány kivételtől eltekintve tehát nevet, logót csak azon áruk (szolgáltatások) körében használhatja a védjegyjogosult kizárólagosan, amelyek az árujegyzékben szerepelnek.

5. Versenyeszköz

A védjegy a leghatékonyabb versenyeszköz, a jó reklám elengedhetetlen része. Megfelelő marketingstratégia eredményeképp a védjegy a fogyasztók tudatában a nevével fémjelzett termékkel összeolvad, így a versenytárs árui helyett a fogyasztók a védjegyezett terméket keresik. Használata egyben értékét is növeli.

5. Minőségjelző

A védjegy a termék minőségét garantálja a fogyasztó számára: ha elégedett volt, a védjegy alapján később is ki tudja választani az adott árut, vagy szolgáltatást a többi közül. A jól megválasztott egyedi árujelző és a kifogástalan minőség hosszútávon a fogyasztók tudatában azonosul.

6. Kizárólagosság

A védjegyjogosult számára kizárólagos jogot ad a védjegy használatára, így az engedély nélküli védjegyhasználó bitorlást követ el. A védjegyoltalom hatóköre nagyobb a puszta azonosságnál. Ha valaki a védjegyhez összetéveszthetőségig hasonló nevet, ábrát stb. használ hasonló árukkal (szolgáltatásokkal) kapcsolatban, úgy az is bitorlást követ el, amelynek polgári jogi, bizonyos feltételek esetén pedig büntetőjogi szankciói is vannak.

7. Időben korlátlan

A védjegyoltalom a bejelentéstől számított 10 évig áll fenn majd újabb 10 évenként korlátlan ideig meghosszabbítható. Az oltalom visszaható hatályú, tehát a nem a védjegy lajstromozásának napjával kezdődik, hanem visszamenőleg, a védjegybejelentés dátumával.

8. EU védjegy

Egységes Európai Uniós védjegyoltalomra is van lehetőség, amelynek előnye, hogy egy bejelentéssel, egy nyelven, egy hivatalnál az egész unió területére védjegyoltalmat szerezhetünk. További előnye a költséghatékonyság: 2-3 nemzeti védjegy áráért ugyanis az Európai Unió mind a 27 országára kiterjedő egységes oltalom szerezhető.

9. Domain

A közhitelemmel ellentétben a domain nevek „nem eladóak”, azt csupán használatba kaphatjuk az Internet Szolgáltatók Tanácsától. Az egyedi internetes azonosító regisztráltatásával azonban nem szerzünk kizárólagos jogosultságot a domain névre. Amennyiben az adott márkanevet a világhálón is magunkénak akarjuk tudni, akkor azt bizony be kell jelenteni védjegyoltalomra.

10. Védjegyhasználat

A védjegyet nem elég bejegyezni, hanem használni is szükséges. Magyarországon és az Európai Unióban a megadás napjától számított 5 év letelte után akár töröltetheti is a védjegyünket egy ellenérdekű fél használat hiánya esetén.

A szabadalmazás legnehezebb feltétele: a feltalálói tevékenység

Akkor szabadalmazható egy találmány, ha új, iparilag alkalmazható és feltalálói tevékenységen alapul. Ez utóbbi szokott a legnagyobb kihívás lenni annak, aki szabadalmat szeretne kapni találmányára. De mit is jelent ez a fogalom?

A találmányt feltalálói tevékenységen alapulónak kell tekinteni, ha az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló.

A társadalom elvárja, hogy a kizárólagos jogokat igénylő feltaláló ne csak azt rakja össze, amire megtanították az iskolában, hanem alkotó módon használja agyát, és feladatmegoldó képességével érdemben gazdagítsa a technika állását.

A szabadalmi jog szakembere egy fiktív személy. E fiktív szakember szemszögéből kell megítélni a feltalálói tevékenységet. A társadalom elvárja a feltalálótól, hogy világszintű újdonságot alkosson, és ne olyat, amelyet bárki elleshet mástól. Megjegyezzük, hogy a világszintű újdonság mellett a társadalom csak arra a földrajzi területre engedélyez kizárólagosságot, ahová kérik, és ahol joghatósága van, tehát tipikusan egy-egy ország területére.

