Miért hasznos a szabadalom?

A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon. Ezáltal anyagi előnyhöz tudja juttatni a szabadalmast. Egy szabadalom továbbá erkölcsi elismerést is tud szerezni a feltalálónak, hiszen neve a feltalálói minőségében örök időre fennmarad.

Van egy műszaki ötletem, le lehet védeni?

Szakemberek erre automatikusan válaszolják, hogy ötletet nem lehet levédeni, de ez csak azért van, mert ők szó szerint értik az "ötlet" szót. Ha ötletét konkrét példában is meg tudja fogalmazni írásban, illetve rajzban a megvalósításon túl, akkor az már találmánynak tekinthető, és a feltételek fennállása esetén levédhető.

Mit lehet szabadalommal védeni?

Szabadalmat lehet szerezni a technika bármely területén, amennyiben teljesül a találmányra az alábbi szempontok mindegyike:

• A találmány világszinten új, tehát még sehol a világon nem került nyilvánosságra.

• A találmány feltalálói tevékenységen alapul, tehát egy szakember számára nem kézenfekvő megoldás.

• A találmány iparilag alkalmazható, azaz reprodukálható.

Nem lehet szabadalmat kapni akkor, ha a megoldás kizárólag szoftver, üzletvitelre vonatkozó terv, szervezési megoldás, tudományos elmélet, esztétikai megoldás vagy ötlet.

Szabadalmazható-e játék, szoftver vagy szervezési megoldás?

Általában nem. Ha játék alatt társasjátékot, játékszabályt értünk, akkor az nem szabadalmazható. A játék műszaki szerkezete azonban levédhető. Szoftverrel is hasonló a helyzet, önmagában egy számítógép program nem szabadalmazható. Egy számítógép által megvalósított műszaki megoldás azonban már védhető. Itt maga a megoldás lesz levédve, amely történetesen szoftverrel van megvalósítva. Tekintve, hogy a szervezési megoldások többsége szoftverrel kerül megvalósításra, ezért ott nagyon gyakori a szoftverrel megvalósított üzleti megoldás, amely szabadalmi oltalom alatt áll. Ha valaki Magyarországon óhajt szervezési jellegű megoldást védeni, az csak úgy teheti meg, ha - jelentős kompromisszumok árán - kapcsolási elrendezésként fogalmazza meg a találmányát.

Mi a különbség a használati minta és a szabadalom között?

A legfontosabb különbségek közé tartozik, hogy használati mintaoltalom csak 10 évig tartható fenn, továbbá eljárási találmányokra nem kérelmezhető. Az újdonság használati mintáknál is feltétel, de azt nem ellenőrzik, nem vizsgálják. A használati mintaoltalmi leírás elkészítése közel ugyanolyan nehéz, mint a szabadalmi leírásé, de a hivatali elbírálási eljárása lényegesen rövidebb. Szeretnék a használati mintáról tovább olvasni!

Melyek a szabadalmi bejelentés elutasításának legfőbb okai?

Az újdonság, a feltalálói tevékenység vagy az ipari alkalmazhatóság hiánya. Ezek közül a feltalálói tevékenység teljesítése szokott legtöbbet problémát okozni. Egy találmány akkor alapul feltalálói tevékenységen, ha egy átlag "szakember" számára nem kézenfekvő. Ez a fiktív átlag "szakember" ismeri az összes korábbi nyilvánosságra jutott hazai és külföldi szabadalmi irat tartalmát, az összes témába vágó könyvet és szakcikket. Az ő aktuális tudását hívhatjuk a technika állásának.

Mi a különbség találmány és szabadalom között?

Találmány a szabadalmazható, például műszaki, technológiai megoldás, míg szabadalom vagy szabadalmi oltalom a találmányra engedélyezett kizárólagos jog.

Biztonságban van-e találmányom a szabadalmi bejelentésig?

A szabadalmi ügyvivők és szabadalmi irodák titoktartásra kötelezettek. Ugyanez érvényes bejelentés után a szabadalmi hivatalok dolgozóira. Fokozott óvatosság esetén a szabadalmi bejelentés megtételéig is önkéntes nyilvántartásba vehető egy találmány leírása, illetve egy harmadik személy, például műszaki rajzoló, fejlesztő esetén titoktartási megállapodást köthetünk.

Meddig marad titokban a találmányom?

A szabadalmi bejelentést (elsőbbséget) követő 18. hónap után a szabadalmi bejelentést közzéteszik. Innentől a találmány nyilvánosnak tekinthető, kivonata bekerül a kutatható adatbázisokba is.

Miért érdemes szakértőhöz fordulnom szabadalmi bejelentéskor?

A szabadalmi oltalom terjedelmét valójában a mögötte lévő igénypont adja meg. Szabadalom megszerzésére többen is képesek, azonban nem sokat ér a papír, ha egy másik fél meg tudja kerülni az oltalmat. Tapasztalataink szerint a nem profi igénypont simán megkerülhető. A profi munkához szükséges az évtizedes tanulás és az évtizedes gyakorlat. A nem alapos előkészítés a külföldi szabadalmi bejelentés szakaszában jelentős többletköltségeket eredményezhet és semmiképp nem jelent megtakarítást. Maga az alapbejelentés rendbe tétele sem olcsóbb, mintha rögtön jól lenne bejelentve. A szabadalmi ügyvivőkről bővebben Szeretnék a szabadalmi ügyvivőkről tovább olvasni.

Van-e világszabadalom?

Világszabadalom sincs. A szabadalom territoriális jog, azaz mindig egy adott ország területére terjed ki az oltalom. Van lehetőség azonban arra, hogy egy bejelentéssel szabadalmi opciót tudjunk szerezni arra, hogy egy adott találmányra akár 153 országban szabadalmi oltalmat kapjunk. Szeretnék erről tovább olvasni!

Mi a szabadalmi bejelentés folyamata?

A szabadalmi bejelentés folyamatáról ide kattintva olvashat.

Hol és meddig érvényes a szabadalom?

A szabadalmi oltalom maximum 20 évig tartható fenn, a bejelentési naptól számítva. A fenntartása nem kötelező. Évente előre fenntartási díjat kell fizetni, amely az idővel egyre emelkedik. A szabadalom territoriális jog, azaz mindig egy adott ország területére terjed ki az oltalom.

Mit érdemes szabadalmi bejelentés előtt csinálnom?

A bejelentés előtt érdemes elvégezni a találmány technika állásának feltárását. A kutatásnak hármas célja van. Egyrészt még időben jusson tudomásunkra, ha más már megelőzött bennünket. Másrészt alaki előírás ennek megléte egy szabadalmi bejelentésnél, a hatóság gyakorlatilag ezt kutatja tovább. Harmadrészt szabadalomkutatás nélkül nem lehet jó igénypontot készíteni.

Milyen hosszú egy szabadalmi bejelentés?

A szabadalmi hivatalok elbírálóin, illetve terheltségükön múlik, hogy mikor adják meg a szabadalmat. Az oltalmat a bejelentési napra visszamenő hatállyal adják meg, így abban az esetben, ha nincs konfliktusunk, kevésbé jelentős az oltalom megadásának napja. Mindenesetre az egyes szabadalmi hivatalokat semmiféle külső vagy törvényi határidő nem köti. Bizonyos technikákkal azonban lehet gyorsítani a szabadalmi bejelentés megadását. Szeretnék a magyar szabadalmi eljárásról tovább olvasni!

Mikortól véd a szabadalmam?

A szabadalmi oltalom a megadástól érvényes a bejelentési napra visszamenő hatállyal. Így már a bejelentés napja után is fel lehet lépni a találmány jogosulatlan hasznosítása ellen, azonban a bírósági eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntenek.

Érvényes-e a magyar szabadalom az egész EU-ban?

Nem. A magyar szabadalom csak Magyarországon érvényes. Az egész Európai Unióban érvényes szabadalom egyelőre még nincs.

Hogyan tudok fellépni azzal szemben, aki a szabadalmamat az engedélyem nélkül használja?