A világszintű elvárás miatt a „szakember” olyan passzív tulajdonsággal rendelkezik, amelynek keretében ismeri szakterületén a technika állását, amellyel nem állítunk kevesebbet, minthogy a szakterületéhez kapcsolódó minden szakirodalom, valamint minden szabadalmi leírás valamennyi mondatát ismeri. E szakember tehát valójában egy „Superman” merevlemez aggyal. Agya azonban annyira merev, hogy gondolkodásra már nem marad szabad tárhelye, ezért kombináló és feladatmegoldó képessége szerény. Átlagos, kiszámítható szakmai munkához való képessége megvan, de képzelőerővel alig rendelkezik, alkotó jellegű felismerésre nem képes.

A feltalálói tevékenység vizsgálatánál a szabadalmi elbírálónak a „szakember” szemszögéből kell megítélnie a találmányt. A találmányt a feltaláló szabadalmi ügyvivője által megfogalmazott igénypontok segítségével vizsgálja az elbíráló. A kutatás során feltárt publikációk közül kiválasztja azt a néhány dokumentumot, amelyet a vizsgált igényponthoz legközelebbinek ítél meg. Ezután egyesével megállapítja, hogy mely jellemzők tekintetében tér el egymástól a két megoldás. Ezt követően megítéli, hogy a technika állásához tartozó irat a „szakember” számára az elsőbbség napján adhatott-e elégséges ismeretet a találmány megvalósításhoz. A feltárt néhány korábbi dokumentum kombinációja is vizsgálandó. Meg kell állapítani a korábbi dokumentumok távolságát a vizsgált területtől. Azonos műszaki területre eső dokumentumok kombinálása elvárható egy „szakembertől”, ugyanakkor távoli dokumentumok kombinálása kevésbé nyilvánvaló.

A kombinációk nyilvánvalóságát azon keresztül ítélik meg, hogy kézenfekvő volt- e egy „szakember” számára, hogy egy kitűzött feladatot két vagy több megoldás jellemzőinek felhasználásával hozzon létre. Ha a megoldás nem nyilvánvaló, és a szakember köteles tudásán túl alkotói teljesítmény is felmutatható, akkor a találmány feltalálói tevékenységen alapul.

A legtöbb találmány kombináció eredménye. Talán az olyan úttörő jellegű találmány is, mint a gőzmozdony, hiszen mind a gőzgép, mind a kényszerpályán történő vontatás (vö. lóvasút) már ismert volt. A szabadalmi elbíráló szempontjából már vizsgáltuk az iratok kombinálásának lehetőségét. A feltalálóban is hasonló folyamat zajlik le. Az általa ismert információkat rendezi át új információvá. A szabadalmazhatóság szempontjából a kérdés az, hogy ez az új információ a régiek ismeretében nyilvánvaló-e, azaz „szakembertől” elvárható megoldás-e.

Nem szabadalmazható megoldások

- Addíció : Két vagy több, külön-külön már alkalmazott megoldás együttes alkalmazása, ha a megoldások csak az eredeti funkciójukat töltik be, a kiváltott együttes hatás nem haladja meg a részelemektől várható hatások összegét. Például egy hőmérséklet érzékelésére alkalmas eszközt és egy nyomásérzékelő eszközt egybeépítünk, amely kijelzi a mért minta hőmérsékletét és nyomását. Itt sem kölcsönhatásról, sem új hatásról nem beszélhetünk.

- Helyettesítés :Ismert megoldásban alkalmazott anyagot egy másik, ugyancsak ismert anyaggal helyettesítek. Az új anyag alkalmazása pont azt a hatást idézi elő, amelyet a szakember elvár. Például acél sátorcöveket helyettesítek alumínium vagy műanyag cövekkel. Ezen anyaghelyettesítés számos előnnyel jár: például az új cövek könnyebb, nem rozsdásodik. E tulajdonságok azonban nem haladják meg azt a kört, amely elvárható egy ilyen helyettesítés nyomán. Helyettesítésnek tekinthetjük az ekvivalens megoldás alkalmazását is, amikor funkciójában közel hasonló megoldással helyettesítünk egy ismert megoldást. Például raklapokat szögelés helyett csavarozással állítunk elő, akkor a szög-csavar helyettesítésnél elvárt általános hatások jelentkeznek.

Helyettesítésnek, átvitelnek nevezhetjük azt is, amikor egy bizonyos területen már bevált megoldást egy új területen valósítunk meg. Ismertek a masszázsfotelok, amelyek a test különböző részeit masszírozzák, és lakásokban, szalonokban használják őket. Ugyanilyen elven működő fotelok ma már autóülésként is funkcionálnak. Azonos műszaki megoldás azonos célra való alkalmazása – az eltérő körülmények ellenére – nem elégíti ki a feltalálói tevékenység követelményét.

- Alak- és méretváltozás, többszörözés: Ha például teljesítménynövelés érdekében növeljük a méretet, növeljük a bevitt energiát, ez a nyilvánvaló kategóriába sorolható. Ha egy ismert készülékhez nagyobb motort választunk, akkor nyilvánvalóan nagyobb teljesítményű készüléket kapunk. Ha egy létrán növeljük a létrafokok számát, akkor magasabbra tudunk felmászni rajta. Ha egy ismert intézkedést egymást követően többször végrehajtunk, és a hatás elvárt arányban jelentkezik a többszörözéssel, szintén nem végeztünk feltalálói tevékenységet. Nyilvánvalóan szárazabb lesz a ruha, ha kétszer centrifugáljuk, mintha egyszer. Ugyancsak szárazabb lesz, ha ezt magasabb fordulatszámon hajtjuk végre.

- Optimalizálás , kiválasztás: Ismert megoldásból optimumkereséssel származtatott új megoldás a „szakember” köteles tudásához sorolható tevékenység. Ilyenkor a változó egy intervallumon belül egy ismert függvény alapján mozog, amelyből meghatározható a szélsőérték. Például egy hűtőkompresszor jelleggörbéje alapján meghatározható, hogy egy adott hűtési folyamathoz milyen beállítás az optimális. Egy másik esetben több alkalmas megoldás közül választok ki egyet. Gyógyhatású kompozícióba keresek C-vitamin tartalmú növényt, választhatok a fekete berkenye, a fekete ribizli és a csipkebogyó között, és a csipkebogyót választom.

Tipikusan szabadalmazható megoldások

Tulajdonképpen a fenti logikai és technológiai műveletek mindegyikénél lehetne ellenpéldát felhozni, tehát a kombinációk fenti lépései mellett is előfordulhat szabadalomképes találmány, ha nem is az a jellemző. Az alábbiakban erre hozunk néhány példát.

- Nem várt mellékhatás: Ha szakember számára nem várt mellékhatás jelentkezik a végeredményben, akkor a megoldás szabadalmazható. Ekkor tetten érhető az alkotói tevékenység, a feltaláló többlete a „szakember” köteles tudásához képest.

A fenti példáknál maradva:

- Olyan nyomásmérőt fejlesztünk ki, amely önmagában is kijelzi a hőmérsékletet, pl. izochor állapotváltozás körülményei miatt.

- A zokniban egy-egy textilszálat ezüstbevonatú szállal helyettesítünk. Ez azzal a nem várt hatással is jár, hogy lábunknak nem lesz izzadtságszaga, mert az ezüst megöli az izzadtságszagot keltő baktériumokat (anyaghelyettesítés).

- Bogáncsok kapaszkodó nyúlványaihoz hasonló, konfekcionált tépőzárat találunk ki (átvitel).

- Belsőégésű motorok szívócsöve méretének megváltoztatása, amely váratlan teljesítménynövekedést, hatásfokjavulást eredményezett (méretváltozás).

- Ismert körben alkalmazott vegyületcsaládból egy vegyület kiválasztása, amely olyan gyógyszert eredményez, amelynek kevesebb a mellékhatása (kiválasztás).

A Szinergikus hatás is nem várt mellékhatás. A + B hatását a szakember A+B hatásnak várná, ehelyett a hatás kedvezőbb: (A+B)’. Több hatóanyag egymást fokozó hatása olyan hatás, amelynek felismerése a kompozíció létrehozásakor feltalálói teljesítmény. A C- és az E- vitaminok szinergikusan működnek, tehát együtt nagyobb a hatásuk, mint külön-külön. Például az E-vitamin eltakarítja a sejtmembránból a veszélyes szabadgyököket, miközben a C-vitamin megakadályozza a szabadgyökök láncreakciószerű termelődését. Mindkét vitamin antioxidáns hatását erősíti a cink.

- Szakmai előítéletet legyőzése: Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha az elsőbbség napján fennálló egyöntetű szakmai előítélet legyőzését eredményezi. Ilyen esetekben a feltaláló nem csak hogy nem kaphatott útmutatást a technika állásából, hanem az még helytelen irányba is terelhette a figyelmét. A gőzmozdony sebességét például túl gyorsnak találták az ember számára. Vagy, ha elterjedt, hogy nem lehet 1,44 törésmutatójúnál (üveg-levegő) kisebb üveget gyártani, és valaki ezt mégis megteszi, az szakmai előítéletet győz le.