A szabadalmi oltalom kizárólagos jogot jelent a szellemi termék használatára, és a bírósági fellépés lehetőségét azzal szemben, aki a jogosult szerint visszaél a találmányával. A jogérvényesítés első lépcsőjeként javasolt ügyvédi-ügyvivői levélben felszólítani a bitorlót, hogy hagyjon fel önként a bitorlással. Ha nem érkezik kedvező reakció a felszólító levélre, abban az esetben beindítható a polgári peres eljárás. Szeretnék erről tovább olvasni!

Mennyibe kerül egy szabadalmi bejelentés?

A díjazásunkról általánosságban ide kattintva olvashat, árajánlat kérése kapcsán azt javasoljuk, hogy írjon nekünk.

Mikortól publikálhatom találmányom?

Ha az a célunk, hogy valami anyagi előnyünk is származzék találmányunkból, akkor csak szabadalmi bejelentés után publikáljunk. A publikáció semmiféle védelmet nem jelent, sőt jelenleg Európában a saját szabadalmi bejelentésünkre is újdonságrontó.

Miért kötelező az előzetes szabadalomkutatás?

Előzetes szabadalomkutatás alatt a technika állásának feltárását értjük. A műszaki megoldások jelentős része csak szabadalmi iratokból ismerhető meg. A kutatást világszinten kell elvégezni. A kutatás a szabadalmi bejelentésnél formai kellék. Emellett nem mindegy, hogy olyanra ad-e ki pénzt, amelyet előzőleg más már kitalált. Ha teljes bizonyosságra nem is lehet törekedni, a kutatás sokszor erre is fényt derít. A legfontosabb azonban, hogy nehezen megkerülhető szabadalmi igénypontot csak ennek ismeretében lehet írni. Ismerni kell ugyanis azokat a már nyilvánosságra jutott információkat, amelyek az igénypont oltalmi körét határolják.

Mi az, hogy szolgálati találmány?

Szolgálati találmánynak hívjuk azt a találmányt, amelynél a feltalálónak munkaköri kötelessége volt a találmány körébe tartozó megoldások kidolgozása. Ekkor a feltaláló köteles a vagyoni értékű jogokat átruházni a munkáltatójára. Magát a szabadalmi bejelentést is már a munkáltató cég teszi meg. A feltaláló ilyenkor némi találmányi díjra igényt tarthat, hacsak munkaszerződése ezt máshogy nem szabályozza.

Mi a különbség a feltaláló és a bejelentő között?

Feltaláló csak természetes személy lehet, ő az, aki megalkotta a találmányt. Ez a személyhez fűződő jog nem ruházható át. A vagyoni jogot birtokló személy neve jogosult vagy bejelentő. Privát találmányoknál a két személy általában azonos, szolgálati vagy cégre átruházott találmányoknál elválik egymástól a két személy, a jogi személy lesz a bejelentő.

Mit jelent az elsőbbség?

A szabadalmi bejelentést követően a találmányt egy éven belül külföldre is bejelenthetjük, a korábbi (pl.: magyar) bejelentésre hivatkozva. Ilyenkor az új oltalom bizonyos előnyöket élvezhet az eljárás során (kutatásnál, ütközésnél). A korábbi bejelentési napot hívjuk elsőbbségi napnak, a korábbi iratot elsőbbségi iratnak. Fontos azonban, hogy az oltalom csak az új bejelentéstől kezdődik.

Benyújthatom-e ugyanazt a szabadalmat több országba is?

Igen, de csak egy éven belül az első bejelentés után. A bejelentő azonos tárgykörű, folyamatban lévő korábbi szabadalmi bejelentését egy éven belül nyújthatja be más országokba.

Mi az az érdemi vizsgálat és miért kell külön megkérni?

Sok országban, így a hatályos törvény szerint Magyarországon is két szakaszból áll a szabadalmaztatási eljárás: kutatási és vizsgálati szakaszból. A szabadalmi eljárás második - a közzétételt követő - szakasza, amelynek során helyi Hivatal amennyiben a bejelentő kéri - valamennyi szabadalmazási feltétel teljesülésére kiterjedő vizsgálatot végez. Amennyiben a Hivatal hiányosságokat állapít meg, azt felhívásban közli a bejelentővel, akinek a hiányosságok orvoslására megfelelő időt biztosít. A kérelmet a közzétételtől számítva 6 hónapig lehet benyújtani.